Dunántúli Protestáns Lap, 1923 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1923-05-06 / 18. szám

1923.

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

71. oldal.

VEGYESEK.

— Személyi hír. Püspök Úr az elmúlt héten a csurgói főgimnáziumot látogatta meg, majd mint az egyetemes tanügyi bizottság alelnöke, a debreczeni lelkészképzőintézetet vizsgálta meg.

— Beöthy Zsolt emlékünnepély. Egy esztendeje Beöthy Zsolt, főiskolánk világi gondnoka halálának. Ezt az alkalmat használta fel a Kisfaludy Társaság, hogy kegyeletes emlékünnepélyen hódoljon nagynevű elnöke emlékének. Az emlékünnepet április hó 22-én tartották meg a Tudományos Akadémia dísztermében. Az ünnepély méltó volt Beöthy Zsolt kiváló egyéniségéhez és nagy érdemeihez. A rendkívüli ünnepi közgyűlésen, amelynek keretében ez ünnepség lefolyt, megjelent az ország kormányzója és József királyi herceg is. De ott voltak Beöthy Zsolt özvegye és családja mellett a tudományos és irodalmi életünk kiválóságai és közéletünk vezetőszemélyei. Az ünnepi ülést emelkedett szavakkal nyitotta meg Berzeviczy Albert a Kisfaludy Társaság elnöke, aki Beöthy érdemeinek méltatása után a Társaság nevében szózatot intézett a közönséghez Beöthy sírjának emlékkel való megjelölése érdekében, s végül bemutatta a Társaság legújabb „ Romemlékek * cimü kiadványát, amely Beöthy eddig összegyűjtve ki nem adott kisebb műveit, főleg alkalmi beszédeit tartalmazza. Beöthynek a Kisfaludy Társaságban való működését azután meleg szavakkal rajzolta meg Szász Károly főtitkár. Utána Rákosy Jenő olvasta fel Bárd Miklós „Beöthy“ cimü ünnepi költeményét, amely a felolvasó mesteri előadásában igen nagy hatást tett. Az ünnep utolsó és kiemelkedő száma Kozma Andor ünnepi beszéde volt, aki találó portrét festett hazánk e nagy tanító mesteréről. Egyéniségének és irodalmi működésének alapos ismeretét a Beöthyhez való meleg barátság színes emlékeivel szőtte át meg át. Felolvasásának igen találó része volt az a rész, hol párhuzamot vont Gyulai Pál és Beöthy Zsolt között. Ebből a összehasonlításból élénken rajzolta meg Beöthynek az embernek, az Írónak, a tudósnak, a tanárnak, az irodalmi vezérnek alakját. Főiskolánkat az ünnepélyen Tóth Lajos theol. tanár képviselte.

— Új theologiai magántanár. Egyházkerületünk theol. magántanárképesítő bizottsága előtt f. hó

2-án tette le az újszövetségi szakcsnportból dr. Halmi János gyömrői lelkész a magántanári vizsgálatot. Az új magántanár a theologiát Budapesten végezte, megszerezte a középiskolai tanári oklevelet, a múlt évet pedig a belfasti presbyteriánus theologiai akadémián töltötte. Bölcsészeti doktori értekezése a Didaché-ról szólt. Magántanári vizsgálatára a Timotheushoz irt második levélről adott be sikerült tanulmányt, melyet Pongrácz József theol. tanár és Fülöp József körmendi lelkész bizottsági tagok bíráltak meg. A szóbeli vizsgán Püspök Úr megbízásából Czeglédy Sándor főiskolai gondnok elnökölt. A jelölt két és fél órás vizsgája alatt szép készültségről tett bizonyságot. Próbaelőadásának tárgya Pál apostol élete végének chronologiája volt. Az előadás után Czeglédy Sándor elnök intézett meleg, buzdító szavakat az új magántanárhoz, kiemelve nagy fontosságát egyházunk jövő szempontjából a külföld színvonalán álló, de azért minden izében magyar, a magyar viszonyokat figyelembe vevő theologiai tudományosságnak. Az új magántanárt szívesen köszöntjük és jövendő munkásságára Isten gazdag áldását kérjük.

