Dunántúli Protestáns Lap, 1922 (33. évfolyam, 1-53. szám)
1922-03-12 / 11. szám
1922. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 43. oldal. ki-ki adjon abból, amije van és vegyen abból, amije még nincsen. ** A nagy melegséggel elmondott elnöki megnyitó után Németh Károly somogyszobi lelkésztárs adott röviden feleletet e kérdésre: „Kivánatos-e a hivatalos egyháztól független belmissziói tevékenység?“ A körülményekhez képest szükségesnek látja, különösen ajánlja ifjúsági énekkarok felállítását s általuk az „új énekesinek a gyülekezettel való megkedveltetését. Ugyancsak Németh Károly vezeti be a vitát a következő pontnál: „A templomon kívüli vallásos összejövetelnek minő hatása van a rendes templomi istenitiszteletek látogatottságára ?“ (Hozzászólnak Fekecs István, Németh Károly.) A hatást egyik sem vonja kétségbe, ellenben a hely és idő kérdése s az ily összejövetelek erkölcsnemesítő, esetleg erkölcsrontó hatása (különösen este, az iskolában tartott összejöveteleknél) élénk vitát provokált. Körülbelül egy vágányon halad a két következő értekezés: „Kivánatos-e a lelkészeknek a gyülekezettől független anyagi helyzete ?“ és : „Kivánatos*e az országosan egységes adózás központi pénztára?“ Az előbbi kérdésről Vargha Dezső értekezleti elnök, az utóbbiról Gaál István rinyaszentkirályi tanító értekezett. Mindketten szükségesnek látják a lelkésznek a gyülekezettől való anyagi függetlenítését, ám sokan lehetetlennek tartják az országos közpénztár, az egyenlő lelkészi fizetés felállítását, illetve kivitelét. Kívánatos volna, hogy a lelkészek és tanítók nagy többsége megszabaduljon az áldatlan díjlevélharcoktói, hogy e miatt elfecsérelt idejét és erejét, munkakedvét, gyülekezete lelkiéletének építésére fordíthatná. A kérdéshez hozzászóltak Nagy Lajos esperes, lábodi-, Klippel Lajos bolhási- és Vargha Dezső csurgói lelkészek. Ezután Mózes Imre nyug. tanító tartott felolvasást: Izsák Aladár s.-jádi lelkész „Mit akarunk“ c. munkájában kitűzött célok elérésének mikéntjéről. Sok sebe van a mi ref. anyaszentegyházunknak. Ezeket orvosolni kell. Égető szükség volna utazólelkészi állások felállítására. Barcs, Szigetvár, Marczali gondozó nélkül áll. „Az aratni való sok, a munkás kevés.“ Pásztor nélkül elszéled a nyáj. Vigyázzunk és imádkozzunk 1 Miért kell egy dunántúli gyülekezetnek Baranyába menni lelkészért? (mint ez Szigetváron megtörtént). Az értekezlet javaslatot nyújt be az egyházmegyéhez missziólelkészi állomás sürgős felállítása végett. Az „Egykédről értekezik Mózes Ernő s.-udvarhelyi lelkész. Régi s egyre növekedő és pusztító sebe anyaszentegyházunknak. Szigorú intézkedések kellenek. Ha máskép nem, úgy törvényhozás útján kell orvosolni a bajt. „Pusztulunk, veszünk!“ S miért épen mi, kálvinisták? A lelkésznek is ostorozni kell e bűnt szószékről, magánbeszélgetés közben. Nem kell csüggedni ! (Hozzászólások: Győrék József alsósegesdi, Kovács Károly görgetegi lelkészek.) „Egyházfegyelem“ cimen tart értékes előadást Győrék József alsósegesdi lelkész. Szigorú egyházfegyelem behozását tartja szükségesnek. Nem kell visszariadni az esetleges kitérésektől sem. Egyházi törvényeink nem szabnak elég szigorú büntetést a renitenskedőkre. Legyen szabad a kizárást is