Dunántúli Protestáns Lap, 1921 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1921-07-10 / 28. szám

1921. DUNÁNTÚL! PROTESTÁNS LAP. 111. oldal. nékünk régi szégyenünk: sok esetben koldus sze­génységünk, mi az állammal szemben nemcsak a fe­lekezetek között megállapított viszonosságra hivatko­zunk, hanem egyenesen törvényadta jogunkra és az igazság erejére támaszkodva követelünk annyit, ameny­­nyit az állam fizetni köteles a békeszerződésnek a reánk vonatkozó, kisebbségi jogok védelmére alkotott §-ai értelmében. Mi, mint ez államalakulathoz csatolt magyar re­­reformátusok, levontuk az új helyzetből fakadt követ­kezményeket. A magyarországi ref. egyház egyetemé­től elszakított gyülekezetek külön szervezkedését, me­gyékké és kerületekké alakulását megindítottuk. Előt­tünk áll még a szlovenszkói magyar ref. egyház egységének kiépítése. Vezető férfiaink bölcsességétől függ az erre alkalmas forma megtalálása. Legyen szabad azon reménnyel nézni a jövő elé, hogy a régi magyar egyetemes egyház kiépítésének nemcsak elő­nyeit ismertük meg, de hiányait is láttuk és egységes szervezetünk létesítésénél a mi életviszonyainknak megfelelően építjük ki konventünket. A mi speciális viszonyaink szerint a törvényreviziót keresztül vezet­jük. Hogy egyházi életünkben az eddig elérteknél to­vább nem haladtunk, annak legjelentékenyebb aka­dálya a statárium és a katonai diktatúra volt, mely a szabad mozgást tette lehetetlenné. A békekötés és ratifikálás után végre talán felülemelkedik a kormány­zásban az államraison, mely nem az ellentétek kiéle­sítését és terrorisztikus eszközök hatását fokozza, ha­nem a kiegyenlítés útjait keresi. A mi egyházi szer­vezetünk minden ilyen törekvéssel szemben csak azt a lényegét tevő evangéliumi alapelvet fogja vallani: Keressétek először az Isten országát és annak igaz­ságát és mindenek megadatnak néktek. Az isten országának keresése szervezetünkben az Űr lelkének megőrzése, ez által a keresztyénség egyetemességének nemzeti és felekezeti válaszfalakon túl is hű tisztelete és megbecsülése, a múlt hagyo­mányainak megtartása, a jelen követelményeinek figye­lembe vétele fogják működésemet irányítani. És ami­dőn a régi egyházkerület e töredékén annak örökébe lépek, ki az egész kerületben a lélek egységét és ép­ségét a kálvinista magyarságra nézve az egész világon oly tiszteletet parancsolóan képviselte, a magam tö­rékeny erejével azon fogok igyekezni, hogy Tisza István gróf emlékét és lelkét a mi egyházunkban ma­radandóvá tegyem. Nem pusztán felejthetetlen em­berért, hanem az örök Isten dicsőségéért. A beszédet gyakran szakította félbe helyeslés, s befejeztével hosszantartó éljenzés hangzott el. A nagyhatású beszédet a közgyűlés egész terje­delmében jegyzőkönyvileg örökíti meg. (Vége következik.) „Hiszek egy Istenben, Hiszek egy hazában, Hiszek egy Isteni örök Igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Ámen." VEGYESEK. — Kormánybiztosi kinevezés. Birtha József lévai ref. lelkészt, kit a csehek törhetetlen magyarsá­gáért paróchiájából már 2 és fél éve elüldöztek csa­ládjával együtt, kit a nyírbátori választókerület több ezer szótöbbséggel nemzetgyűlési képviselővé meg­választott, most újabb kitüntetés érte. A népjóléti és munkaügyi miniszter előterjesztésére a gyermekvédelmi ügyek országos kormánybiztosává neveztetett ki Birtha neve a theoiógiai irodalom terén nem ismeretlen. Több munkája forog közkézen: 1. „Elbeszélés Kálvin ifjú­ságából“, 2. „Hollandia és Magyarország“, 3. „Holland egyházi élet“, 4. „Egyházi beszédek a Galatákhoz írott levél alapján“, 5. „Beszédek gyermekistentiszte­letre*, 6. „Nagypéntek. Husvét“, 7. „Őrangyal“ cimü háborús ímakönyv. Ezenkívül nagy munkásságot fej­tett ki a gyermekvédelem terén is. Az ő nevéhez fű­ződik az az agitáció, melyet a Garam-mentén divó „Egyke* ellen vívott az ottani ref. Lelkészegyesület. É nemű munkái: 1. „A gyermekvédelem fontossága“, 2. „Harc az egyke ellen*, 3. „A legnagyobb vesze­delem“, 4. „A legjobb orvosság az egyke ellen“ stb. E nemű munkásságát a belügyminiszter annakidején tiszteletdíjjal és dicsérettel tüntette ki, munkáit pedig részben a D. K. M. E., részben Barsvármegye törvény­­hatósága adta ki több ezer példányban. Úgy látszik, a kormány figyelme is ezt a szép munkásságot ho­norálta, mikor a magas megbízatásban és méltóság­ban részesítette Birthát. HIVATALOS RÉSZ. A dunántúli református püspöktől. 1683/1921. szám. * Nagy tiszteletű Iskolaszéki Elnök Űr! A vallás- és közoktatásügyi m. kir. Miniszter Úr 1158/1921. ein. szám alatt az 1921—1922. iskolai év szorgalmi idejének megállapítása tárgyában minden fontosabb mozzanatra kiterjeszkedő és nagy ügyszere­tetről tanúskodó rendeletet adott ki, amely a Hivatalos Közlöny legközelebbi számában is megjelent, tehát — miután é Közlöny minden iskolához jár — Nagy­­tiszteletüséged előtt is teljes egészében ismeretes. Midőn ezen rendeletre általában és különösen pedig annak 1., 3., 4., 5., 6. pontjaira Nagytiszteletü­­séged becses figyelmét felhívhatni szerencsém van, legyen szabad azt is .kérhetnem, hogy ezen rendelet pontos végrehajtását is a legnagyobb gonddal ellen­őrizni s az esperes urat minden mulasztásról hala­déktalanul értesíteni szíveskedjék, mert csak így lehet alapos reményünk arra, hogy népiskoláink vissza­­szerzik azt a vezető szerepet, melyet tőlünk elvitatni a régebbi időben senkinek még csak eszébe sem ju­tott. Én meg vagyok győződve a felől, hogy az elemi iskolai oktatás ügyének önzetlen szeretettel felkarolása áldásos hatással lesz a gyülekezetek valláserkölcsi fellendülésére, nemesbbülésére is, tehát magunknak teszünk hasznos szolgálatot ide vonatkozó szolgála­tunk hűséges teljesítésével. Őszinte tisztelettel maradtam Komáromban, 1921 július 2-án kész szolgája Németh István püspök.

Next

/
Oldalképek
Tartalom