Dunántúli Protestáns Lap, 1923 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1923-05-06 / 18. szám
Harmincnegyedik évfolyam. 18. szám. Pápa, 1923 május 6. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LÁP A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE .............................—..................... MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. .................................................... .......................—-................... FŐSZERKESZTŐ : NÉMETH ISTVÁN PÜSPÖK, BALATONKENESE. ............................................... FELELŐS SZERKESZTŐ: PONGRÁCZ JÓZSEF THEOL. TANÁR PÁPA, FŐ- Jfc FŐMUNKATÁRS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE: TÓTH LAJOS THEOL. ISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ. □ TANÁR PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK INTÉZENDÖK. o Minden népeket. Tengernyi bajunk között sokszor megfelejtkezünk Urunk missziói parancsáról. Lefoglal bennünket a saját nyomorúságunk és nem érünk rá másokkal törődni. Pedig de más volna a világ körülöttünk is, közvetlen szomszédságunkban, ha a missziói parancsot kötelezőnek ismertük volna magunkra nézve, ha lettek volna lelkes folytatói a Rákóczy György céltudatos törekvéseinek i A múlt, sajnos, eltűnt, csak a jövő a mienk. Az a kérdés, magyar református egyházunk minő szerepet szán jövendő munkájában a Mester nagy felhívásának. Aléltságában megelégszik-e azzal, hogy valahogy megtartsa, amivel eddig rendelkezik, vagy pedig Isten felséges Ígéreteire támaszkodva új erőforrásokat keres és felnő az óriási feladatokhoz, melyek megoldása reá várakozik Európa e részében. Nagyon valószínű, hogy ha az előbbi kényelmesebb álláspontot választja, azt sem tudja megtartani, amije most van, ezért saját létfentartási ösztöne is kell, hogy a második lehetőséget választassa vele; új erőket keresni és találni Istenben és az Ö Fiában, a minden népek Üdvözítőjében. Tehetetlenségünk tudatában oda kell mennünk az örök forrásokhoz, ahol most is buzognak a megtartó, fejlesztő, tovavivő erők. A misszió lényege az, hogy a Krisztus hívei hódítani akarnak. Tudják, hogy az ő Uruknak van ereje és ebben bízva mennek nehéz helyzetekbe, nekünk is az legyen az alapmeggyőződésünk, hogy a mi igazságaink okvetlenül hódítani fognak, ép azért, mert ezek az igazságok a mennybe szállt Mester igazságai. Áldjuk Istent, hogy ez a diadalmaskodni akaró missziói lelkűiét kezd bennünk is feltűnni. Vágy az ébredés után, elégedetlenség a jelennel ez mind arra mutat, hogy kezdjük érezni missziói felelősségünket először magunkkal szemben, majd azután érezni fogjuk a a távolabbiakkal szemben. „Csak új jelen hoz új jövőt", írja a mi nagy költőnk és az új jelen csak úgy jön létre, ha hitünk megnövekedik. Rá tekintünk a dicsőségben trónoló Úrra és megtelik szivünk hálával, hogy Ő értünk is meghalt és értünk most imádkozik, de egyúttal felbuzdulunk, neki „bátorodunk lelkes munkára Ő Érette, hiszen Ö velünk, mellettünk, bennünk van! „Nagy hit tehet csak nagy csodát!" Növekedjünk a hitben és akkor az eredmények nem maradnak el. Nincs felemeiőbb, mint a missziói munka történetét tanulmányozni. Az alapigazság mindenütt ugyanaz: lélek kell, hit kell és akkor csodák történnek. Évezredes elzárt birodalmak megnyílnak, előítéletek leomlanak, ércnél szilárdabbaknak gondolt társadalmi szokások megdőlnek, mert Krisztusnak alkalmat adtak az emberek, hogy rajtuk keresztül munkálhasson. A mi életünkben is ilyen csodákra van szükség; vannak falvak, melyeket megőröl lassanként az évtizedes bűn, ahol fásultak már a lelkek, nincs érzékük a jó és rossz közti különbségtételre. Ezek is feltámadhatnak, megváltozhatnak. Krisztusnak rájuk is szüksége van. Fel tehát a szivekkel. A mi Istenünk hódító Úr a Krisztusban, aki a legnehezebben bevehető várat: az emberi szivet, a mi szivünket akarja bevenni. Nyissuk ki Neki az ajtót, hogy azután Vele együtt diadalmaskodhassunk más sziveknek meghódításában. 7> 0 A székesfehérvári konferencia. A mezőföldi, a veszprémi és a vértesaljai ref. egyházmegye által Székesfehérvárott, a vármegyeház dísztermében, 1923. évi május 23-án és 24-én tartandó lelkészi konferenciának programmja 23-án (szerdán) délelőtt: 10—1/2ll-ig: Áhitat. Tartja Németh István püspök. Vall—V412-ig: A kálvinizmus szerepe nemzeti életünk újjáépítésében. Előadás. Tartja dr. Kováts J. István budapesti theol. igazgató. 1/^\2-i/á\2-ig: Hozzászólás. V4I2—12-ig: Szünet. 12—Vél-ig: Az igehirdetés szerepe nemzeti életünk újjáépítésében. Előadás. Tartja dr. Ravasz László püspök. 8/^\ —1/42-ig: Hozzászólás. Vt2-kor: Bezáró ima. Tartja Szűcs József
