Dunántúli Protestáns Lap, 1923 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1923-11-18 / 46. szám

48. oldal. BEL MISSZIÓ. 1923. Múltúnkból. A lelkipásztorok tisztéről. Hogy pedig a lelkipásztorok tiszte az egyházban annál teljesebben átértve legyen és a köz egyházi szolgai hivatalokra törvényes hivatással biró alkalmas egyének vétessenek fel, akik előljárni jól tudjanak, — mert akik jól forgolódnak, azok kettős tisztességre érdemesek, ellenben akik rosszul kormányoznak, kettős megszégyenítésre méltók, — legyen a szuperinten­denstől és tiszttársaitól adott bizony ság-levelök, nehogy annak hiányában az emberek valami kétséget találja­nak támasztani az ő törvényes választásuk és hivatá­suk felől. A szentirást pedig forgassák kezökben ejjel­­nappal, amint Pál meghagyja és annak szövegével, Isten kegyelme mellett, mennyire csak lehet barátkoz­zanak meg, s legyenek a tanulásban és tanításban szorgalmatosak és a teljes szentirás mindkét részét, a törvényt és evangyéliomot tanulják meg jól. Az Isten igéjét a Pál intéseként a néppel, a Krisztus pa­rancsa szerint közöljék. S hogy továbbá megtartsák amaz igaz beszéd módját, melynek végcélja, hogy azokat, amelyek az igaz hitre és szeretetre tartoznak, megvetve a haszontalan meséket és kötölődző kérdé­seket, — szorgalmasan szivökre kössék: miképen az apostol tanítja, hogy „a parancsolatnak vége a tiszta szívből eredő szeretet“, tiszta öntudat és nem köl­tött hit. Erdödi második zsinat. 1555. I. cikk. t Tudakozzátok az Írásokat! Nov. 19. V. Mózes 28]-8. Megáldja az Úr azt, aki neki engedelmeskedik. R. XCII. 7. „ 20. Péld. 18. Szeressétek egymást. U. é. 1695. R. 148«. „ 21. Péld. 19. Kölcsön ád az Úrnak, aki kegyel­mes a szegényhez. U. é. 167 3. R. 146 3. „ 22. 11. Mózes 32j-3& A világ szeretete elfordít Istentől. U. é. LXXXI.10<11. LXXXVI.*. XXXIX. 4. R. LXXVII.a. 119. g. „ 23. Máté 99-13. Egészséges-a a te lelked? U. é. 194.5. R. 162.8. „ 24. Márk 1233-44. A jó kedvű adakozót szereti az Isten. U. é. 170.5. R. 152.6. 149.5. Vasárnapi iskolai lecke.­Mózes elhívása. II. Móz. Ilii—IV20. Aranymondás: „Boldogok a tiszta szivüek, mert ők az Istent meglátják. Mát. Vs. Olvassuk el még: a sanyargatásra II. Móz. Is—u, Mózes gyermekkorára li. Móz. Ili—10, Mózes hitére vonatkozólag, Zsid. XI23—27. Mózes feladata a nép megszabadítására és az Ígéret földjére való bevezetésére irányult. 80 évig ké­szült erre a munkájára. Kérdezzük meg a gyermeke­ket, hogy mit tudnak Mózes gyermekkoráról. Mózes pásztor volt, midőn az Isten megjelent neki. Amos, Dávid szintén pásztorok voltak, Pál sátorponyvakészítő, Péter halász, József ácsmester. ^Sokszor igen szerény munka készíti az utat a felségesebb kijelentéshez . . . Az Isten látható symboluma alig lehet más, mint a tűz. A fényben tündöklő tűz titokzatos valami. ... És a bokor meg nem emésztetik. Az égő és meg nem emésztett bokor az Egyiptomban levő Isz­­raelnek képe volt mindig, de képe ma is az üldözé­sek és megpróbáltatások között lévő istenfélő nép­nek ... És Mózes mondd: Oda megyek, hogy lássam e nagy csodát. Isten szokatlan