Dunántúli Protestáns Lap, 1923 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1923-11-11 / 45. szám

178. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1923. Felhívás a diákok egyetemes imanapjának megtartására. — 1923 november 18. — A keresésnek és nyughatatlanságnak lelke ural­kodik ma az új nemzedék soraiban. Kina renaissance mozgalma és Németország különböző ifjúsági mozgal­mai tipikus példái annak, ami különböző formákban a világnak úgyszólván minden nemzetében megfigyel­hető. Az ifjúság kritikus és türelmetlen. Amikor először tekint szét afölött a világ fölött, amit öröksé­gül kapott zavarokat és háborúkat lát benne. Nem tudja elhinni, hogy ennek így kell lennie, el van tö­kélve arra, hogy kikutatja a baj okát. Természetsze­rűleg először is azokat az eszméket hibáztatják, amelyek megfigyeléseik szerint ma a nemzetek politi­kai módszereiben érvényesülnek és mohón keresnek ezek helyett új módszereket és új eszméket. Ezzel a lelkiállapottal nagyon válságos esztendőknek indulnak neki. A nemzetek mindenütt új helyzetekkel állanak szemben. Európa és sok új nemzete emberi erejében és anyagi erőforrásaiban rettenetesen kimerülve nem­csak a nemzetközi eligazodásnak számtalan problé­májával viaskodik, hanem ugyanakkor a társadalmi ujjászervezkedésnek még sokkal életbevágóbb prob­lémájával is. Ázsia, Konstantinápolytól Yokohámáig a nyugat és kelet ellentétes gondolataitól tépve és mindkét gondolat-rendszernek kiáltó fogyatékosságait látva, sokféle utón, módon igyekszik élő szintézisbe foglalni azt, ami mindkettőben jó. Afrika számtalan jelét mutatja egy új faji Jszolidarítás ébredező szelle­mének és ugyanakkor a partjain megtelepedett külön­böző fajok ellentétes érdekei miatt szenved. Élet­érdekei, hogy olyan nevelési rendszert kapjon, amely képesíteni fogja arra, hogy saját szellemének irányá­ban fejlődésnek indulhasson. Egyidejűleg észak és dél, Amerikának és Ausztráliának új nemzetei, amelyeket mind több szál kapcsol szorosabb egységbe az Ó- világgal, hirtelen olyan új nemzetközi és fajközi fele­lőségek terhe alá jutottak, amelyek készületlenül találják őket. Az egész világon mindenütt mutatkozó új vi­szonyok közepette szédítően sokfélék és bonyolultak azok a problémák; amelyekkel egyes nemzeteknek a maguk egészében s a nemzetek körén belül, többségek és kisebbségek csoportjainak meg kell küzdeniök. De mindezek alatt a problémák alatt egy alapvető prob­léma rejlik, amellyel a világ ifjúsága meglepő egyér­­telemmel száll szembe. El van szánva rá, hogy tisztá­ba akar jönni a valósággal. A vallási életben csak­úgy, mint az életnek minden más területén hadat üzen minden képmutatásnak, minden valótlanságnak, minden konvenciónak. Az élet, amint elébe tárul, mindenféle konvencióknak és babonáknak az uralma alatt áll sokkal inkább, mint a becsületes gondolko­dásnak és hitnek uralma alatt. Ezért próbára tesz minden utat, megvizsgál minden módszert, megítél minden elméletet. E közben elkerülhetetlenül szembe kerül Krisztussal és a keresztyénséggel is. Krisztus kivívja mindannyiuk csodálatát, sokak imádatát és engedelmességét is, de a szervezett keresztyénség úgy tűnik fel sokak előtt, hogy noha valamikor nagy­szerű kísérlet volt a világ átalakítására, idővel hagyo­mányoknak és babonáknak az egyetemes uralma alá jutott. Ebben a kritikus viselkedésben sok minden lehel, ami a tudatlanságnak, fiatalságnak és rövidlá­tásnak a rovására írandó, de kétségtelen, hogy sok esetben nem más, mint maga Istennek lelke mozgatja a lelkeket. Még ha sokan teljesen tagadják is Őt, s még többen nem képesek megismerni Őt, mint min­den idők és az örökkévalóság Legfőbb Valóságát, mégis sóvárgásuk és idealizmusuk akármilyen öntu­datlanul is az Atya szeretetének visszhangja Aki hatalmasan munkálkodik, hogy elvezesse őket ön­magához. Az örökkévaló szeretet e hatalmas munkásságá­ban való részvételre hívunk fel most mindenkit. Nov. 18-án, vasárnap, egyetemeken és főiskolákon, csalá­doknak és gyülekezeteknek körében csakúgy, mint a magányos imádság csendes kamráiban ajánlják fel az imádkozó keresztyének szeretetüket és akaratukat a Mindenható Istennek, hogy hatalmasan felhasználhassa őket a világ diákságának megnyerésére. Hadd jussa­nak majd el ez által is az Ő megismerésére, aki a mi Urunknak, a Jézus Krisztusnak Istene és Atyja és adják életüket teljesen oda az Ő országának szolgá­latára. Imádságainkban adjunk hálát: a keresztyén diákmozgalom világot felölelő kö­zösségéért és azért a jellegzetes hozzájárulásért, amellyel kelet és nyugat, észak és dél és minden nem­zet a maga részéről gazdagítja a Keresztyén Diákok Világszövetségét; a különböző nemzetek diákmozgalmainak kész­ségéért, mellyel egymás terhét hordozzák:' az egymással való érintkezés és kölcsönös meg­értés haladásáért, amelyet a világ különböző nemze­teinek diákságában az egyetemeken és diákotthonok­ban való együttélés, az irodalom, a nemzeti és nem­zetközi konferenciák lehetővé tettek; a gyűlölet és bizalmatlanság válaszfalainak csök­kenéséért, amit sok nemzet diákjai között magával hozott az Európai Diáksegélyző Akció; mindazokért a törekvésekért, amelyek a fajok és nemzetek közötti viszonylatokban alkalmazni igyekez­nek Krisztus elveit; az igazság és valóság minden becsületes kere­séséért akár a vallásban, akár az élet bármely területén ; Istennek bennünk munkálkodó hatalmáért, mely gyengeségünk erőre változtatja és lehetségessé teszi a lehetetlent. Imádságainkban könyörögjünk: azért, hogy a Világszövetség csak úgy, mint a

Next

/
Oldalképek
Tartalom