Dunántúli Protestáns Lap, 1922 (33. évfolyam, 1-53. szám)
1922-02-05 / 6. szám
Falusi levél* — Az ifjúsági munkáról. — 22. oldal.________________________DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP._________________________1922_ zeíése alatt Érsekújvárnál álló gyászmagyarokkal is, állítsd elénk példádat az áliamfenség teljes megvalósítása érdekében. Mint keresztyént, mély vallásosság és nemes egyszerűség jellemzi. Bibliaszereíete közismert, családi élete, Zsuzskájához való hűsége bensőséges és példaszerű. Amikor az ország határain messze kiható, egész Európa sorsára döntő diplomáciai ügyek foglalják el, amikor távol harcol otthonától, akkor is van ideje foglalkozni a kedves otthonnal s gondoskodni hűséges felesége megbízásainak teljesítéséről. Talpig ember, aki fel tud nőni szédülés nélkül feladatai magaslatára, s le tud száliani az élet apró kötelességeinek unalom nélkül teljesítéséhez. Ah! Gábor király, mennyi mondani valód van neked ehhez a mi elcivilizált, festett korunkhoz! Távol van szivétől az tinnepieskedő, csupán vasárnapi díszruha gyanánt jelentkező kálvinistáskodás. Póz nélkül vallásos, ismeri a „belső szoba“ istenes levegőjét, áhitatos óráit, az Isten előtt megalázkodás felmagasztaló áldásait, ebből táplálkozik önmérséklése, óvatossága, békülékenysége, szelídsége éppúgy, mint fellépésében tanúsított királyi méltósága, határozottsága és tekintélye. Varázslatos és tiszteletre gerjesztő személyiség. Ah! Gábor király, te a szó nemes értelmében pietistának nevezhető fejedelem, nézz be a lelkünk mélyére és példáddal indítsd fejlődésnek az ott szunnyadó „pietas"-t. Összhangzatos jellem, akinek törekvéseit átíveli, egy magasabb egységbe foglalja az Isten előtt való felelősség átérzése. Nem köti le ez a világ, ahol pedig sok tennivalója van, marad ideje a saját öröklétű leikével is foglalkozni; nem egyoldalúan vallásos, aki mindig csak a mennyet keresné, földiekkel mitsem törődve. Mennyben élő szívvel jár a földön. Most, amikor ennek a kettőnek összekapcsolására olyan nagy szüksége van társadalmunknak, most, amikor minden attól függ, hogy miként lehetünk eszesek a világ szerint, s egyszersmind Istennek gyermekei a lelkünk szerint: most jöjj Gábor király és világoskodjál előttünk. Csak a te jellemedre átalakult nemzedék menekülhet meg e zavaros vizekről biztos kikötőbe. Újítsuk fel magunkban, kicsinyek és nagyok, a mi választott királyunknak, Bethlen Gábornak érzésvilágát és törekvéseit. Rácz Kálmán. „Hiszek egy Istenben, Hiszek egy hazában, Hiszek egy Isteni őrök Igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Ámen." Nagytiszteletü Barátom Uram! A régieknek és itt íegfőképen értem a Bibliát, mégis csak több igaza volt, mint a ma lázas sietséggel mindent megmásítani akaró és mindent megcsinálni tudó (sajnos csak szájjal) fiatal óriásainak, akik megszervezik gyülekezeteiket és élet-elevenen tartják azt személyes hatalmuk vagy varázsuk, vagy a nép közé való leereszkedés, vagy még inkább a nép szájaize szerint való cselekvés, még inkább az aszerint való beszólás utján. De több eszük volt a régieknek és itt ismét Íegfőképen a Bibliára gondolok, azoknál is, akik falun mindent elérhetőnek hittek szellemi vagy lelki úton rövid idő alatt: néhány év, vagy egy rövid emberöltő alatt. És a hibák valamelyikébe mindnyájan , beleesünk. Sajnos, még más hibákba is! (Ki merne éiete tisztaságával, jézusi becsületességével mindenkor középre állni?! — Nagyt. Uram!) A Jézus kisértései is ezekhez hasonlók voltak és a Mesternél nem lehet fellebbvalő a tanítvány. De aztán éppen itt következnek a régiek, a Biblia ... és még valami: az élet. A régieket is az élet tanította meg istenes filozófiájukra, Istenen készül az élet, sőt azt hiszem Nagytiszteletü Uramnak az ellen se lenne kifogása, hacsak életről tennék említést, mert az élet Íegfőképen Isten kijelentésének területe: az élet a bölcs, a hivő ember számára Istennel van telítve ... S a régiek igaza, több esze . . . Nagytiszteletü Uram, egy-egy ilyen elvben van: „Jó csendességben várni. . Várni, míg a munka magától ... (nem magától, Isten Lelke indítására) indulni kezd. Várni, míg az elszáradt csontok, (amelyekhez — Ezékiel álma nagyon sok gyülekezet hasonlít ma) egynémelyike megmozdúl, test után, élet után vágyakozván. Tudni, várni: ez nagy dolog. Oh bárcsak imádkozva, buzgón könyörögve tudnánk várni Isten lelkének érintését, indítását. így kezdődik a lelki munka, ugyebár Nagytiszteletü Uram! így kezdődik a mustármagnyi kezdet, .amely terebélyes fává nőhet. . . Ilyenkor látjuk, hogy nem azé, aki fut, nem azé, aki akarja, hanem a könyörülő „Istené . .Tudom, érzem ugyan, hogy én is közreműködtem a kicsiny kezdet előidézésében valamely csekély részben, (a kezdet oly csekély, Nagytiszteletü Uram, hogy e világ fiai, akik mindent nagy dobbal szeretnek kezdeni és csak nagy tömegben, nyomban a csufolódók székébe ülnének), de nagyobbnak érzem ama láthatatlan erőt a magaménál — sőt a magam csekélységét is csak annak tulajdonítom, — mikor előáll néhány fiatalember egy szép napon és hozzám jő azzal a nem várt kívánsággal, hogy ők ifjúsági egyesületet kívánnak. Olyannak tetszik nekem a jelenet, mintha a föld mélyéből toppantak volna e!ibém egys.-';rre. De megtanultam belőle néhány igazsá* E levelet lapunk egyik munkatársa kapta.
