Dunántúli Protestáns Lap, 1923 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1923-11-04 / 44. szám

40. oldal. BELMISSZIÓ. 1923. 3. Szentirási helyek: a) Boldogok, akik hallgat­ják az Istennek igéjét es megtartják azt. b) Az igének megtartói legyetek és ne csak hallgatói. 4. Ének. 5. Jézus születése Lk. 2 ,_10 egy vagy több leány mondja el. 6. Jézus halála és feltámadása Lk. 23 M_5< egy vagy több fiú mondja el. 7. Szentirási hely: Elmenvén azért tegyetek ta­nítványokká minden népeket, megkeresztelvén őket az Atyának, a Fiúnak és a Szendéteknek nevében, tanítván őket megtartsák mindazt, amit én paraucsoltam nék­­tek és ímé én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig. Ámen. 8. Ének. 9. Az igazolványok kiosztása. Múltúnkból. A nyilvános bűnösök ellen alkalmazni kell a kiközösítés menny kövét. (Mt. 18., I. Kor. 5.) Azon egyházakban, amelyek a bűnösök ellen Isten igéje szerint feddődző és a jó cselekedetekre intő lelkészeknek nem engedelmeskednek, valamint azokban, amelyek az uralkodó bűnök közt élnek s lelkipásztoraikat fel sem véve, bérükben megcsalják, kettős tisztességgel nem illetik, az egész egyházi szol­gálatot betiltjuk, amint meg van mondva: „És vala­kik be nem fogadnak titeket* stb. (Luk. 9. 5.) Ismét: „Ne adjátok azt, ami szent, az ebeknek* stb. Gönci zsinat (1566) XIX. és XX. cikke. Tudakozzátok az írásokat! Nov. 5. II Mózes I61-35. Az Úr gondot visel. U. é. 183 8.4. R. 157 8.4. „ 6. II Mózes 20i-i8. Az Úr törvényében gyönyör­ködjék szivünk. U. é. 159,. 4. R. 136 2.4. „ 7. Péld. 14. Az Isten félelme a bölcseség kez­dete. U. é. 8. R. CXXXIX. 10. * 8. Péld. 15. Az Isten ismeri az igazak útját. U. é. I. 4. „ 9. Jakab 5. Figyeljetek az Úr tanácsára. U. é. XXXVIII. 3. 164 3. R. XXXVIII. 5. 141 3. „ 10. Márk 521—34. Ne csüggedj el; az Ur meggyó­gyít. U. é. 158 4. 200 2. 167 v R. 135 4. 146 j. Vasárnapi iskolai lecke. Istennek Ábrahámmal kötött szövetsége. I. Móz. XVi—is. Aranymondás: „Hű az, aki ígéretet tett." Zsid. X23. Elolvasandó még a Zsolt. Cilin, 12, 17, is. Mai leckénk tárgya: Istennek az emberekkel kötött igérettelteli szövetsége. Én paizsod vagyok te neked, így szól az első jgéret. Ábrahámnak sok külső ellensége volt. Kik vol­tak ezek ? Sok belső ellensége is volt: kisértés, rágal­mazás, szenvedélyek, kétség, félelem, gyanakodás. Ezekkel szemben csupán az Isten volt védelme. Ö a seregek ura. A római katonákat a paizs védte meg a nyilak záporától. A mi paizsunk Isten, aki megvéd minden gonosz ellen. A te jutalmad felette igen bőséges: maga az Isten. Akivel vele van az Isten, annak rendelkezésére áll minden. A legnagyobb jutalom nem az Isten ado­mánya, hanem maga az Isten. A gyermeknek is sok­kal drágább az atyja, mint a tőle nyert ajándék. Isten szeretete és jóindulata többet ér a világmindenség bármely jóindulatánál is. Az Istennel való közösség a léleknek legdrágább kincse . . . Krisztus a viharban azt mondja tanítványainak: Én vagyok, ne féljetekt És eme tanítványaira a legfontosabb feladatot bízta, melyet valaha emberre bíztak, de azt mondja nékik: íme én veletek vagyok, mind a világnak végéig. És hitt az Urnák. (6. v.) Ábrahám hite feltétlen volt. Azt, amit Isten Ígért, úgy tekintette, mint egé­szen bizonyosat s amit parancsolt, mint feltétlen iga­zat. Ábrahámnak sok kisértésben volt része, sok súlyos feladat hárult rá és sokáig kellett várnia az eredményre, de ez a hit megerősítette őt. És kivivé őt. . . tekints fel az égre és számláld meg a csillagokat, ha azokat megszámlálhatod. Hadd lássa Ábrahám, hogy ez a látomás nem álom, hanem az egek urának izenete ... És ez az ígéret milyen bőségesen beteljesedett Ábrahám természetes leszár­mazottjainál, de még inkább azoknál, akik a hit áltat is gyermekei néki. Ha ti Krisztuséi vagytok, akkor Ábrahám magvai vagytok és az Ígéret szerint örökö­sük is. Gal. III29 • - - • A Noénak adott Ígéretnél néha feltűnő szivárvány volt a jel, Ábrahámnak még tündök­­lőbb jelet adott az Isten, amely minden éjjel ezer meg ezer hangon hirdeti az Isten kegyelmes Ígéretét. Ez az ígéret ma is oda van Írva a csillagos égnek seregeire, amit még a gyermek is leolvashat onnét. Az eddigi Ígéretekhez még egy újabb ígéret is kapcsolódik: A te magodnak adom azt a földet Egyp­­tomnak folyó vizétől fogva a nagy folyóvízig, az Euf­­rates vizéig. A legnagyobb ígéret azonban mégis az volt, hogy benne áldatnak meg a földnek minden nem­zetségei. Istennel közösségben lenni, általa vezettetni, Vele együtt szolgálni, a legnagyobb áldás, amit Isten gyermekeinek adhat. A „Kerekasztal“ lovagjainak esz­ménye az volt, hogy megtalálják azt a kelyhet, amelyet Krisztus Urunk az utolsó vacsora alkalmával használt, reánk nézve a szolgálatra kész szeretet az a keheiy, amely örömmel és békességgel van tele, amelyet Krisz­tus Jézus reánk hagyott. Az Isten Ígérete egyben szövetsége is volt Áb­rahámmal s maradékaival. Ezt a szövetséget a zsidó nép történetében újból és újból megerősítette, mig végül az új-testamentumban teljességét érte el. Az ígé­retek az Isten országának diadalát jelentik. Isten or­szágának erői végül is diadalmaskodni fognak az ember bűnei felett. — Isten Ígéretei tágabb jelentést nyertek a Krisztus Jézusban, aki által az Ábrahámnak adott ígéretek eljuthatnak minden népekhez: Ábrahám áldása a Krisztus Jézusban eljuthat a pogányokhoz is. Gál. I1I14. Zsidó módra ne henyéléssel ünnepeljük a szom­batot, hanem ülje meg kiki lelke boldogságára azzal az üdüléssel, mit az irás vizsgálgatása nyújt. Ignácz, antiochiai püspök.

Next

/
Oldalképek
Tartalom