alkalmazni, mint Kálvin tette a genfi egyházban. A tárgyhoz többen hozzászóltak, ki-ki egy-egy példát hozva fel a saját’ gyülekezetéből, a fegyelem gyakorlására. Vargha Dezső terjeszti be indítványát „a csurgói főgimn. tanárok anyagi helyzetén való segítés“ cimen. Az értekezlet az indítványt magáévá teszi s az egyházmegyéhez pártolólag terjeszti fel. Ugyancsak Vargha Dezső indítványozza, hogy a gyülekezeti élet élénkítése végett tartassanak vallásos összejövetelek az egyes gyülekezetekben, még pedig olyképen, hogy azon szerepeljen több lelkész és tanító is, necsak a helybeliek. Az értekezlet az indítványt elfogadta. Egy-két adminisztrácionális ügy elintézése után az értekezleten megjelentek a 171. d. 10. versének akkordjai mellett oszlottak szét. Vajha az elvetett mag gyümölcsöt is hozna! Vajha anyaszentegyházunk ügye előbbre haladna e mi kis értekezletünkkel is! Ha csak egy porszemmel is hozzájárultunk az Isten országa építéséhez, akkor munkánk nem volt hiábavaló. Vajha megmutatná az Úr az ő erejét a mi erőtlenségünkben! Csurgón, 1922 március 3-án. Galgóczy János főgimn. vallástanár. VEGYESEK. — Dr. Antal Géza egyházkerületi főjegyző serényen folytatja propaganda munkáját Hollandiában. Mint a napilapokból olvassuk, fáradozásának egyik eredményeképen nem sokára megalakul a Magyar- Holland Társaság. Mc Cowen, az ír származású Ifjúsági Egyleti főtitkár, aki a tavalyi emlékezetes karczagi konferencián annyira megszerette nemzetünket, az idén is eljött hozzánk és több előadást tartott. Megjelent a Budapesti Lelkészek Társasága heti összejövetelén is. —■ A Bethánia-egyleí tavaszi konferenciájának az idén különösen tartalmas és érdekes a tárgysorozata, Három előadás-sorozat fog elhangzani, az elsőnek tárgya az üdvtörténet az emberiség életében, a másodiké az üdvtörténet az egyes ember életében, a harmadik a nagy reformátoroknak fontos és időszerű kérdésekről való felfogásával foglalkozik. Az előadások címei a következők: 1. Mit tett Isten a múltban ? 2. Mit tesz Isten most ? 3. Mit fog Jenni Isten a jövőben? 1. Egyiptomban. 2. A pusztában. 3. Kánaán. 1. Kálvin és az imádság. 2. Luther és a testvéri közösség. A magyar evangéliumi mozgalom kiváló vezérei tartják az előadásokat. Lesz ezenkívül szeretet vendégség, nagy vallásos estély, hálaadó istentisztelet, stb. A konferencia március 23-án este kezdődik s 26-án este ér véget. Azoknak, akik csak a konferenciára jönnek fel s azon (vagy annak nagyobb részén) részt is vesznek, a rendezőség ingyen szállást (szerény lesz, de tiszta!) biztosít, ha az illetők az egylet címére (Budapest, VIII., Gyulai Pál utca 9.) március í5-ig beküldik jelentkezésüket. Szíveskedjék ugyanakkor részletes tárgysorozatot is kérni! Az egyesület mindenkit szívesen lát, aki szomjuhozó lélekkel jön. — Református lelkészek számára az 0. R. L, E. Debreczenben a nyár folyamán szünidei tanfolyamot rendez, mely 10 napra van tervezve. — Holland-magyar egyházi konferencia lesz f. évi április 20—21-én Budapesten. A fontos konferencia előkészítésére dr. Szabó Aladár a Reformációban és a Kálvinista Szemlében vezércikkben hívja fel a figyelmet. Mi is nagy reménységgel vagyunk a gyűlés iránt és hisszük, hogy Dunántúlról is sokan fognak azon megjelenni.