Dunántúli Protestáns Lap, 1921 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1921-06-19 / 25. szám
Harminckettedik évfolyam. 25. szám. Pápa, 1921 junius 19. DÜNÁNTDLI PROTESTÁNS LAP, A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE > Szerkeszti és kiadja a duiántúli református pispöki hivatal (Komárom), ahova a lap szellemi részét érintő közlemények küldendők. IE3 Megjelenik minden vasárnap. [=] A kiadóhivatal vezetője Faragó János, akihez a reklamációk intézendök. a Az egyházfegyelem. A kálvinista egyházat nemzetfenntartó és erősítő tényezővé evangyeliamszerü élete és tiszta erkölcsei avatták a múltban és e tekintetben a többi felekezetek fölé emelkedését a kálvini egyházi fegyelem gyakorlásával segítheti elő a jövőben is. A kath. egyház szilárdsága a szervezettség, a zsidóság ereje a faji összetartás. A kálvini egyház Krisztuson nyugvó várfala az egyházfegyelem. Ezt az egyházi fegyelmet gyakorolni kell és nem visszaállítani, mint némelyek hiszik. A fegyelmezésről törvényünk van. Ahol a törvényben lefektetett fegyelmi büntetéseket bölcsességgel alkalmazza az cgyháztanács, lehetetlen, hogy jó hatása ne legyen. A fegyelmezést Jézus is rendelte, akárcsak a keresztséget, a tanítást és az úrvacsorát. (Máté : 1815-18.) Pál apostol a cégéres bűnösök gyülekezetből való kirekesztését követeli a korinthusi egyháztól. (Pál I. Korinthusi levél 5. r.) Az őskeresztyén gyülekezetek mindenütt betöltötték Jézus erre vonatkozó parancsát. Kálvin egyháza ebben a szellemben vált minden országban erősséggé. Az egyházi törvénykönyv fegyelmi rendelkezése teljességgel a Jézus kulcshatalom alkalmazásáról szóló utasításán alapszik. A szigorúság határát semmivel sem lépi túl. Az interdiktum és anathoma átkával való megkötözéshez lenne hasonló az olyan kirekesztés, hogy a bűnöstől megvonjuk a temetési szertartást, harangozást és a temetőben való temetkezést. Ez szintén máglyaégetés és inkvizíció, amelyben a lélek hamvasztatik el. Jézus vetésében együtt nő fel a búzával a konkoly, nem Ítéltetik, nem égettetik meg semmi gaz, hanem csak a csürbetakarítás idején. A Jézus szellemében gyakorlandó gyülekezeti fegyelemtartás első erkölcsi feltétele a lelkipásztor belső elhivatása, akarata és lelki tisztasága. Fegyelmet csak a feddhetetlen és önmagát állandóan fegyelmező pap gyakorolhat imádságban és bünbánatban való lelki mosakodások által. Nehéz feladat erről a tisztaságról beszélni, amikor mindnyájan orcpirulással állunk az Úr színe előtt. De fel kell vetni szennyes ruháink megmosásának szükségét, mert minket vigyázókká tett az Isten drága mennyei ajándékok felett. Nem azt kérdi tőlünk az Urnák angyala: Mi voltál ? hanem azt: mi vagy most ? Számot kell vetnünk magunkkal: alkalmasak vagyunk-e a reánk bízott kincsek megőrzésére, az Isten titkaival való sáfárkodásra? Tudunk-e őrtállni szent Sionunk tornyán, amikor beleakadtak a szelek és az árvizek benyomultak a házba? Alkalmasak vagyunk-e az Úr oltára előtt felemelt fővel szolgálni? Orvos, gyógyítsd meg magadat! — mondja a gyülekezet, — azután láss hozzá, hogy másokat is meggyógyíts! Tudunk-e dicsőséget hozni nagymuítu evangyéliumi egyházunkra? Tudunk-e őseinkhez méltó szolgák lenni szerencsétlen hazánk felsegítésében? és tudunk-e utat mutatni nemzetünknek egy boldogabb jövendőbe, mint atyáink régen? Ha akarjuk, nem szabad tovább viselnünk szenynyes ruháinkat, mert a mérőzsinóros férfi felmérte anyaszentegyházunk fundamentumát, mint szélit, mint hosszát. Templomainkba Józsua imádságával térjünk vissza: Tégyenek Uram, a te angyalaid a templomszolgák fejeibe tiszta papsüveget! Kovács József ieikész, egyházra, belmissz. előadó. „Hiszek egy Istenben, Hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Ámen.14