dolog által hivta fel Mózes fi­gyelmét, hogy tervei véghezvitelére indítsa. Ma is rendkívüli dolgok által hallatja hangját, hogy felhívja figyelmünket. . . Először csupán a kíváncsiság volt az, ami Mózest arra indította, hogy a lángoló csipke­bokrot közelről megnézze. Istennek tehát az első szava a tiszteletre való figyelmeztetés volt. Oldd le a te sa­ruidat lábaidról. Az Isten jelenlétének felismerése érez­teti velünk először az életnek szent voltát: A bűn soha sincs tisztelettel, a szeretet mindig tiszteietteljes. Az Úrnak Mózeshez intézett második szava ez volt: Én vagyok a te atyáidnak Istene. Mózesnek csak vissza kellett tekinteni a múltba, hogy megismerje azt az Istent, aki őt hívja. Az őseik engedelmesked­tek Istennek és az Isten segítette, vezette őket. Nagy és drága ígéreteket adott nékik. Hát ne bízzék Mózes ilyen Istenben ? Elrejté Mózes tehát orcáját tisztelettel és alázattal ... Az Isten látván népe nyomorúságát, kötelességet ró Mózesre. Elküldelek téged a Fáraóhoz. Téged, szegény, koros, s magányosan élő pásztort Fáraóhoz, a föld leghatalmasabb urához. Isten gyak­ran szólítja el fiait ilyen óriási feladatokra. Mutassunk reá az apostolokra, a reformátorokra. Mózes előtt az akadályok egész serege tárul fel, s érdemes megfigyelni, hogy hogyan győzi le azokat Mózes feladatának óriási voltát látva, így kiált fel : Kicsoda vagyok én, hogy elmenjek a Fáraóhoz. Az Úr felelete ez, hogy én, aki hatalmamba tartok mindent, veled lészek. Olvassuk el Ezs. XL21_81. A villanydrót áram nélkül nem tud világítani, vagy kocsikat mozgásba hozni. Az áram által megtörténik ez a csoda ... A második akadály majd az Jesz, hogy nem tud hitet támasztani a népben. Az Úr felelete ennyi: Így szólj az Iszrael fiaihoz „A vagyok“ küldött engem ti hoz­zátok. Az az Isten, aki Ábrahámot elhívta és kegyel­mes Ígéretével elhalmozta, nem változott meg, népé­nek hitet s bátorságot ad most is. A 15—17. ver­sek az atyáknak adott Ígéretek ... A harmadik aka­dály az, hogy majd az egyiptomi király nern engedi ei a népet, s maguk az iszraeliták sem fognak isteni küldetésében hinni. Isten csodák által győzi meg Fá­raót és hitetlen népét is, hogy ő munkál Mózes által. (Lásd II. Móz. IV29—VIt) . . . Még egy utoisó akadály van, amit Mózes így fejez ki: Kérlek Uram, nem va­gyok én ékesen szóló. Erre a felelete csak annyi: Én leszek a te száddal és megtanítlak téged arra, amit beszélned kell. Mózes elhívásának tanúságai: isten mindenkit munkára hív. Mindenkinek el kell végezni munkáját, ha még oly jelentéktelen is. Istennek hiányozna az. Semmi sem jó, semmi sem áldásos, ami eltér Isten terveitől . . . Arra a munkára, amire Isten elhitt bennünket, készülni kell éveken át. . . Lehetnek aka­dályok, ami útjainkon is, de Isten mindig megadja az onnan kivezető utat. A feladatot, mi reánk vár, hétköznapi dolgaink között kell meglátnunk. Péter halászás közben, Luther a szerzetesi cellában, Booth generalis, Raikes Róbert, vagy dr. Barnardo a szegé­nyek nyomorultjai között ismerte fel azt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom