Dunántúli Protestáns Lap, 1922 (33. évfolyam, 1-53. szám)

1922-08-20 / 34. szám

1922. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 135. oldal. nyári konferencia rendkívüli fontosságát és elenged­hetetlen szükségességét; II. azért, mert a karczagi konferencia óta a K. I. E. Sz.-nek számtalan alkalma volt arra, hogy az egyes kerületi konferenciákon a „Magyar Ifjúság“ révén, levelezés, nyomtatványok és az országos titkár látogatásai útján kellőképpen felhívja a magyar keresz­tyén ifjúság és a K. I. E. munkabarátainak figyelmét a tahitótfalui konferenciára; III. azért, mert azt hiszi a K. I. E. Sz. vezetősége, hogy azok a K. I. E. vezetők, akik részt vettek az idén a péczeli I. vezetői konferencián, mindent elkövettek abban az irányban, hogy az ő községeikből, az ő vezetésükkel, minél több ifjú és érdeklődő jelentkezzék. De hisszük, hogy sok résztvevő lesz Tahitót­­faluban azért is, mert a) Tahitótfaiu az ország egyik legszebb fekvésű helye, Szentendre és Visegrád között, Váczczal szem­ben a Duna partján és a szentendrei sziget felső részén; b) mert ezt a konferenciát az ifjúság hajlamainak megfelelően egy, B. R. K. 1. E. cserkészek által meg­épített és berendezett nagyszerű sátortáborban tartjuk meg. Sátrakban hálunk, étkezünk és sátorban hall­gatjuk az előadásokat is; c) mert a konferencia előadásai rendkivül érde­kesek, időszerűek és tanulságosak lesznek. Mi lesz az előadások főtárgya ? A magyar keresztyén ifjúság mai helyzete és a Keresztyén Ifjúsági Egyesületi (K I. E.) munka. Lesznek ezenkívül érdekes beszámolók: 1. Országos titkárunk beszámol németországi, dánországi és hollandiai útjáról. 2. Dr. Halmi János Írországi tapasztalatairól tart előadást. 3. Egyik cserkésztestvérünk pedig a B. R. K. I. E. és a K. I. E. cserkészek országos és világhírűvé vált dunavecsei táborozásáról és dunapentelei ásatá­sairól mondja el élményeit. Esténként Karácsony Sándor K. I. E. serdülő­­titkár vezetésével megismétlődnek az immáron világ­hírűvé vált magyar keresztyén tábortüzek. Rendezünk két kirándulást is. A gyönyörű Vise­­grádra, elmerengeni dicső múltunkon s a vadregényes Dobogókőre, élvezni Isten remekül megalkotott vilá­gának szépségeit. Minden napunkat komoly áhítattal, könyörgéssel kezdjük. A délelőtti és késő délutáni órákban lesznek az előadások. A kora délutáni órákban cserkésztest­véreink társasjátékokat rendeznek a résztvevők számára. Ugyancsak a kora délutáni órákban, míg a töb­biek játszanak, a vezetők értekezleteket tartanak, ame­lyeken megbeszélik és megállapítják a magyarországi K. I. E. munka jövő évi egységes programmját. Mekkorára rúgnak a tahitótfalui K. I. E. kon­ferencia költségei ? Erre a kérdésre senki sem adhat határozott fele­letet. A konferencia vezetősége mindent elkövet, hogy az útiköltségen kívül a napi ellátást 100—150 K-ba számítva naponként, a négy napi ellátásra 400—600 koronánál több kiadása ne legyen senkinek. Hisszük, hogy Isten segítségével és jó emberek támogatásával meg tudjuk ezt csinálni. Mit hozzon mindenki magával ? Igen egyszerű, könnyű, kényelmes, használt ruhát. Könnyű lábbelit. (Valószínűleg állandóan mezítláb járhatunk. Gondoljunk Karczagra.) Egy vagy két meleg takarót. Egy lepedőt. Egy szalmával kitölthető párnahajat. Esetleg, ha