Dunántúli Protestáns Lap, 1923 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1923-02-11 / 6-7. szám

22. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. !923. szivtépö líra, megragadó képek, előretörő fejle­mény sötét egén ragyogó gondolatok csillagai. Megkinoz, elszomorít, majd felemel, megvigasz­tal. Hőse a szenvedő ember, akinek az isteni kegyelem tudatában kell magát megváltania. Elgondolása, megalkotása merész, mély, meg­győző, magyar. Száz éve, hogy Madách megszületett. Halleluja! Dr. Tfócsányi Dezső. Dr. Ramsay Sándor Pápán. Előkelő külföldi vendége volt f. hó 8—9-én fő­iskolánknak Ramsay Sándor lelkész, az angol presbiteri egyház volt moderátora (püspöke) személyében, aki jelenleg a nemzetek közötti béke létesítése céljából ala­kult „egyházak világszövetségéinek titkára. Ez a világ­­szövetség működése intenzívebbé tétele céljából küldte ki szellemi vezérét a szárazföldi Európába tanulmány­útra. Tiszteletére városunkba érkezett Németh István püspök is s a kollégiumi tornateremben tartott elő­adásán, melyen a város sok kiválósága megjelent, a dunántúli ref. egyházkerület nevében a legteljesebb biza­lom meleg hangján ő üdvözölte őt s kérte fel előadá­sának megtartására. Az előadás bizonyságául szolgált annak, hogy az előlegezett bizalom arra méltónak jutott osztályré­széül. A kitűnő angolban hazánk igaz barátját ismertük meg. Előadását, melyet Pongrác József theol. tanár tolmácsolt teljes precizitással, a világszövetség kelet­kezésének ismertetésével kezdte. Közvetlenül a világhá­ború kitörése (1914 aug. 1-én) előtt jött létre ez az ideális célzatú szövetség, működése tehát négy évig stagnált. Rögtön a háború befejezése után megkezdte működését s már a békeszerződések alkalmával hallatta szavát. Azóta tevékenysége körét messze kiterjesztette. Az összes egyházakat egyesíteni akarja nagy célja érdekében. Az egyház vezetői inkább hivatottak, hogy a népek békéjét megteremtsék, mint azok, akik ma ezzel foglalkoznak. A politikusok már eddig is nagyon sokat elrontottak. A bankárokban nincs lélek, mely ön­zetlenül segítsen ott, ahol valóban segíteni kell. Hogy segítségre szükség van, azzal ő és mindenki tisztában van. Ez az ország, mely iránt a legnagyobb megbecsü­léssel van, nagy szenvedéseken ment és megy keresztül. Azt az igazságtalanságot, mely vele történt, mélyen átérzi. A világszövetségnek, mely eddig minden gond­ját arra fordította, hogy nemzetiségi kisebbségek sé­relmét orvosolja, messzebbmenő céljai is vannak. A vallás szelíd szavával a lelkek igaz békéjét akarja megteremteni. Munkálni azt a célt, amely megakadá­lyoz újabb háborút, mely végleg romba döntené az egész európai civilizációt. Célja, hogy a történt igaz­ságtalanságok reparáltassanak s hiszi, hogy ebből Magyarországra csak áldás fakadhat. A nagy munkához, mit kifejtettek, a világ összes egyházait társul várják. Eddig az összes prot. egyházak egyesültek a krisz­tusi cél érdekében, csatlakozott a görög keleti egyház is, nem hiányozhatnak soká a katholikusok sem. Mind­nyájunkat egy hit, egy érzés hat át: Krisztus a békes­ség fejedelme, az ő békéjét kell előmozdítanunk az által, ha a lelkek békéjét megteremtjük, ha szeretetet hozunk a gyűlölet helyébe. Isten áldását kéri a pá­paiakra, Isten áldását a sokat szenvedett magyarokra 1 Ramsay előadása, melynek itt csak halvány vá­zát adtuk, nagy tetszést keltett. A közönség érzelmeinek Németh István püspök adott találó hangot, köszöneté kifejezése mellett hangsúlyozván, hogy a mi lelkünk igaz békéjét csak a régi ép Magyarország visszaállí­tása teremti meg. Dr. Vass Vince szép imájában szin­tén a remény sugarának megcsillanásáért adott hálát Istennek s a közönség a „Te benned bíztunk“ elének­­lése után lelkesült hangulatban oszlott szét. Ramsay főtitkár előadást tartott a theologusoknak is és konferenciát folytatott le az itteni prot. egyházak és intézmények vezetőivel. Azokat az adatokat, melyek az elszakított részekről a trianoni béke előtt itt tanult ifjúság nagy létszámára vonatkoztak, különös gond­dal jegyezte fel, megütközéssel értesült róla, hogy azoknak viszont, kik minden nehézség ellenére ma is itt akarnának tanulni, mennyi akadékot gördítenek útjokba a cseh és szerb hatóságok. Irántunk való valódi meleg barátságra valló megjegyzései közül igen figye­lemreméltó volt az, hogy bennünket — az önálló Magyarországot — régebben nem látták meg Ausztria árnyékától, szerencsétlenségünk nagyságát ez a kap­csolat idézte elő. Előkelő vendégünk, ki körünkben a magyar kul­túrára s a magyarság nemzeti aspirációinak jogossá­gára vonatkozólag igen sok és nagybecsű adalékot szerzett meg, Németh István püspök társaságában utazott el tőlünk a fővárosba. p. h. IRODALOM. A Magyar Traktátus Társaság kiadványai: Forgács Gyula: Lelki próba. Imák, elmélkedések, taná­csok az Urasztalához járuló református keresztyének számára. II. kiadás. Ára 80 K; Bereczky Albert: Vigasztaló irás. (Özvegy asszonyoknak.) Ára 5 K; Tildy Zoltánná: Edesanvák könyve. Ára 11 K; Dr. Vass Vince: Vasárnap. Ára 10 K, Advent. Ára 10 K, Karácsony. Ára 10 K, Nagypéntek. Ára 10 K, Husvét. Ára 10 K, Áld. csütörtök. 10 K, Pünkösd. Ára 10 K; Czeglédy Sándor, Eőry Ferenc, Kőrös Endre, Med­­gyasszay Vince: Vallásos versek gyűjteménye. Ára 40 K; Tildy Zoltán: A prespiter kötelességei és hiva­tása. III. kiadás. Ára 22 K; Csánki Benjámin, dr. Tankó Béla, dr. Tüdős Kálmán: A spiritizmus. Ára 100 K; dr. Sebestyén Jenő: A predesztináció és problémái. Ára 100 K; Forgács Gyula: Vigasztaló irás. (Kisgyermek halálakor.) Ára 11 K; ifj. dr. Szabó Aladár: A vasárnap megszentelése. Ára 8 K. Sajtó alatt: 1. Benkő István: A gyermekkeresztség. (Bibliai tanulmány.) Bibliai alapon hatalmas erővel védi meg a gyermekkeresztség igazságát. 2. Tildy Zoltán: Patkós Péter nehéz éjszakája. (Elbeszélések.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom