Dunántúli Protestáns Lap, 1923 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1923-09-09 / 36. szám
1923. DUNÁNTÚL! PROTESTÁNS LAP. 143. oldal. elveszítjük őket. Jönnek a szekták s éppen a kovászt veszik el az egyháztól s így az egyház tésztája nem kel meg, nem lesz belőle éltető kenyér. A lelkek éhesek s ha mi nem nyújtunk nekik táplálékot, azt fogadják el, amit a szekták adnak nékik, Adjuk oda tehát a lelkeknek az evangéliumot, a Bibliát. Egyúttal így munkatársakat szerzünk. Nagy munkatér áll előttünk: a gyermeki lelkek, a szegények, a gyámoltalanok, az elhagyatottak. Nem lehet mindenütt egyforma eredménnyel munkálkodni, de aki e téren semmit sem cselekszik, az nem méltó a palást viselésére. Nem máról-holnapra akarunk eredményeket, hisz az egyház sem máról-holnapra élő egyesület. Olyan korban élünk, amely végzetes lehet az egyház életében. Az öregek, akikben volt hit, kihaltak s jönnek a káromkodók, az istentelenek. Lehet, hogy a mi munkánknak nem lesz eredménye, de ha munkálkodunk, nyugodt lelkiismerettel állhatunk meg Isten és a történelem itélőszéke előtt, hogy megpróbáltuk megmenteni a sűlyedő hajót. Álljunk a hajnal szolgálatába! A hajnal pedig nem jő kétszer. . . A szavazatokat felaontó bizottságok jelentése szerint a következő 10 éves ciklusra egyházmegyei tisztviselőkké választattak: esperes Nagy Lajos, számvevő Somogyi györgy, tanácsbirák: Csertán Márton, Bélaváry Ferenc, Izsák Aladár, Mozsonyi Sándor, Peti Lőrinc, Varga Dezső darányi, főjegyző Halka Sándor, aljegyző Németh Károly. Világiak: egyházm. gondnok Huszár Aladár kúriai biró, számvevő Kontskó Andor, tanácsbirák: Sárközy György főispán, Sárközy Imre földbirtokos, Szigethy Gy. Sándor kórházigazgató, dr. Matolcsy Sándor bankigazgató, Batta Béla táblabiró, Keztyüs Lajos gazd. akad tanár, főjegyző dr. Héjjas Imre fgimn. tan., aljegyző Écsy Ödön István fgimn. tan. Az újonnan választott tisztviselők eskütétele után Nagy Lajos esperes mondotta el programmját, melynek vezéreszméje: kormányozni igazsággal, szeretettel, jóindulattal, s életet vinni a törvény holt betűibe. Nagy Lajos esperes és Huszár Aladár egyházm. gondnok külön-külön 100.000 koronás alapítványt tettek a csurgói főgimnázium javára. A következő hat évre a csurgói főgimn. igazgatójává újból Bodola Lászlót választották meg. Az üresedésben levő nyelvszakos tanári állást Bodó Jenő, a csurgói főgimn. volt kiváló növendéke nyerte el. Rácz Dezső torna-, ének- és zenetanár fizetésének rendezésére vonatkozólag kimondotta a közgyűlés, hogy nevezettet a VII. fizetési rangosztálynak megfelelő, rendes tanári illetményben részesíti. Kovács József kaposszentbenedeki leikés# lemondván számvizsgálói tisztéről, helyébe Tóth Sándor zseliczkisfaludi lelkészt választották meg. Új körlelkész lett Madarász Endre patai lelkész, körtanító pedig Teremy Gábor visnyei tanító. Az egyesek, egyházak ügyei és az indítványok után Szabó Bálint tanügyi elnök olvasta fel pedáns, gondos jelentését a tanügyről. Az egyházmegyei gyűlést megelőző nap délutánján egyházmegyei lelkészértekezlet volt, melynek alelnökévé Bosznay Sándor csököly lelkész, jegyzőjévé pedig Győrék József alsósegesdi lelkész választatott meg. Kovács József kaposszentbenedeki lelkésznek az egyházmegyei belmissziói munkásságról s a belmisszió mérhetetlen fontosságáról tartott hatalmas, körültekintő, lebilincselő felolvasása után dr. Vass Vince theol. igazgató gyújtóerejü beszédben buzdította a lelkészi kart a szeretetben való egybeforrásra. Itt említem meg az értekezletnek az egyházmegyei közgyűlés által elfogadott azon indítványát, hogy a csurgói főgimnázium egyházi énektanításának minél sikeresebbé tétele céljából a vallástanár által elvégzett énekanyagból heti 1 órán az ének-, zenetanár is foglalkozzék az összes ref. növendékekkel. Az egyházmegyei lelkészértekezlettel egyidőben az egyházmegyei tanítóegyesület, megelőzőleg pedig a Belsősomogyi Ref. Egyesület ülésezett; ez utóbbi Peti Lőrinc egyházi és Sárközy György főispán, világi elnöksége alatt. Farkas István szennai s.-lelkész. VEGYESEK. — Hollandia ünnepe. Az örvendező holland nemzet e napokban ünnepli uralkodója Vilma királynő Őfelsége 25 éves uralkodói jubileumát. Vilma királynő 1880-ban született és aug. 31-én töltötte be, 43-ik életévét. Tiz éves volt, midőn édesapja III. Vilmos király meghalt. Akkor Emma özvegy anyakirálynő vette át a régensséget és Vilma nagykorúságáig ő kormányozta az országot. 1898. szept. 6-án történt Vilma királyn.ő koronázása. A királynő nagy bölcseséggel, Istenbe vetett erős hittel kormányozza országát. Hollandia népe a nevezetes évforduló alkalmából „emlékezik az Úrnak cselekedeteiről és — hálát ad Neki! És imádkozik. Együtt ad hálát és együtt imádkozik királynőjével, ki teljes életében bizonyságot tett arról, hogy átveszi ama kijelentésének értelmét és súlyát, mit egyszer még 1913-ban tett: Christ avant tout! Krisztus mindenek előtt“ (Colijn holland pénzügyminiszter a Kálvinista Szemlében.) Boldog ország, melynek ilyen uralkodója van ! Mi meggyötört magyarok hálás tisztelettel köszöntjük a királynőt és személyében a holland nemzetet, mert e vészes időkben igazán testvéri szívvel fordultak felénk és próbáltak segíteni nyomorainkon. — Személyi hírek. A holland vendégek Pápán léte alkalmából Pápára érkeztek Németh István püspök és dr. Balogh Jenő egyh. kerületi főgondnok urak, valamint Czeglédy Sándor győri lelkész, tb. esperes és dr. Darányi Kálmán főispán, főiskolai gondnok urak. — Lelkészválasztás. A nemespécseli ref. gyülekezet lelkészévé Rddóczy Kálmánt választotta meg. Isten áldása legyen a választókon és a választotton. — A rendkívüli segélyt a vallás- és közokt. m. kir. miniszter úr a lelkészek részére 1923. évi 108.440. szám alatt kelt rendeletével 1923 julius hóra 66.000, 1923 augusztus 1-től 132.000, a segéd-lelkészek részére julius hóra 60.000, augusztus 1-től 120.000 K- ban állapította meg. (Hív. Közlöny szept. 1-i szám.)
