Dunántúli Protestáns Lap, 1920 (31. évfolyam, 1-23. szám)
1920-06-09 / 2. szám
1920. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 9. oldal. Felemelkedett érzésekkel, egy jobb jövendő tisztán kibontakozó körvonalainak reménységével vonult át a közönség az egyházközség Kálvin-Kulturházába, amelynek nemesen ódon termében ott láttuk a következőket: Németh István ref., Fetser Antal róm. kath. püspököket, Balogh Jenő volt igazságügyminisztert, Beöthy Zsoltot, a Tisza-emlék bizottság elnökét, Szász Károlyt, Károlyi György grófot, Keblovszky Lajost, Lándor Tivadart, az emlék-bizottság tagjait, gróf Khuen-Héderváry Károlynét, Lampérth Gézát, Darányi Kálmán kormánybiztost, Kuncz Jenő alispánt, Farkas Mátyás polgármestert, Chernél Antal egyházmegyei gondnokot, Demjén Márton, Kis József espereseket, Pongrácz József főiskolai, Faragó János főgimnáziumi igazgatókat, a vármegye, a város, a testvér felekezetek, a különböző testületek és egyesületek küldöttségeit. Az emlékünnepélyt a pápai ref. főiskolai énekkar éneke után Németh István püspök magasan szárnyaló imával nyitotta meg, mely imát egész terjedelmében közöljük e lap vezető helyén ; majd felkérte az ünnepély szónokát, Szász Károlyt, beszédének megtartására. Az ünnepi beszéd felemelő, lelkesítő, hol könnyekig megindító, hol izmokat tettre feszítő erejével mintha folytatása lett volna a templomi prédikációnak. Amott Isten nagyságát és szeretetét láttuk Tisza Istvánban, itt pedig az Istennel egybeforrott ember nagyságát és önfeláldozó honszerelmét. A gondolatokban gazdag beszédet e számunk más helyén egész terjedelmében közöljük. A nagy tetszéssel fogadott beszéd utolsó szavai után lehullott a lepel a pompás fekete rámába illesztett arcképről, mely Lauer Gizella pápai nőnevelőintézeti tanárnő jól sikerült festménye és Tisza István gróf alakja a közönség szemei elé rajzolódott. A közönség könnyes szemekkel, megilletődve állott fel, majd Bakó László, a nemzeti színház művésze, elszavalta Lampérth Gézának „Gróf Tisza István emlékezete“ cimü magas szárnyalásu ódáját. A hatalmas költemény, mely Bakó előadásában teljesen érvényesült, mély hatást keltett. A pápai főiskolai énekkar megindítóan szép alkalmi éneke után Tapsonyi Sándor hitoktató lelkész bemutatta az ünnepély alkalmából érkezett táviratokat és leveleket, melyek közül az első Horthy Miklós kormányzóé volt, aki nagymérvű elfoglaltságával mentette ki távolmaradását. Üdvözlő sorokat küldtek a többek közt Kapi Béla, dr. Baltazár Dezső püspökök, dr. Darányi Ignác. A legmeghatóbb volt gróf Tisza Istvánná levele, melyet a közönség, tiszteletének és részvételének jeléül, állva hallgatott végig. A levelet egész terjedelmében itt közöljük: Nagytiszteletü Lelkész Úr! Fogadja kérem és legyen szives tolmácsolja mindenkivel, kit az megillet, meghatott, hálás köszönetemet azon kegyeletes emlékünnep rendezéséért, melynek célja felejthetetlen férjem áldott emlékének méltó megörökítése, és melyre a meghívót ma vettem. Őszintén sajnálom, hogy körülményeim nem engedik, hogy megjelenhessek, mire annyira vágynám; még csak képviseltetésemről sem gondoskodhatom, családom — sajnos — kiskorúakból áilván csak; fájdalom! Lélekben azonban mindenesetre az emlékünnepen az ünneplőkkel leszek, igaz, mély hálával a kegyeletes megemlékezésért. Hiszen meg is érdemelte az, ki annyira szivén viselte az egyházkerület érdekeit, mint azt én tudhatom legjobban. Ismételt igaz köszönettel, hálával és üdvözlettel Tisza Istvánná Tisza Ilona. Az emlékünnep a Hymnus eléneklésével ért véget és azután az ünneplő közönség a Royal-szálló nagytermében gyűlt egybe, ahol délután 2 órakor több száz terítékes társasebéd volt. A lakomán számos felköszöntő hangzott el, melyek között a legnagyobb hatást Beöthy Zsolt mélységes szép toasztja váltotta ki. Délután ismét zsúfolásig megtelt a református templom, melyben rendkívül értékes és gazdag műsor építette és gyönyörködtette a közönséget. Minden szám elsőrangú volt. A pápai főiskolai énekkar két éneke, Szász Károly előadása az irodalom nemzetfenntartó erejéről, Helyei Aranka és Bakó László felemelő s nagyhatású szavalatai, Lampérth Géza hazafias érzéstől lángoló költeményei, tasnádi Tornyai Adél hegedüművésznő érzésteljes hegedüjátéka és végül Czeglédy Sándor megragadó bibliai elmélkedése és imája szinte spontán módon váltották ki a közönség emelkedett hangulatából a Szózat akkordjait. A geszti sírbolt csöndes lakója ime kiszállt korai sírjából s a hazaszeretet szárnyán megkezdte hódító körútját szivről-szivre és lélekről-lélekre az egész országban. Győr az elsők között ragadta meg e szellem áramlását. E nehéz időkben érezzük át valamennyien Beöthy Zsolt szavait: „felindult szívvel érezzük igazságát, azt az igazságot, hogy ha van váltság számunkra, ezt csak az ő útján, az ő példája nyomán érhetjük el: hűséggel Istenünkhöz, hűséggel nemzetünkhöz és hűséggel önmagunkhoz“. VEGYESEK. — Püspök úr Öméltósága f. hó 3-tól kezdve Pápán tartózkodik s elnököl az intézeteinkben folyó különböző vizsgálatokon. — Czeglédy Sándor beiktatása a győri lelkészt állásra f. hó 6-án történt meg. A beiktatást Maller Kálmán banai lelkész végezte, mely után az
