Dunántúli Protestáns Lap, 1924 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1924-04-13 / 14-15. szám

1924. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 51. oldal. — Dr. Antal Géza most állítja Össze az általa felfedezett Rákóczi-korra vonatkozó okiratok okmány­tárát. Eddig több mint 400 folió oldal van lemásolva. A Van Rechteren levéltár 1707-re vonatkozóan is nagyon sok érdekes adatot tartalmaz. — Dr. Eőri Szabó Jenő nagykanizsai kir. törvényszéki elnök úr, főiskolánk egykori tanítványa, az Eőri Szabó család hagyományos iskola és egyház­szeretettől indíttatva, a főiskolai könyvtárnak értékes háborusgyűjteményt juttatott, mely áll háborús, tá­bori újságokból, fényképfelvételekből stb. és 59 drb. fogolytábori szükségpénzből. Az ajándék sok tekintet­ben jelentékenyen növelte a főiskolai könyvtár hasonló gyűjteményét. Fogadja az ajándékozó a fő­iskola hálás köszönetét! — Harangszentelés Magyaratádon. A ma­­gyaratádi ref. egyház március 9-én tartotta szép ünnepség keretében két újonnan beszerzett harangjá­nak felszentelését, mely alkalommal a papi funkciót b. Major János orci-i ref. lelkész végezte, mint es­­peresi megbízott a I. Kor. 13:1 alapján. A szépen felépített beszéd nagy hatást keltett a hívekben és Istenhez emelte a sziveket. Istentisztelet végeztével a lelkészlakon közebéd volt, melyen a község egész intelligenciája, az egyház gondnoka s a járás főszol­­gabirája is részt vett. — Nagyheti istenitiszteletek Hetesen. A hetesi egyházban az elmúlt évi nagyhét minden nap­ján volt esti istenitisztelet sorozatos alkalmi beszé­dekkel és az úrvacsorához való közös előkészülettel Forgács: Lelki próba c. munkája nyomán. A be­szédek tárgyai voltak sorrendben: megtagadás, el­árulás, lábmosás, utolsóvacsora, eltemetés, a sir őri­zése. Az istenitiszteletek tartalmi összeállításánál az a cél szolgáli alapúi, hogy egyszerűbb falusi híveink jobban megértsék s hitéletükbe döntőbb jelentőség­gel befogadják a szenvedés történetét és az úrvacso­rához kellő előkészülettel járuljanak. Ezért a beszédek lehető közvetlen hanguak voltak. A hívek folyton nö­vekvő komoly érdeklődéssel és buzgósággal látogatták ez isteniíiszteleteket, sőt nagy számmal jöttek más­­vallásuak is. A presbitérium még a múlt évben ki­fejezte kívánságát aziránt, hogy e nagyheti istenitisz­teletek más esztendőkben is megtartassanak. Ennél­fogva a mostani nagyhét minden napján ismét lesz­nek istenitiszteletek a következő témákkal: hétfő: az Atyával való egység ; kedd: a Fiú dicsősége; szerda: az érettünk való szenvedés; csütörtök: az Atya aka­ratának betöltése; péntek: a Főpap áldása; szombat: szolgálat Jézusért. Különben a hetesi egyházban az esti istenitiszteletek nagyon régi eredetűek, már 1770-ben nyomukra akadunk. A múlt század második felében szünetelő szokást 1900 ban ismét felelevení­tették s azóta évről-évre néhány alkalommal tartottak. A gyülekezet irántuk való érdeklődésének azzal is ki­fejezést adott, hogy a múlt év tavaszán közkivánságra egy bronzcsillárt és négy drb. fali-kargyertyatartót szerzett be, 70.000 korona költségen a templom részére. A nagyheti istenitiszteletek mellett, a múlt évben már az adventi vasárnap délutáni istenitiszte­letek helyett is a helyi viszonyoknak sokkal megfele­lőbb esti istenitiszteletek tartattak. — Ha a városi gyülekezetek szükségét érzik, hogy a nagyheti áhíta­tosságok évről-évre tömegesebb tartásával az Úr szenvedésének nagy misztériumát közelebb hozzák hiveik lelki életéhez, a falusi gyülekezetekre nézve sem lehet közömbös, hogy minél több kedvező al­kalmat megragadjanak az evangélium legnagyobb tényének és élményének megvilágítására. — Királyházán (cseh-megszálíott terület) „van­nak olyan egyháztagok, — többek között minden presbiter — akik a rendes egyházi adójukon kivül önkéntes megajánlás alapján, évi 300 koronát (magyar pénzben mintegy 700.000 K) fizetnek lelkészüknek, mert azt tartják, hogy egy rosszul fizetett leikész nem lelkész, már pedig nekik jelkészre van szükségük“. (Szeretet.) — A ruttkai egyház átadása. A ruttkai ref. egyház lélekszáma az egyháztagok 1918 óta történt tömeges elköltözése folytán annyira megcsappant, hogy az időközben eltávozott lelkészük helyét nem bírták betölteni, mivel annak fizetését nem lettek volna képesek elhordozni. E nehéz helyzetben a ruttkai egyházat a barsi egyházmegyében levő és hozzá leg­közelebb fekvő zólyomi egyházhoz csatolták át. — A szlovenszkói magyar reformátusok konventje legutóbbi gyűlésén kimondotta, hogy „az idegen államban képesített lelkészeknek, itt az illetékes lelkészképesítő bizottság előtt, különbözeti vizsgát kell tenniök a református egyházjogból, az egyházi alkotmánytörténetből és a csehszlovákiai református egyház múltja és fejlődéstörténete tárgyköréből“. — Az új-szövetség mai magyar nyelven. Most hagyta el a sajtót s egyelőre nálam kapható az új-szövetség modern nyelvű teljes fordítása. E fordí­tással egyfelől érvényt akartam szerezni az új-szövet­ség azon tisztább, egyszerűbb és a szent írókhoz közelebb álló szövegének, amelyet a revideált Károli­­fordítás alapját képező Elfogadott Szöveg 1624-ben történt kiadása óta, a tudósok százainak a legnagyobb odaadással és fáradsággal napfényre sikerült hozniok. Másfelől szolgálatot akartam tenni azoknak a biblia­tanulmányozóknak, akik, hogy könnyebben megért­hessék az Isten igéjét, szeretnék azt a mai egyszerű nyelven tolmácsolva hallani. A 354 nagy nyolcadrétü lapra nyomtatott könyv ára ma, fűzve 12 korona (alapár 5500- rel szorzandó!) s kötve 20 korona. Portó 4000 K. Azaz a könyvet fűzve 70.000 és kötve 114.000 K-ért beküldése, vagy utánvételezése mellett küldöm. A jövő hónapban a könyvet a piacra adom s ára jelentékenyen magasabb lesz. Győr, 1924 ápr. hó 1-én. Czeglédy Sándor ref. lelkész, tb. esperes.

Next

/
Oldalképek
Tartalom