Dunántúli Protestáns Lap, 1921 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1921-07-10 / 28. szám
1921. DUNÁNTÚL! PROTESTÁNS LAP. 111. oldal. nékünk régi szégyenünk: sok esetben koldus szegénységünk, mi az állammal szemben nemcsak a felekezetek között megállapított viszonosságra hivatkozunk, hanem egyenesen törvényadta jogunkra és az igazság erejére támaszkodva követelünk annyit, amenynyit az állam fizetni köteles a békeszerződésnek a reánk vonatkozó, kisebbségi jogok védelmére alkotott §-ai értelmében. Mi, mint ez államalakulathoz csatolt magyar rereformátusok, levontuk az új helyzetből fakadt következményeket. A magyarországi ref. egyház egyetemétől elszakított gyülekezetek külön szervezkedését, megyékké és kerületekké alakulását megindítottuk. Előttünk áll még a szlovenszkói magyar ref. egyház egységének kiépítése. Vezető férfiaink bölcsességétől függ az erre alkalmas forma megtalálása. Legyen szabad azon reménnyel nézni a jövő elé, hogy a régi magyar egyetemes egyház kiépítésének nemcsak előnyeit ismertük meg, de hiányait is láttuk és egységes szervezetünk létesítésénél a mi életviszonyainknak megfelelően építjük ki konventünket. A mi speciális viszonyaink szerint a törvényreviziót keresztül vezetjük. Hogy egyházi életünkben az eddig elérteknél tovább nem haladtunk, annak legjelentékenyebb akadálya a statárium és a katonai diktatúra volt, mely a szabad mozgást tette lehetetlenné. A békekötés és ratifikálás után végre talán felülemelkedik a kormányzásban az államraison, mely nem az ellentétek kiélesítését és terrorisztikus eszközök hatását fokozza, hanem a kiegyenlítés útjait keresi. A mi egyházi szervezetünk minden ilyen törekvéssel szemben csak azt a lényegét tevő evangéliumi alapelvet fogja vallani: Keressétek először az Isten országát és annak igazságát és mindenek megadatnak néktek. Az isten országának keresése szervezetünkben az Űr lelkének megőrzése, ez által a keresztyénség egyetemességének nemzeti és felekezeti válaszfalakon túl is hű tisztelete és megbecsülése, a múlt hagyományainak megtartása, a jelen követelményeinek figyelembe vétele fogják működésemet irányítani. És amidőn a régi egyházkerület e töredékén annak örökébe lépek, ki az egész kerületben a lélek egységét és épségét a kálvinista magyarságra nézve az egész világon oly tiszteletet parancsolóan képviselte, a magam törékeny erejével azon fogok igyekezni, hogy Tisza István gróf emlékét és lelkét a mi egyházunkban maradandóvá tegyem. Nem pusztán felejthetetlen emberért, hanem az örök Isten dicsőségéért. A beszédet gyakran szakította félbe helyeslés, s befejeztével hosszantartó éljenzés hangzott el. A nagyhatású beszédet a közgyűlés egész terjedelmében jegyzőkönyvileg örökíti meg. (Vége következik.) „Hiszek egy Istenben, Hiszek egy hazában, Hiszek egy Isteni örök Igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Ámen." VEGYESEK. — Kormánybiztosi kinevezés. Birtha József lévai ref. lelkészt, kit a csehek törhetetlen magyarságáért paróchiájából már 2 és fél éve elüldöztek családjával együtt, kit a nyírbátori választókerület több ezer szótöbbséggel nemzetgyűlési képviselővé megválasztott, most újabb kitüntetés érte. A népjóléti és munkaügyi miniszter előterjesztésére a gyermekvédelmi ügyek országos kormánybiztosává neveztetett ki Birtha neve a theoiógiai irodalom terén nem ismeretlen. Több munkája forog közkézen: 1. „Elbeszélés Kálvin ifjúságából“, 2. „Hollandia és Magyarország“, 3. „Holland egyházi élet“, 4. „Egyházi beszédek a Galatákhoz írott levél alapján“, 5. „Beszédek gyermekistentiszteletre*, 6. „Nagypéntek. Husvét“, 7. „Őrangyal“ cimü háborús ímakönyv. Ezenkívül nagy munkásságot fejtett ki a gyermekvédelem terén is. Az ő nevéhez fűződik az az agitáció, melyet a Garam-mentén divó „Egyke* ellen vívott az ottani ref. Lelkészegyesület. É nemű munkái: 1. „A gyermekvédelem fontossága“, 2. „Harc az egyke ellen*, 3. „A legnagyobb veszedelem“, 4. „A legjobb orvosság az egyke ellen“ stb. E nemű munkásságát a belügyminiszter annakidején tiszteletdíjjal és dicsérettel tüntette ki, munkáit pedig részben a D. K. M. E., részben Barsvármegye törvényhatósága adta ki több ezer példányban. Úgy látszik, a kormány figyelme is ezt a szép munkásságot honorálta, mikor a magas megbízatásban és méltóságban részesítette Birthát. HIVATALOS RÉSZ. A dunántúli református püspöktől. 1683/1921. szám. * Nagy tiszteletű Iskolaszéki Elnök Űr! A vallás- és közoktatásügyi m. kir. Miniszter Úr 1158/1921. ein. szám alatt az 1921—1922. iskolai év szorgalmi idejének megállapítása tárgyában minden fontosabb mozzanatra kiterjeszkedő és nagy ügyszeretetről tanúskodó rendeletet adott ki, amely a Hivatalos Közlöny legközelebbi számában is megjelent, tehát — miután é Közlöny minden iskolához jár — Nagytiszteletüséged előtt is teljes egészében ismeretes. Midőn ezen rendeletre általában és különösen pedig annak 1., 3., 4., 5., 6. pontjaira Nagytiszteletüséged becses figyelmét felhívhatni szerencsém van, legyen szabad azt is .kérhetnem, hogy ezen rendelet pontos végrehajtását is a legnagyobb gonddal ellenőrizni s az esperes urat minden mulasztásról haladéktalanul értesíteni szíveskedjék, mert csak így lehet alapos reményünk arra, hogy népiskoláink visszaszerzik azt a vezető szerepet, melyet tőlünk elvitatni a régebbi időben senkinek még csak eszébe sem jutott. Én meg vagyok győződve a felől, hogy az elemi iskolai oktatás ügyének önzetlen szeretettel felkarolása áldásos hatással lesz a gyülekezetek valláserkölcsi fellendülésére, nemesbbülésére is, tehát magunknak teszünk hasznos szolgálatot ide vonatkozó szolgálatunk hűséges teljesítésével. Őszinte tisztelettel maradtam Komáromban, 1921 július 2-án kész szolgája Németh István püspök.
