Dunántúli Protestáns Lap, 1922 (33. évfolyam, 1-53. szám)
1922-05-21 / 21. szám
Harmincharmadik évfolyam. 2!. szám. Pápa, 1922 május 21. DDMNTDLI PROTESTÁNS LÁP A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE Szerkeszti és kiadja a dunántúli református püspöki hivatal (Balatonkenese), ahova a lap szellemi részét érints közlemények küldendők. O Megjelenik minden vasárnap. [=} A kiadóhivatal vezetője Faragó János, akihez a reklamációk intézendők. eei Anyák napja. Amerikában minden esztendőben egy vasárnap, május második vasárnapján, a sok ezer szószékről az anyákról prédikálnak. Ezelőtt a férfiak azon a napon fehér szekfüt hordtak a kabátjuk gomblyukjában az anyák iránti tisz• telet jeléül. Azonban a konjunktúra erősen kihasználta ezt az alkalmat s néhány nappal az anyák napja előtt rettenetesen felcsapta a fehér szekfü árát. Az élelmes amerikaiak úgy rázták le magukról ezt a kizsákmányoló törekvést, hogy most már a fehér szekfühöz hasonló jelvényt hordanak az anyák napján. Gyönyörű gondolat az amerikaiaktól ez a felemelő nap. Mi, magyarok, már régen tartunk gyermeknapot és a Stefánia Anya- és Csecsemővédő Egyesület a szegénysorsu anyák gondozását is felölelte, de ez egészen más valami, mint mikor egy napot egy esztendőben annak a tiszteletére, annak az emlékére szentelünk, kinek Isten után a földön legtöbbet köszönhetünk, kinek önfeláldozó szeretetét soha meg nem hálálhatjuk s akinek jó szelleme, lelkének nemes hatása egész életünkön át vezércsillagunk s akihez minden gyermek csak hálával és mély tisztelettel közeledhetik. Az anyai hatás nagy jelentőségét ismerjük a nagy emberek életrajzából is, akik mindnyájan vallást tesznek édesanyjuk felejthetetlen hatásáról. Vörösmartynak a nők iránti finom hódolata és gyöngédsége ott gyökerezik annak a szegény, elhagyott, múltakon merengő édesanyának a lényében, kinek ajtaja nyitva állt mindig gazdag és szegény előtt, aki még imakönyvét is megfelezi az Isten után sóvárgó szegénnyel. Arany János magyar fajszeretete, mely költészetében oly gyönyörűen nyer kifejezést, ott lángolt annak a vidám, dalos, istenfélő, bibliát forgató asszonynak a szivében a szalontai kis parasztházban. Hogy mit ölelt magához ebből a világból s hogy milyen érzések hevítették, milyen vágyak töltötték be azt az egyszerű, de mégis fenkölt szivet, kifejezésre jutott Aranyban, a magyar költészet egyik legragyogóbb alakjában. És menjek-e tovább ? Lett volna-e Rákóczi Ferenc a „nagy“ Rákóczi, ha nem lett volna anyja egy Zrínyi Ilona? Lett volna-e Szent Ágoston a keresztyénség egyik legnagyobb alakja, ha nem lett volna imádkozó édes anyja Monika? Vájjon nem volt-e szüksége Istennek Máriára, a Jézus anyjára, olyan nőre, akinek lelke telve volt sóvárgó vággyal a Megváltó után, akinek lelke felölelte egy világmegváltó gondolatának a sejtelmét? Az emberiség tökéletesedését Isten az anyákon át munkálja s évmilliókon keresztül az evolúció a tökéletes anyai típus megvalósításán dolgozott és dolgozik ma is, amikor a fizikai tökéletesítést már régen befejezte, mert ma már a természet a szellemi anyaság tökéletesítésén dolgozik. Az emberiségnek fejlődésében el kell jutnia a legtökéletesebb emberi típus, a Jézusi típusig, de ezt a fejlődést az anyákon át érheti csak el, mint ahogy a fizikai tökéletesedésnél is bebizonyította a természet, hogy mindig az anyákat tökéletesítette, hogy nemesebb utód jöhessen létre. Az anyai hivatás világtörténeti jelentőségét a sok millió anya nem is tudja s mégis öntudatlanul is ennek a nagy feladatnak a szolgálatába áll. Ezért az anyai szeretet a legerősebb szeretet a földön, az anyai szeretet a legmélyebb szeretet, az anyai önfeláldozás a legönzetlenebb, mert az anyának teljesen meg kell feledkeznie önmagáról, hogy élhessen másoknak. Az anyák lelkét eszményeknek kell betölteniök, hogy nagy álmokat látó fiák és lányok szülessenek s a legszomorubb, legreménytelenebb akkor lesz az emberiség sorsa, ha az anyák lelki szemei előtt már nem nagy szellemek fényes üstökös pályája lebeg, hanem földi javakban dúskáló egy gyermeké. A legkietlenebb akkor lesz a világ, amikor az anyák nem kívánnak mást látni maguk előtt, mint a gyermeknélküli kényelmes, gondtalan életet, mert a szeretet az anyával lépett a világba. Úgylátszik, hogy nyugaton hamarább eszméltek az anyai hivatás nagy jelentőségére s azért avatták az anyák napját ünnepnappá, a
