Dunántúli Protestáns Lap, 1921 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1921-07-24 / 30. szám
1921. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. .119. oldal. nyára a mi híveinkkel' ugyanazonos sorsban vannak. Ez azonban nagyon hosszú út, míg ezen az úton valamit tehetnénk, addig talán már nem is lesz kiért tenni. Itt tehát azonnali segítségről kell gondoskodni, ami csak úgy lehetséges, hogyha híveink, akik ezt az ismertetésünket olvassák, adományaikkal rögtön segítségünkre sietnek. Mi erre a célra már néhány ezer koronával rendelkezünk és egy héten belül az első küldeményt útnak indíthatjuk és így 5—6 hét múlva fiaink táplálékát addig is megjavíthatjuk, mig a későbbi küldemények megérkeznek. A küldeményt, sajnos, nem irányíthatjuk a szentpétervári magyar szekció útján, mert az nem magyar, hanem kommunista szekció, amely csak magyarnak mondja magát. Nekünk tehát gyorsan kell keresni valamely külföldi képviseletet, amelynek Szentpéterváron jó és megbízható összeköttetése van és amelyről tudjuk azt, hogyha a közvetítést elvállalja, azt becsületesen teljesíti is, úgy hogy a mi adományaink csakugyan a mi magyar protestáns fiaink kezeihez jussanak. Nem tehetünk mást és nem is akarunk mást tenni, mint csak azt, hogy addig, amíg fiaink haza nem jöhetnek, vagy ott jobb sorsba nem jutnak, legalább olyan táplálkozásban legyen részük, amely mellett életük és egészségük megtartható. Az adományok szentpétervári elosztása iránti tárgyalások kedvezően folynak és remélhetőleg pár nap aiatt eredményre is vezetnek. Az eredményt — ha ugyan szabad lesz — olvasóink tudomására hozzuk, aminthogy ennek, a tisztán magánvállalkozásnak minden mozzanatáról, az adományokról, küldeményekről és az eredményről és hatásról is e lap hasábjain elszámolunk. Kérünk mindenkit, hogy lágyuljon meg a szive úgy, mint a miénk meglágyult, midőn a levélben olvastuk, hogy „testvéreimet — heten vannak — csókold meg helyettem“ és adjon, amit adhat azonnal és amit adni akar, azt küldje a budapesti ref. egyház gazdasági hivatalának címére, Káivin-íér 8 Kérjük a prot. egyházi lapokat, legyenek szívesek e felhívásunkat szintén közölni.* Kovácsy Sándor. * ígéretünkhöz képest közöljük tisztelt olvasóinkkal, hogy Fridtjof Nansen úrnak még folyó hó 8-án elküldtük a levelet, melyben kérjük, hogy a küldendő pénzt lenne szives a maga szentpétervári szervei által a mi túszokként börtönben sinylődő protestáns hitfelekezetü ifjainknak juttatni. Ugyancsak folyó hó 8-án küldtünk erre a célra 1200 norvég koronát 50.000 korona értékben. Ennyi összeg, sajnos, a magánadakozásbó! nem gyűlt össze, kénytelenek voltunk tehát egyelőre akként segíteni a bajon, hogy 10.000 K-t a dunamelléki egyházkerület, 20.000 K-t pedig a budapesti ref. egyház előlegezett addig, mig ez az összeg összegyűl. Most a nyári munkálatok miatt nincs itt az ideje, hogy az egyházközségek adakozzanak, erre csak ősszel kerül sor. Annál sürgősebben kérjük tehát olvasóinkat, hogy legyenek szívesek adományaikat mihamarabb a Budapest, Kálvin-tér 8. sz. alatti gazdasági hivatalba beküldeni és ismerőseiket is ennek a célnak megnyerni, mert csak így leszünk képesek rövid időn belül egy jelentősebb összeget Nansen úrnak ismét