Dunántúli Protestáns Lap, 1923 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1923-10-21 / 42. szám
1923. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 167. oldal. dőn ezt Luther és Kálvin elvei alapján próbálják meg . . . (567. o.) „A csurgói államilag segélyezett református főgimnáziumban az 1922/23. iskolaévben 116 református (és 25 ág. ev.) diák mellett 185 katolikus tanuló volt, tehát több, mint a többi összes felekezetek egytiltvéve. Újabban az állam több református gimnáziumtól megvonta az államsegélyt; a csurgói azok közé a gimnáziumok közé tartozik, amelyektől nem is akarja megvonni. Mi azonban kénytelenek vagyunk itt azt kérdezni: . . . mért tart fenn ... a magyar állam többek közt Csurgón is katolikus tanulók számára református gimnáziumot? És mért nevelteti többek közt Inkén is református tanerőkkel még a katolikus gyermekeket is? És ha az állam iskolájában is és tisztán katolikusok közt így mernek viselkedni, mint Inkén, ugyan mit csinálhatnak olyan iskolában, mely állami pénzen tartja ugyan fenn magát, de hivatalosan mégis református? Tankönyvekben és előadásokban micsoda csipkelődés folyhat ott ?“ (528. o.) „Beöthy fanatizmusa annyira ment, hogy azt merte tanítani, hogy Szenczi Molnár Pázmánynál nagyobb iró s ezt — minő hálátlanság — a Pázmány egyetemén tanította. Egyszer egy jezsuita szigorlatoztatását azzal kezdte, hogy onnan a hivatalos helyről rákiáltott: „Mondja, miért nemzetköziek maguk? E „nyájas“ kérdés bizonyára előre sejttette az illetővel, mily pártatlan bíróval áll szemben“ . . . (525. o.) A keresztény kurzust megteszi „kálvinista kurzusának. (527. o.) „Ideje, hogy ennek a ,nemzeti' cégér alatt űzött katholikusellenes machinációknak vége szakadjon.“ (566. o.) „A katolicizmus nemzetfenntartó ereje jó sokszor akkora, mint a kálvinizmusé, sőt ez a katholicizmus mellé állítva egyenesen nemzetsorvasztónak látszik. Lásd lükének vagy bármely falunak születési adatait.“ (Egyke.) Protestáns emberekről, egyházi életről ilyenformán emlékezik meg. A dán protestántizmussal kapcsolatban : (a múlt század elején) „A prédikátorok lakása kártya, bor és tánc otthona volt.“ (555. o.) „Buddhisták, theozofisták és istentagadók számára nincs hely a Grundtvigianizmusban. Ebben különbözik a német, holland, svájci és amerikai protestantizmus színes változataitól. (559. o.) „A magasabb, tisztultabb lelki élet, a katolikusabb érzület percig sem engedné meg nekik,“ (— a katolikus tábor szervezett harcosainak), „hogy kálomista értelemben vett ,prezsbitérium‘ módjára akarjanak viselkedni. Apostolok, nem bürokraták s még kevésbbé krakélerek.“ (519. o.) A protestáns tudományról: BeÖthyt már láttuk. „A protestáns történetírás meghamisította a középkor képét is a nép értékelésében, méginkább pedig az utolsó négyszáz év történetét. Gondoskodott róla, hogy nemzeti jelszavakkal, kuruc- és negyvennyolcas szólamokkal, sérelmek hangoztatásával a magyar nép minden rétegébe belevigye saját felekezeti történetfelfogását.“ (572. o.) „Kopernikus életében és tanának terjesztésében a legnagyobb nehézséget ép a protestánsok okozták.“ (575. o.) Vessünk még egy pillantást a hódítani készülő sereg készülődésére: „Ezért kellene Mária-kongregációi életet, — vagy ha tetszik: Jézus Szive-szövetséget, Katolikus férfiligát, Credoegyesületet, harmadrendeket ... a katolikus szervezkedés kiinduló pontjává tenni városon és falun, mindenütt!“ A plébános aztán „Olyan, mint egy vezérkari főnök, aki csak kigondol, felülvizsgál, helybenhagy és telefonon osztja ki utasításait. Ő a lélek, de ezer kar, láb, ajk és szív dolgozik körülötte.“ (519. o.) Cél: „a ma még protestánsok visszahódítása“. Bőségesen idéztünk, hogy akik még nem látnak, lássanak. Lássák, hogy a protestántizmus léte ellen folyik a készülődés. A csurgói gimnáziumra vonatkozó idézet mögött ott hűzódhatik meg a sorok között: mért tart fenn Pápán az állam református gimnáziumot, mikor van ott katolikus gimnázium ? Az idézetekkel szemben ellenmondásra, vitára nem volt szükség. Akiben egy csöpp egészséges vér van: a protestáns lét és nemlét kérdésére habozás nélkül felel: protestáns vagyok, maradok. Nem készülök harcra, más hitét tisztelem. A magam útján a mi erős várunkba vetett hittel megyek előre. Ha rámtörnek, védekezem. Hisszük azonban, hogy a katolikus magyar egyház értelmiség szelleme nem azonos a harcos jezsuitizmus szellemével. Lehetetlen, hogy mint katolikus magyarok és protestáns magyarok meg ne érthessük egymást. Különösen akkor, amikor egy az Istenünk: egy a Megváltónk és egy az elvünk; a Szeretet. Dr. Trócsányi Dezső. VEGYESEK. — A nagykanizsai ref. egyház folyó hó 13-án szombaton délután 5 órakor a Kér. Otthon helyiségében szeretetvendégséggel egybekötött vallásos estélyt rendezett a következő műsorral: 1. Imádkozott Kádár Lajos lelkész. 2. Vendégek üdvözlése. 3. „Reménységeink“ címmel előadott: dr. Vass Vince. 4. Szavalt: Szendrei Piroska. 5. Bibliamagyarázatot tartott: Czeglédy Sándor. 6. Énekszám. Előadta a gyülekezet vegyeskara. Műsor után teát szolgáltak fel. 14-én, vasárnap 9 órakor a középiskolás növendékeknek előadást tartott a ref. imateremben Pongrácz József. 10 órakor az istentiszteletet végezte: Czeglédy Sándor. Utána a belmissziói munkákról előadást tartott: dr. Vass Vincze. Délután 2 órakor „A keresztyén ember lelkitáplálkozásáról“ előadást tartott az imateremben Pongrácz József. Utána bibliaórát vezetett Czeglédy Sándor, a gyermekeknek vasárnapi iskolát tartott, dr. Vass Vincze. Délután 5 órakor az evangélikus templomban vallásos estély volt a következő műsorral: 1. Beethoven Isten dicsősége. Énekelte a gyülekezet vegyeskara. 2 A mai ember válsága. Előadta: Czeglédy Sándor. 3. Szavalt: Nagy Győző. 4. A szabadulás útja. Előadta: dr. Vass Vincze. 5. Vonósnégyes. Lehrmann Ferenc tanár vezetésével. 6. Bibliamagya-
