Dunántúli Protestáns Lap, 1922 (33. évfolyam, 1-53. szám)

1922-04-16 / 16. szám

62. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1922. Az okkultizmus műhelyéből * A prospektus így ir: „Ma, a tudományos és politikai materializmus csődje után itt Magyarországon is élénk szükségét érzik a gondolkodó fők annak, hogy megismerkedjenek azzai a tudománnyal, amely — többek közt kísérleti alapon bebizonyította, hogy a világ teremtése semmiből, azaz nem anyagból, ha­nem az Isten gondolatából, lehetséges, tehát meg is történt“. E könyvek tehát ama törekvés szolgálatába akar­nak állni, amelyet már ismerünk : spiritizmust és vallást akarnak erősítgetni egymás által. Erre a törekvésre azonban szerintünk szükség, nincs. A vallás megáll önmagában is, ha igaz vallás, azaz ha valóságnak és lelki szükségnek felel meg. A spiritizmus kétes értékű támogatása csak ártana neki. E könyvekkel tehát nem tudományos vagy vallási jelentőségük miatt akarunk foglalkozni, hanem azért, mert ezek is jellemzők arra a nagy lelki válságra, amelyben a nagy világégés után az emberiség egy nagy része tusakodik. E könyvek a tusakodókhoz szólnak, mert az elfásultak milliói nem fognak róluk tudomást venni, a hívők talán époly kevéssé. Tudományos vagy vallási jelentőséget e köny­veknek, a megjelent kettőből ítélve, különben sem tulajdoníthatunk.. Mert tudomány nincs bennük, a vallás is száraz elvonásokká van bennük halványodva, pedig kell, hogy az igaz vallás élet legyen. A könyv első fele az okkult jelenségekkel — főleg a spiritiszta jelenségekkel — foglalkozik. A leirt jelenségek részben valószínűtlenek, rész­ben pedig, ha úgy is volnának, nem meggyőzőek. Ha tényleg van szellem-világ s az elhunytak lelkei érintkezést keresnek az élőkkel, nem tudnának szelle­mesebb módot kieszelni, mint asztaltáncoltatást, ko­pogtatást ? ) A könyv második fele az „okkult és misztikus tanítások“-kal foglalkozik. Ilyenekül felsorolja a kab­balát, a teozófiát, az antropozófiát, a quakerek taní­tását, a gyógyimádkozókat (egészségesekké imádkozók néven), a Schmitt Jenő féle gnózist és az evangéliumokat. A mü szellemi gyökereinek megismerése szem­pontjából legfontosabb „A megismerés“ cimü fejezet. Itt tűnik ki, hogy a szerző abban a szükmedrü és zavaros vizű gondolatfogócskában evez, amely Schmitt Jenő nevéhez fűződik. Schmitt Jenő egy Magyar­­országban szolgálatot teljesítő morva katonatiszt magyar nevelésű Jia volt. Egy darabig állami tisztviselő volt, de mint tolsztojánus ideális anarkistát a törvény üldözni kezdte s ő Berlinben telepedett meg. Itt egy gnosz­­tikus társaságot alapított, könyveket irt, s pár éve halt meg. Schmitt Jenő a modern gnózist próbálta meg­teremteni csekély hatással. Ehhez a szükkörü csoport­hoz lép most részben ez a könyv, ez a szerző is. * Madary Károly: Okkult gondolat és megismerés. Némileg ezt a munkát folytatja tovább Német­országban a szintén magyarországi származású Steiner, akinek antropozofiája állítólag nagy port ver fel. „A fizikai test a nyers natura ásványi anyagában, az éterikus test pedig az elementáris világban él. Ezek által ismeri meg magát az ember, mint földi ént és a földi lét tagját. Ha az elmélyülés útján a fizikai test uralma alól felszabadulunk, akkor az asztrális test működése lép homloktérbe. Az asztrális világ lényei hasonlóan hatnak az asztrális testre, mint a fizikai világ a fizikai testünk érzékeire.“ „A fentlátó tudat Steiner szerint meg is látja az asztrális test érzék­szerveit, így például a szemöldök között az úgyneve­zett kétlevelü lótuszvirágot, a gége közelében a tiz­­levelü lótuszvirágot.“ (99.* oldal.) Ehhez, úgy gondoljuk, nem kell semmi kom­mentár. Még egy példa az „Evangéliumok“ fejezetből: „Jézus származása és családfája ,az ember' reinkar­­nációs útján való fejlődését és tökéletesbülését szim­bolizálja. ,Mária' a szeplőtlen, elfogulatlan tiszta be­látást (a gnosztikus tanítások szerint a női az intelli­gencia, a belátás, a férfiúi a bölcseség), József' pedig a férfiúit: a bölcseséget szimbolizálja." (118. oldal.) „Azáltal, hogy ennek az Izraelnek egy jelentékeny része hosszú ideig be volt kerítve (a központi hatal­mak a világháborúban), a világ gazdasági egyensúlya (a valutáris egyensúly) annyira kizökkent, hogy azt többé helyrebillenteni nem lehet, ezen — így látják az okkultisták — el kell pusztulnia a régi világrend­nek . . ., ennek romjain a szellem birodalmának kell felépülnie." (120., 121. oldal.) Ilyen naivságok mellett igazán nem lehet az efféle könyvben tudományt, avagy vallást keresni. Mindkettő akar lenni és semmi sem lesz belőle. A kabalás és gnosztikus tanok akkor ütik fel újra, meg újra fejüket, amikor a világot nagy csapások, nagy csalódások érték. A józan természetű magyar emberre azonban aligha lesz hatásuk. Dr. Trócsányi Dezső. Lelkészbeiktatás Mezőföldön. Egyszerűségében is megható és a jelenvoltakra nézve emlékezetes lelkészbeiktatás folyt le március 26-án a mezőföídi egyházmegyébe tartozó Igar ref. egyházközségben. A gyülekezetnek ritka és elismerésre méltó egyértelműséggel megválasztott ifjú lelkészét, Fülöp Lászlót, ekkor iktatta be állásába az egyház­megye nagyérdemű esperese, Medgyasszay Vince. A gyülekezet őszinte, meleg szeretetéről tanúskodik, hogy a fiatal lelkésznek, ki időközben Balatonszabadin helyettes volt, a beiktatást megelőző hazaszállításakor a harmadik faluig elébe mentek a gyülekezet kiválasz­tott érdemes férfiai, majd megérkezésekor a lelkész­lakon várta és üdvözölte a hivők nagy serege. A be­iktatáson az esperesen kívül jelen voltak még Fülöp

Next

/
Oldalképek
Tartalom