— A pápai református egyházmegyebeli Tanító-Egyesület folyó évi május hó 24-én délelőtt 9 órakor a pápai ref. elemi iskola tantermében tartja nagygyűlését. Tárgysorozat: Ének: XC. zsoltár. Ima. Gyakorlati tanítás. Tartja ifj. Tóth Albert takácsi tanító. Elnöki megnyitó és jelentés. Gyakorlati tanítás megbirálása. Elméleti előadás: „A tanítóság hivatása és nevelésének hatása a nemzetre“. Tartja ifj. Parragh Dezső ajkai tanító. Pénztárjelentés. Indítványok. Elnökválasztás. Záróbeszéd. Ezen gyűlésre a Nagytiszteletü Lelkész urakat tisztelettel meghívja Szeremley Lajos ref. tanító, egyesületi elnök.

— Szép példa. A tápi gyülekezet belmissziói bizottsága adományokból és perselypénzekből jelentős missziói alapot létesített, amelyből elsősorban a gyermekek és az ifjúság vallásos iratokkal való ellátását fedezik s egyik presbiter okos indítványára az olcsó (az idén 30 K) baptista naptár kiszorítása céljából a prot. naptárakat legalább is olyan olcsó árban fogják árusítani, mint a baptisták az övékét.

— Kongrua és korpótlék megszégyenítően kevés, de sokan vannak, akik ezt a kis összeget könnyen nélkülözhetik. Mohácsy László tápi lelkész a most esedékes összeget a papnövendékek önképzésére, egy szemináriumi dolgozat díjazására adta. Példája serkentsen másokat is hasonló cselekedetre. Ami náluk csak keserűség és botránkozás oka, az az ifjúságnál áldás és munkára serkentő.

— Diákkonferencia Visegrádon. A Kér. Diákok Világszövetsége április 9—16-án tartotta Visegrádon délkelet-európai vezető konferenciáját. A konferencián 16 ország kér. diákjainak kiküldöttei vettek részt és pedig: Ausztria 7, Németország 1, Lengyelország 3, Lettország 1, Svájc 6, Észtország 1, Ukrajna 1, Jugoszlávia 1, Csehország 4, Bulgária 1, Oroszország 9, Románia 2, Franciaország 2, Amerikai Egyesült Áll. 4, Anglia 2 és Magyarország 19 kiküldöttel. A napi Programm délelőtt: áhitat, előadás, bibliatanulmányozás, délután: a helyi és környékbeli nevezetességek megtekintése, eszmecsere, este: beszámoló a mozgalom egyes országokban való helyzetéről, megbeszélések. Előadók voltak: Dartigue professzor, Genf: Isten személyisége, Az ima és az autoszuggesztió; Szabó Imre ref. lelkész, Budapest: Krisztus szolgálata; Wrong kisasszony, Genf: A kereszt; Zenkovszky professzor, Oroszország: Közösség Istennel címmel. Eszmecsere három csoportban a nemzeti és helyi szervezetekről, a mozgalmak pénzügyi helyzetéről, a szociális munkásságról, az egyházakhoz, a tanárokhoz, a gimnáziumokhoz és más szövetségekhez való viszony körül fejlődött ki. A konferencia áldásos hatást gyakorolt a jelenvoltakra, bizonyságot tett arról, hogy a mai nehéz, zavart helyzetben is erő és hatalom a keresztyénség, mely egyesíteni képes az embereket a faji és nemzeti különbségek dacára is egy magas és nemes cél, az Isten országa eljöveteléért. Ránk magyarokra nézve azért is fontos volt e konferencia, mert magánbeszélgetésekben, nemzeti kultúránk, művészetünk és műkincseink ismertetésével hozzájárult ahhoz, hogy jobban megismerjen bennünket a külföld. Csak egy példát. A Szépművészeti Múzeumban az egyik svájci így szólt: „Sohase hittem volna, hogy Magyarországon ennyi érték van, nem tudom, hogy ha Svájc összes képeit összegyűjtenék, lenne-e oly értékes, mint ez a gyűjtemény!“ Vajha minden külföldi csak ennyire is tudna bennünket megismerni!