Dunántúli Protestáns Lap, 1921 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1921-05-29 / 22. szám
Harminckettedik évfolyam. 22. szám. Pápa, 1921 május 29. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS, LÁP A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Szerkeszti és kiadja a dunántúli református püspöki hivatal (Komárom), ahova a lap szellemi részét érintő közlemények küldendők. >=i Megjelenik minden vasárnap. [=] A kiadóhivatal vezetője Faragó János, akihez a reklamációk intézendők. 5 Konferenciák. Egyházi lapjaink egymásután adnak hirt konferenciákról. Csonka-Magyarországban hol itt, hol ott hangzik el a bizakodó meghívás: jertek, atyánkfiái, találkozzunk a Krisztus keresztjénél, tárgyaljuk meg sok és nehéz bajunkat a Mester vezetése mellett, örvendez a szivünk, mikor látjuk, hogy a Krisztus szolgái is különös kiváltságnak tartják összejönni messze vidékekről és bizonyságot tenni hitükről, reményükről, amely a sziklaszilárd alapon: Istennek a Jézus Krisztusban megjelentett szeretetén nyugszik. A mi egyházkerületünkben is e napokban folyik le két nevezetes konferencia. A székesfehérvári és hetesi gyűlések, hisszük, határkőt jelentenek nemcsak az illető gyülekezetek életében, hanem messze kiható eredményeik lesznek távolabbi körökben is. Mi a konferenciák tulajdonképeni célja? Egy ilyen gyűlésen sok mindent kap a résztvevő: kitágul a látóköre, gyarapodik ismerete, értékes új barátságokat köthet, régieket felújíthat, mélyebbé tehet, de ezt mind megszerezheti másfajta gyűléseken is. £ sorok írója, Isten kegyelméből, már sok konferencián vehetett részt és a konferenciák legnagyobb áldásának azt találta, hogy ott olyan légkör alakult ki, amelyben élve pár napig, könnyebb volt Istent a legfőbb valóságnak tartani. A hit és imádság levegőjében zavartalanabbul lehetett önvizsgálatot tartani. Aki még le nem számolt Istennel, ilyenkor könnyebb volt ezt megtenni, ott voltak a nagy emelőszárnyak: a közös bibliatanulmányozás, a közös imádkozás, megismétlődött az Apostolok Cselekedeteiről írott könyvben feljegyzett történet: egy akarattal együtt valának. És ahol ez megvan, ott ma is kitöltetik a Szent Lélek. Vajha a konferenciák elérnék ezt a legfelségesebb célt: alkalmat adni Istennek, hogy bevonuljon a résztvevők életébe, hogy lássanak azok nagy látomásokat, úgy a saját életük felől, mint a magyar református egyház jövendője felől! A mai időkben olyan emberekre van szükség nagy mértékben, akik erőteljesen megtapasztalták, hogy az egyéni élet teljessége csak Krisztusban valósulhat meg. Az ilyenek majd nem riadnak vissza attól sem, hogy az egyéni életet átalakító Krisztusnak érvényt szerezzenek tágabb területeken is: a gyülekezeti életben, a társadalomban, sőt a nemzetet érintő nagy kérdésekben is. Jöjj, Istennek Lelke! Zúgj bele sokszor közömbössé vált életünkbe! Áraszd tisztító, bátorító, munkára serkentő és munkára képesítő erőidet, ihlesd a konferenciák előadóit és résztvevőit, hogy valóban megmozduljanak Bethesda vizei! p. Skót vendég Pápán. Mint lapunk előző számaiban jeleztük, Beveridge Vilmos, a budapesti Skót Misszió ideiglenes vezetője elhatározta, hogy Debreczen, Sárospatak után eljön Pápára is, hogy megtekintse az itteni református intézményeket. Az Ígért látogatás e héten folyt le. Beveridge úr dr. Nagy Sándor, a Skót Misszió magyar vezetője kíséretében f. hó 24-én indult Budapestről. A délután 2 órakor érkező vonatnál a főiskolai tanári kar és a theologus ifjúság Csizmadia Lajos főisk. igazgató vezetésével bensőséges melegséggel üdvözölte a messze Skóciából jött látogatót és kísérőjét, akit mint hetényi születésüt magunkénak, dunántúlinak tekintünk, habár iskoláit Budapesten végezte is. A délelőtt folyamán Pongrácz József theol. tanár a magyar protestáns egyháztörténeti órán, a látogatás bevezetéseképen ismertette a skót-magyar kapcsolatokat, kiemelve a budapesti Skót Misszió jelentőségét újabbkori egyházi életünkre. Felsorolta a budapesti zsidó missziói