nagyon kényelmesen akar hálni, egy üres szalmazsákot, törül­közőt, szappant, kefét stb. Egy csajkát vagy bádog­tányért, egy poharat és evőeszközt. Mindezeket lehe­tőleg egy hátizsákban. Mi lesz az idős és kevésbbé edzett résztvevőkkel? Őket a tahitótfalui református gyülekezet tagjai a házaiknál szállásolják el. Mikor és hogyan érkezünk a konferenciára? Budapestig vonaton. Budapestről az Eötvös-térről (a Lánchíd mellett, lefelé) a M. F. T. R. jelzésű hajóval (a jelzés a kéményen látható) induljon mindenki szerdán, 23-án d. u. 14 óra 20 perckor (2 óra 20 perc). Ez a hajó érinti Tahitótfaiu állomást is. De itt csak azok szállnak ki, akik a faluban fognak lakni. (Ezek előre kérjék elszállásolásukat nt. Tildy Zoltán ref. lelkész úrtól, Tahitótfaiu, Pestm.) A falu a szigeten van és 30 percnyire fekszik a konferencia színhelyétől. Akik a sátrakban laknak, azok egy állomással tovább mennek: Tahiba és ott szállnak ki. Hajók indulnak még ugyancsak az Eötvös-térről naponta reggei 8 óra 30 perckor és délelőtt 11 órakor. Minden résztvenni szándékozó azonnal jelent­kezzék és jelentkezésével egyidejűleg pontosan Írja meg, hogy melyik hajóval indul Budapest Eötvös­­térről és hogy meddig marad a konferencián. Minden jelentkezést Megyercsy Béla országos titkár cimére kell küldeni. Budapest, Főherceg Sándor utca 28. Minden jelentkező tudassa érkezési idejét, ottlétének tartamát és azt a kívánságát, hogy a falu­ban kiván-e lakni? Egészséges fiatalemberek a kon­ferenciavezetőséggel együtt csak sátrakban lakhatnak minden egyébre való tekintet nélkül. Minden jelentkezőtől elvárjuk, hogy megelégszik a legegyszerűbb ételekkel és aláveti magát a vezető­ség rendelkezésének. Minden komoly keresztyén fiatalembert és érdek­lődőt kérünk, hogy naponként imádkozzék konferen­ciánk sikeréért. A konferencia vezetősége. Harangavatás Csurgónagymartonban. Csurgónagymarton község alig számlál 6—700 lelket. Ebből református 350—400. Népe azonban szorgalmas és takarékos, amellett az istenházáí is buzgón látogatja. Ennek az egyháznak soha semmi­féle adóssága nem volt, pedig csak az elmúlt 10 év alatt is sok küzdelmen ment keresztül. Rendbe hozta az egyházi épületeket. A hadbavonult tanító fizetése mellett fizette a helyettes tanítót. A múlt évben 50.000 K-val palával befedette templomát. Közben nagyobb összeget adakozott a létesítendő nagyatádi ref. tem­plomra. Ez évben pedig 120.000 koronás harangot állított a háborúba elvitt helyébe. S a szükséges összegeket tavaly is, most is kivetette pótadóba s mert hát nagyon sürgősen kellett, befizették a hívek az egész összeget pár nap alatt. Legújabb terve pedig az, hogy az eirekvirált orgonasipok helyére újakat fog beszerezni s tudom, ez a nép nem nyugszik addig, mig tervét meg nem valósítja. Július 16-ika örömünnep volt a kis községben: harangavatás ünnepe. Nagy vágyakozások és készülő­dések közt érkezett el ez a nap. S mikor felvirradt a napsugaras reggel, hosszú kocsisorok futottak az el­rejtett kis község felé, vivén a nagy számban meg­hívott vendégeket, hogy együtt örüljenek az örülőkkel. Tiz órára volt jelezve az istenitisztelet kezdete. Meg­szólalt a harang. Még egyszer és utoljára szólt egye­dül a régi harang. S aztán megnyíltak a templom

Next

/
Oldalképek
Tartalom