Dunántúli Protestáns Lap, 1923 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1923-03-11 / 10. szám
1923. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 39. oldal. lelkészből alakuljanak meg, kik havonként egyszer összejönnek egymás buzdítására, tanítására az „Ige“ erejével. Tárgyaltatott a gyülekezeti belmissziói bizottság megalakítása. Több hozzászólaló reámutatott a falusi templomkerülő, hitben meggyöngült, magasztos hivatásának magaslatáról lecsúszott presbitériumok felforgató, megmérgező munkájára, mely igen sok helyen kerékkötője lesz a gyülekezeti belmissziói bizottság megszervezésének s ezen szerv munkába állításának. Itt minden lépés nagy óvatosságot kíván. Legcélszerűbb volna felerészben a gyülekezet, felerészben pedig a presbitériumok arra alkalmas buzgó tagjaiból megszervezni a bizottságot. Annak a szomorú igazságnak a kimondását pedig le kell szögeznünk, hogy amíg lelki presbitériumok nem támadnak, addig a hitélet újjászületését célzó, minden belmissziói munkának jövője elé a legsivárabb pesszimizmus bús sejtelmével gondolunk. Tárgyaltatott a Nagy Lajos—Huszár-alapítvány megteremtésének a kérdése. Mozsonyi Sándor hosszú élettapasztalaton felépült hozzászólása, Esperes úr ajánlata folytán elfogadtatott, hogy az alapítványt célzó gyűjtés eredménye fordíttassék a „BSRE.“ céljaira s ezáltal erősíttessék ennek alapja. Néhány szó esett még özvegyeink, árváink intézményes, törvényen alapuló segélyezéséről, majd elhangzott a „Gályarabok“ éneke s ezzel az értekezlet véget ért. Réthy László köri jegyző. VEGYESEK. — Iskolalátogatás. Pápai főgimnáziumunkat a kir. kormány képviseletében f. hó 5—9. napjain látogatta meg Dsida Ottó győri tankerületi kir. főigazgató. A szokásos bizalmas értekezleten a fenntartó testület képviseletében püspök úr megbízásából Czeglédy Sándor főiskolai gondnok úr elnökölt. A főigazgató tapasztalatairól teljes elismeréssel nyilatkozott. — Gróf Tisza István halhatatlan emlékű főgondnokunk arcképét Zalavármegye is megfestette. Az arckép ünnepélyes leleplezése Zalaegerszegen március 12-én lesz díszközgyűlés keretében. — A Petőfi-centennárium alkalmából Pápa város fényes ünnepséget rendezett febr. 25-én. A város díszközgyűlésén az ünnepi beszédet dr. Kőrös Endre nőnevelő-intézeti igazgató, a jeles aestheticus mondotta. Megragadó előadásában kidomborította, menynyire egybeforrott Petőfi sorsa nemzete sorsával, majd Petőfi jellemvonásai közül azokat ismertette, melyeket különlegesen nemzeti jellegüeknek mondhatni, ezek: komolysága, erkölcsi tisztasága, őszintesége, szabadságvágya, áldozatos hazaszeretete és istenfélő vallásossága. Befejezésül világirodalmi népszerűségét aposztrofálta, hangsúlyozva, hogy ezt is nemzeti jelleme szeplőtlen megőrzésével érte el, ami az évszázados ünnepen nemzetünknek külön dicsekedése és büszkesége. A díszes közönség hosszan és lelkesen ünnepelte a kitűnő előadót, ki választékos nyelvezetével, találóan kiválasztott Petőfi idézeteivel, mélyenjáró fejtegetésével mindnyájunkhoz közelebb hozta Petőfit. Szávay Gyula, a Petőfi-Társaság főtitkára érdekes beszédében azt állapította meg, hogyha Kiskőrös szülte Petőfit, az embert, a költő születésének dicsősége Pápa városát illeti meg, mert itt írt először olyan költeményeket, melyek későbbi nagyságának minden vonását felmutatják. A díszközgyűlés után a város fogatain a vendégek a Petőfi-házat és az ókollégiumot tekintették meg, majd kimentek a Hodoskába, hol uzsonna várta őket. Az esti színházi ünnepély gazdag műsorából felemlítjük a Losonczi Jenő főgimnáziumi rajztanár tervezésében és rendezésében kitünően sikerült Petőfi apotheosist, Erdőssy Vilmosné (Budapestről) énekét, akit Árokháty Béla, a neves zeneszerző kísért. Nagy hatást keltett Lampérth Géza, kollégiumunknak ez a kiváló költőfia, ki szebbnél szebb pápai vonatkozású költeményeit olvasta fel, amelyek mindegyike Petőfi pápai diákkorának egy-egy epizódját örökíti meg. A Főiskolai énekkar és a zenekar, Tóth Lajos tanár vezetésével egy-egy szép számmal szintén hozzájárult az est sikeréhez. Nagyon tetszettek Szávay Gyula és Szathmáry István költeményei is, valamint Arokháty Petőfi-dalai és Kőrös Klára szavalata, ki három Petőfi költeményt adott elő mély átérzéssel, drámai erővel. — A két Kisfaludy címen tartotta meg Czeglédy Sándor győri esperes-lelkész, főiskolai gondnok a győri Kisfaludy-Társaság díszgyűlésén február 25-én az ünnepi beszédet. A fényes közönség nagy érdeklődéssel hallgatta az élvezetes előadást. — Petőfí-kiállítás. A főiskolai díszteremben március 15-én megnyíló Petőfi-kiállítás előkészületei serényen folynak. A főiskolai könyvtár gazdag anyagán kivül magánosok és intézetek is számosán hozzájárulnak képek, szobrok és könyvek odakölcsönzésével a kiállítás minél tanulságosabbá tételéhez. Legutóbb legnagyobb könyvtárunk, a Magyar Nemzeti Múzeum Széchenyi-könyvtára küldte meg Petőfi müvének tizennégy nyelven megjelent fordításait, valamint Petőfi dalainak ritkább megzenésítéseit. A budapesti Ráday-könyvtárból is kapott a kiállítás néhány ritkaságot. A kiállítást március 15-én, a főiskola Petőfiünnepélyének végeztével Németh István püspök nyitja meg 11 órakor. Belépődíj felnőtteknek 50 K, gyermekeknek 30 K, állandójegy felnőtteknek 200 K, gyermekeknek 100 K. A felülfizetéseket a könyvtár Petőfigyüjteménye kiegészítésére fordítják. A kiállítás megtekinthető naponta délelőtt 11—12-ig, délután 2—5-ig. — A nőnevelő-intézet Petőfi-iinnepe. Református nőnevelő-intézetünk e hó 11-én, vasárnap este 8 órakor az intézet disztermében tartja II. Petőfiünnepét. Az est felolvasója Vozáry Erzsébet tanárnő, aki Petőfi atyjáról szóló értekezését mutatja be. Gáty Zoltán hegedűszólóval működik közre, szavalnak Hatvani Erzsi, Gaál Olga, Kőrös Ilus, zongora-négykezest játszanak Dóczy Ida és Németh Piroska egyegy énekszámmal szerepel a polg. iskola és a képzői énekkar. Nagy érdeklődésre tarthat számot nA túlsó parton“ c. egyfelvonásos színdarab bemutatása, melynek cselekménye 1922. év Szilveszter délutánján a megszállott Komáromban játszódik le. Vida Karolin, Molnár Juliska, Kőrös Ilus, Németh Lenke, Jerffy Magda, Hermann Annus, Csordás Ibolya, Jezerniczky Márta, Illés Ilona játszanak a darabban. Jegyek ára 150, 100 és 50 korona.