Dunántúli Protestáns Lap, 1922 (33. évfolyam, 1-53. szám)
1922-09-03 / 36. szám
1922. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 143. oldal. — Gyászhirek. Mély megrendüléssel közöljük, hogy Udvardy Gyula madari ref. lelkész, egyházm. és egyházkerületi tanácsbiró, életének 52-ik, lelkipásztorkodásának 28-ik évében aug. hó 24-én éjjel 1 órakor Komáromban hirtelen elhunyt. A megboldogult porrészeit aug. hó 26-án délután 4 órakor temették Madáron. Halálát egyháza, felesége, három gyermeke s két testvérje siratja. — Múlt hó 27-én Somogycsurgón elhunyt, gyászbaborítva nagy családját özv. Varga Kálmánná. A boldogultban Varga Sándor komáromi- és Varga Dezső csurgói lelkészatyánkfiái édesanyjukat gyászolják. — Konferencia. A veszprémi ref. egyházmegye lelkészegyesülete és belmissziói bizottsága szeptember 19-én d. e. 10 órakor Várpalotán a ref. templomban evangelizáló konferenciát tart a következő sorrendben: 1. Gyülekezeti ének a 37. dics. és a XC. zsoltár 1. verse. 2. Az új énekeskönyv 100. sz. éneke. Énekli Váczy Sándor szentkirályszabadjai és Köntös Dezső papkeszi, orgonán kiséri Darab Lajos vilonyai tanító. 3. Prédikál Csomasz Gyula szentkirályszabadjai lelkész. 4. Imádság és prédikáció közötti ének a Hozsánnából: „Feljebb emeljetek . .Énekli Tánczos Béla s. lelkész, orgonán kiséri Márton József várpalotai tanító. 5. Az új énekeskönyv 197. sz. éneke. Énekli Váczy Sándor és Köntös Dezső, orgonán kiséri Darab Lajos. 6. Elnöki megnyitóbeszéd. Tartja Szűcs József alsóörsi lelkész. 7. A hit ereje és hatalma. Előadó Fazekas Mihály felsőörsi lelkész. 8. Magyar gályarabok éneke. Énekli Tánczos Béla, orgonán kiséri Márton József, 9. Házi és gyülekezeti istentisztelet. Előadó Kántor Gyula inotai lelkész. 10. Csekő Jenő inotai körjegyző hegedüjátéka, orgonán kiséri Pápai Zoltán inotai tanító. 11. Az ige ereje és hatalma. Előadó Győrffy Lajos gyulafirátóti lelkész. 12. Az új énekeskönyv 200. sz. éneke. Énekli Váczy Sándor és Köntös Dezső, orgonán kiséri Darab Lajos. 13. Gyülekezeti munka. Előadó Hölgye Endre várpalotai lelkész. 14. Csekő Jenő hegedüjátéka, orgonán kiséri Pápai Zoltán. 15. Az imádság ereje és hatalma. Előadó Kovács Lajos somogycsurgói lelkész. 16. Befejező áhitat. Tartja Kutassy Dezső mohai lelkész. 17. Himnusz. Énekli a gyülekezet. — Szállásról az azt igénylőknek gondoskodás történik. — Jelen közleményt tekintse meghívásnak minden tag és közölje az érdeklődőkkel, kiknek megjelenését szívesen várjuk és kérjük. Szűcs József elnök. — Holland lelkészek Léván. A barsi egyházmegye julius 11-én Léván tartotta közgyűlését, Patay Károly esperes és dr. Kersék János egyházmegyei gondnok elnöklésével. Az egyházmegyei gyűlés legfontosabb tárgya volt, a legközelebb egybehívandó zsinat elé kerülő alkotmánytervezet megvitatása. Részletesen megbeszélték a felállítandó theológiai akadémia és tanítóképző ügyét. Felháborodással tárgyalta a közgyűlés azon tényt, hogy cseh hatóságok több református lelkészt minden alaposabb ok nélkül ki akarnak utasítani s elhatározták, hogy ez ügyben erélyes felterjesztést intéznek a pozsonyi minisztériumhoz. A közgyűlés fontosabb pontja a holland református lelkészeknek fogadtatása és előadása volt. Patay Károly esperes üdvözölte meleg szeretettel a holland vendégeket, akik idejövetelükkel olyan szép bizonyítékát adták hittestvéri szeretetüknek s e látogatásuktól a holland ref. hatásnak hathatós erősödését várja. J. J. Westerbeek kampeni lelkész: „A református keresztyénség alaptételeiről“ beszélt, H. J. Munnik amsterdami presbyter pedig: „A református egyház gyakorlati munkáiról“ szólt és részletesen ismertette a holland szigorúbb ref. egyház viszonyait. A. M. Jostmeijer úrhölgy pedig a holland ref. egyház szeretetmunkáiról beszélt. Varannay Sándornak az egyházfegyelemről és Sörös Bélának a külföldi ref. egyházakkal való kapcsolatról tartott igen értékes előadásai zárták be a konferencia programmját. Hazaindulásukkor a holland lelkészek, de társaságuknak minden egyes tagja is hangsúlyozták, hogy feledhetetlen lesz számukra az itt töltött idő és magukkal viszik a magyar ref. egyház iránti őszinte testvéri szeretetet és megígérték, hogy a szlovenszkói magyar ref. egyház szenvedéseire nem mulasztják el felhívni a holland ref. közvéleményt. — Bethlen Gáborról és Petőfiről gyönyörű gondolatokkal telt megemlékezést ír Nagy Károly erdélyi püspök évi jelentésében. A „Hit és Élet“ nyomán pár gondolatot mi is közlünk belőle: A Bethlen Gábor demokráciája nem a forradalmi egyenlőség, melynek csak arra való a szabadság, hogy a magasabbra nőtt fejeket leüthesse. Az ő demokráciája a népléleknek, mint a nemzeti élet termőföldjének megtermékenyítése; a viharálló vackos-törzsbe nemes galy oltása, hogy ezáltal a törzs vadul viharálló, a termés a lehető nemes legyen. És Bethlen demokráciájának megfelelő volt az iskolája. Kollégium: a tudományok, tanulók és tanárok köztársasága, öntörvényadással és végrehajtással, ahol az alapok egyformán hordozzák a tanárok és tanulók szükségeit, ahol az úrfi és szolga együtt lakik, étkezik, játszik, tanul, s szövi az életre szóló barátságot, az egymásnak és köznek tett kölcsönös szolgálatok alapján. Együtt védik és építik a nemzeti élet e clenodiumát: magát a kollégiumot, melyet az ellenség minden csapása elsőnek ér, de amelyet Hollandia, Anglia és Svédország együtt védenek, hogy megvédhessék általa a reformált keresztyénség európai legkeletibb védbástyáját. Bethlen jól tudta, hogy miért bízza kollégiumát az egyházra és miért állítja az egyház szolgálatába a szabad tudományokat is. Azért, hogy az egyház el ne zárkózhassék az élettől és az élet és tudomány sohase nélkülözze a vallás megszentelő erejét: — hogy az egyház eszményeket, egyetemes emberi eszményeket termeljen a nemzeti életnek, a nemzet pedig megújuljon, emelkedjék az emberiség isteni rendeltetésének szolgálatában. — Petőfinek a mai demokrácia min-
