Dunántúli Protestáns Lap, 1923 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1923-08-05 / 31. szám
Harmincnegyedik évfolyam. 3i. szám. Pápa, 1923 augusztus 5. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE ........................................... MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. .................................................. ................................................ FŐSZERKESZTŐ-: NÉMETH ISTVÁN PÜSPÖK, BALATONKENESE. ..............-................................. FELELŐS SZERKESZTŐ: PONÖRÁCZ JÓZSEF THEOL. TANÁR PÁPA, FŐ- A FŐMUNKATÁRS ÉS A KIADÓHIVATAL VEZETŐJE: TÓTH LAJOS THEOL, ISKOLA, AKIHEZ A LAPOT ÉRDEKLŐ MINDEN KÖZLEMÉNY KÜLDENDŐ. □ TANÁR PÁPA, FŐISKOLA, AKIHEZ A REKLAMÁCIÓK 1NTÉZENDÖK. a A szlovenszkói és ruszinszkói reformátusok alakuló zsinata Léván. Junius 17-én kezdődött a felvidéki magyar reformátusok zsinata Léván, s törvényalkotó munkáját 24-én be is fejezte, jóllehet az előadói és jegyzői kar munkája még ezután is folytatódott. A lévaiak magyaros vendégszeretettel fogadták a zsinatra érkezőket, lovasbandérium és magyarruhás leányok kísérték be őket az állomásról. A zsinat alakuló gyűlése 17-én volt a ref. templomban, hol éneklés után Balogh Elemér dunáninneni püspök olvasott bibliát, majd P. Czinke István tiszáninneni püspök prédikált és imádkozott. Beszédéből különösen kiemelendő gondolatok: „Meg kell indítani a harmadik reformációt, nem az egyházért, de a lelkekért. Nem az a legnagyobb veszedelme Európának, hogy politikája összeomlott, hanem az, hogy a lelki világa omlott össze! A sokaságnak vezér kell, zászló kell. . . Kell jönni időnek, amikor a lelkekről felszakad a köd és sírva fogjuk Krisztus kezét megragadni. Az új reformáció zászlajára egy szó lesz felírva: testvériség, mely nincs kötve csillagos vagy keresztes tornyokhoz, fajokhoz, országhatárokhoz, hanem csak emberi szivekhez. A végső győzelem nem a gyűlölet fegyvereié, hanem a szeretető lesz!“ Istenitisztelet végeztével P. Czinke püspök, korelnök megnyitotta a zsinatot s üdvözölte a megjelenteket. Jegyzők megvalasztása után püspök bemutatta a zsinatnak dr. Slavik György zsupánt, a kormány kiküldött képviselőjét. Majd Slavik zsupán a kormány nevében üdvözölte a zsinatot, Zoch Sámuel ág. h. ev. püspök előbb szlovák, majd magyar nyelven a szlovenszkói evangélikusok nevében üdvözölte a zsinatot, hangoztatván a két prot. egyház közös evangéliumi munkálkodását. Következett a tisztelgő küldöttségek üdvözlete, melynek soraiban a lévai róm. kath. hitközség, a barsi ev. egyházmegye és az ev. egyház, a lévai izraelita hitközség, Léva város és városi tanács nevében beszéltek a kiküldöttek; az üdvözlő szavakra Czinke püspök válaszolt. Következő nap kezdődtek meg a tanácskozások a lévai ref. egyház tanácstermében. 18-án a zsinati tagok igazoltatása után a zsinat tisztikarát választották meg a következőképen: elnökök: Czinke István püspök és Lukács Géza főgondnok. Alelnökök: Bertók Béla ruszinszkói püspök és Szilassy Béla főgondnok; egyházi jegyzők: Péter Mihály és Söröss Béla; vil. jegyzők : Tornallyai Zoltán és dr. Komáromi Lajos; gazda: dr. Kersék János. A tisztikar megalakulása után világi elnök mondotta el megnyitó beszédét, melyben programmot adott az önkormányzat, a magyar kultúra s az állammal szemben való magatartás kérdéseiben. Kijelentette, hogy a magyar ref. egyház az állammal szemben a teljes lojalitást akarja, de egyben azt is megállapította, hogy az egyetemes egyház az államtól a véren is szerzett önrendelkezés s a magyar kultúráiét fejlesztési lehetőségének teljes elismerését várja. * Czinke püspök elvi jelentőségű deklarációt terjesztett a zsinat elé, hogy a zsinattartási engedélyt ne csak a kormány adta volna meg, de az államfő is; a törvényeket azonban az államfőnek fogják felterjeszteni aláírás végett. Slavik kormánybiztos kormánynyilatkozatot terjesztett elő, hogy a zsinat tekintettel legyen a kormány intencióira, leszögezvén a kormány álláspontját, melyeknek betartását elvárja. Kijelentette azt is, hogy nem kiván befolyni a zsinat tanácskozásaiba. Majd megalakították a különböző bizottságokat így: az egyházalkotmányi, lelkészválasztó, adóügyi, törvénykezési, nyugdíjügyi, iskolaügyi, énekeskönyvügyi és egyházépítőügyi bizottságokat. E bizottságok azonnal hozzáfogtak a nekik kiadott törvényjavaslatok részletes feldolgozásához és megszövegezéséhez. — 19-én a nyugdíjtörvényt tárgyalták, melyet újraátdolgozás végett visszaadtak a bizottságnak. 21-én Czinke püspök a presbiteri világszövetség keleti osztályának meghívóját terjesztette elő a zürichi kongresszusra. Zsinat Balogh Elemér, Söröss Béla, Szilassy Béla és György Endre zs. tagokat küldte ki a kongresszusra, i A nyugdíj intézeti törvényt elfogadták s a szabályrendelet kidolgozásával a konventet bízták meg. Tárgyalták az alkotmánytörvényt. E törvénytervezet alapvető kérdésekben a régi autonómia alapján áll, egyes módosítások történtek kisebb kérdésekben. így: elnéptelenedett egyházak, melyek rendes lelkészi állomást fenntartani képtelenek, lelkészi állomásuk megüresedése esetén kérhetik leányegyházzá való átalakulásuk elismerését, mikor is a gyülekezet vagyona az egyházmegye felügyelete és rendelkezése alá kerül, melynek jövedelméből 25% az egyet, egyházi közalapot illeti,
