Dunántúli Protestáns Lap, 1921 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1921-02-13 / 7. szám
1921. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 27. oldal. AZ UTOLSÓ HARC. Ó hogyha egyszer újra szólna A kürt, a kürt, a harci kürt, Ha újra talpra tudna szökni, Ki eddig porba sújtva tűrt, Ha fény ömölne szét a tájon, Mely most komor, rideg, kihalt, Ujjongva zengné akkor ajkam A harci dalt, a harci dalt! Ki fog hallgatni énekemre, Mi gondom rá, mit bánom én! Pacsirta is zeng, bárha társa Egy sincs a széles ég ivén, De ott, hol szent küzdések útján Csak vérvirág, más nem terem, A döntő, nagy, végső tusában, Ott jól tudom, ki lesz velem. Azokból nem lesz egy sem, akik Ma rangosak, ma hangosak, Kik folyton a hazát szavalva Nem tudnak: gyűlölködni csak, Kik áradoznak, lázadoznak, Hogy a piac belébomol, Kik egyszer már sehol se voltak, Nem lesznek ők most sem sehol t De ott tolongnak oldalamnál Egytől-egyig mindannyian, Kik akkor is a gáton álltak Nem ingadozva, dacosan; ,4 só mellől és műhelyekből S könyvek közül — de mennyi sok! — Indulnak próbát tenni újra A becsületes dolgosok. És mindnek arca lelkesültebb És tündöklöbben ég szeme És mindnek zúg és forr szivében A megtorlásnak szelleme: Boszút a vérért, mely kiömlött, Boszút a sajgó szégyenért, Amilyen senkit e világon Méltatlanabbal még nem ért. És vélünk lesznek láthatatlan Elköltözőitek árnyai, Zászlók élén, szellők fuvalmán Előttünk fognak szállani S ők visznek minket el a célhoz Pokol kapuján győztesen, Kik éltük adták e hazáért, Hogy e haza magyar legyen ... Ó hogyha egyszer újra szólna A kürt, a kiirt, a harci kürt, Ha újra talpra tudna szökni, Ki eddig porba sújtva tűrt, Ha fény ömölne szét a tájon, Mely most komor, rideg, kihalt, Ujjongva zengné akkor ajkam A harci dalt, a harci dalt! Kőrös Endre. Egyházi élet Csurgón. A vallásos és hazafias érzés felkeltésére, ápolására és fejlesztésére még a máit év őszén megalakítottuk a „Csurgói Református irodalmi Egyesület“-et. Irodalmi egyesületnek neveztük el, hogy intelligens egyháztagjaink hathatós szellemi munkát fejtve ki, oktatói, felviiágosítói legyenek népünknek. Kéthetenként vallásos és irodalmi estélyeket tartunk. Míg az előbbin kidomborítjuk református kere'sztyénségünket, az utóbbin magyar irodalmunk és történelmünk legkiválóbbjait ismertetjük valláskülönbség nélkül megjelenő közönségünknek. Múlt év október hó 31-én a reformáció emlékének megünneplésével kezdte el egyesületünk munkálkodását. Matolcsy István vallástanár tartalmas bibliamagyarázata után özv. Horváth Kálmánné és Héjjas Aranka úrhölgyek duett-énekében, Gaál Irén úrleány áhitatos szavalatában s Győrék József alsósegesdi lelkésztársam saját szerzeményű verseinek felolvasásában gyönyörködött közönségünk. Rácz Dezső főgimn. zenetanár úr vezetése mellett két énekszámmal szerepelt a főgimn. énekkar is. Ez ünnepélyen megjelent vármegyénk erős kálvinista lelkületű főispánja: Sdrközy György úr is családjával s meghatottan mondott köszönetét, hogy számára ily élvezetes estét szereztünk. Érdekes jelenség, hogy ezen az ünnepélyen a jelen volt közönségnek legalább is egyharmad része róm. kath. vallásu volt, kik azzal az óhajtással távoztak el, vajha minél többször lehetne részük ily örömteljes órában. Megígértük, hogy máskor it rendezünk, csak jöjjenek. November hónapban aztán minden időnket a december 8-ra tervezett gróf Tisza István-emlékünnep előkészületeire fordítottuk. Nagyszabásúnak terveztük. Főtiszteletü Püspök úr is megígérte lejövetelét; dr. Kováts J. István úr vállalta a beszéd tartását; az Országos Tisza-emlék Bizottság küldöítségileg, vármegyénk előkelő társadalma, egy kiterjedt vidék közönsége, városunk lakossága mind-mind készült a megjelenésre, amikor egyszer csak megjelent a gyülekezéseket betiltó kormányrendelet, mely meggátolt bennünket ünnepünk megtartásában. Meg kellett nyugodnunk a változhatatlanban azzal, hogy ünnepségünket később meghatározandó időpontban — eddig úgy van, hogy március 15-én — fogjuk megtartani. Vallásos és irodalmi estélyeink tartását az adventben kezdhettük el. Eddig három vallásos és egy irodalmi estélyt tartottunk. Vallásos estélyeink közénekkel és imával kezdődnek és végződnek, a bibliai magyarázatot felváltva a lelkész és Matolcsy főgimn. vallástanár végzik. A december 5-i és a január 16-i vallásos estélyünkön elszakított országrészeink közül vetített képekben bemutattuk a Vágvölgyét és Erdélyt. Egyébként az elszakított részek ilyetén ismertetését állandó programmul tüztük ki, hogy népünk tudatára ébredjen annak a nagy veszteségnek, mely hazánkat érte. Dr. Héjjas Imre és Fehér Sándor főgimn. tanár urak fejtenek ki e téren alapos és nagy tudásu munkát, kiknek révén meg-megjelenő publikumunk hasznos és tanulságos ismeretekre tesz szert. A december 19-i vallásos estélyen Raab István szatmári ref. főgimn. tanár úr, Csurgón tartózkodva, hat évi szibériai fogsága élményeit, kibővítve Szibéria föld- és néprajzának tüzetes ismertetésével, gazdag és élvezetes előadásában beszélte el. Az estélyek többi számait szavalatok töltik ki, melyekben népünk egyszerű gyermekei is szerepelnek. Január 30-án irodalmi estélyt rendeztünk. Somogy s