elküldeni. — Lapunk egyik közelebbi számában az addig beérkezeti adományokat nyilvánosan nyugtázni fogjuk. VEGYESEK. — Gyászhír. Dr. Kovács Lajos, a budapesti ref. hitoktatók testületének volt elnöke, hosszú és súlyos betegség után Urához költözött. Akik látták vívódását, tudták, hogy nincs messze az eltávozás ideje, de mégis elszorul a szivünk, hogy ez az értékes egyéniség ily korán itt hagyta övéit és a Krisztusért való munkát, melyet oly nagyon szerétéit. Dr. Kovács nagy nyelvismeretével, ének- és zeneszerző képességével nagy munkát végzett Énekeit majd ezután fogják mind szélesebb körben énekelni. Halála nagy veszteség nemcsak nagyszámú árváira, hanem az evangéliumi mozgalmakra, melyeknek sokrabecsült munkása és egyik vezetője volt „A Krisztussá! lenni mindennéL jobb.“ — A svájciak a magyarokért. A hozzám intézett kérdezősködésekre válaszolva, örömmé! közlöm, hogy a svájci reformátusok tényleg nagy összeget — 45.000' frankot — küldenek szenvedő magyar testvéreik javára s küzködő egyházunk belső szellemi életének fejlesztésére. Hogy milyen tárgyalások után jutottunk a szép eredményhez, azt majd valamikor, ha Isten is úgy akarja, felolvasás keretében mondom eí. Most csak annyit mondok, hogy a svájciak eleinte keveset ígértek, sőt sokáig kétséges volt, hogy vájjon a magyarokat be fogják-e vonni nagy jótékonysági akciójukba s ime, most mégis sokat adnak, a mi pénzünk szerint körülbelül 2 millió koronát, istené legyen ezért a dicsőség ! Istennek azonban eszközei is voltak s kedves kötelességnek teszek eleget, amikor dr. Hadom tanárnak, a svájci Centralausschuss elnökének, Keiler Adolf lelkésznek, az Ausschuss titkárának, továbbá Ferrier genfi lelkésznek, Főmérőd lausanne-i és Böhsinger baseíi tanároknak, dr, Herolda uraterthusi dékánnak, Irrlei bádeni lelkésznek, Pfister berni és Altherr egiisau-i lelkészeknek buzgói kodására ez ügy körül már ez alkalommal rámtítatok. Vajha az adomány, amelyet svájci tesivéreink, amint leveleikben is, de némelyek által élő szóban is kifejezték, hitünk erősítésére küldenek, magasztos célját elérné s késztetne minden magyart arra, hogy az Isten kegyelméből s a Jézus Krisztus evangéliuma által feltárt forrásokból minél alázatosabban és buzgóbban merítsen s azzal, amit merített, minél következetesebben éljen. Budapest, 1921 július 15. — Dr. Szabó Aladár ref. lelkész. — A főiskolai köztartás dija az 1921—22. iskolai évre egyelőre akkora összegben állapíttatott meg, mint amekkora az elmúlt évben volt, t. i. évi 2400 K-ban. Ebből szeptemberben a beiratkozáskor esedékes 1200 K, december 1-én 800 K és március 1-én a fennmaradó összeg; előreláthatólag 400 K; de ezen utolsó részlet pontos nagyságára vonatkozólag február hó folyamán a köztartási felügyelő még a szülőknek értesítést küld. Ezenkívül fizetendő a beiratkozáskor evőeszközökre 50 K; beszolgáltatandó természetben: szept.—okt. hó folyamán 100 kg. búza és 50 kg. rozs; december és január hó folyamán 10 kg. zsirszaionna. Aki ezeket a dolgokat természetben nem tudja beszolgáltatni, helyettük az esedékesség idejében érvényes forgalmi árat tartozik megfizetni. A reggeli díja egész évre 800 K, ebből 300 K a beiratáskor, 300 K december 1-én és 200 K márc. 1-én esedékes.
