Dunántúli Protestáns Lap, 1920 (31. évfolyam, 1-23. szám)

1920-09-19 / 7-9. szám

1920. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 29. oldal. tanár, ifj. Vidor János diákszövetségi főtitkár és For­gács Gyula péczeli lelkész ismertették az egyházunk­ban folyó bei missiói munkákat és tárták fel nehéz­ségeinket. A küldöttség részéről mind a három kül­dött felszólalt, Curtis bejelentette, hogy az olasz vald egyház megbízta őt, közölje a magyar református egyházzal, hogy ez az ősi egyház hajlandó már. az idén három magyar református papnövendéket vendé­gül látni torrepelicei főiskolájukon. ^ délután a fővárosi nyomort tanulmányozták, majd este 6 órakor a Kálvin-téri templomban vallá­sos éstély volt, melyen Boér Elek főgondnok üdvö­zölte az óriási közönség nevében a küldöttséget, a küldöttség tagjai sorra beszéltek, az egyik: Webster elmondotta, hogy ő félig magyarnak tartja magát, és ezzel végezte: írják oda zászlójukra: Feltámadás. A küldöttség 14-én délután utazott el a fővá­rosból, először Debreczenbe mentek, onnét pedig Er­délybe indulnak. Vajha bőséges áldás fakadna útjuk­ból sokat szenvedő elszakított testvéreink és az egész magyarság életére 1 Egyházmegyei közgyűlések. A veszprémi egyházmegye közgyűlése.- ^ A veszprémi, ref. egyházmegye Veszprémben a templomban, juüus 27-én és 28-án tartotta gyűléseit. Első napon lelkészi értekezlet volt, melyet Demjén Márton esperes magas szárnyalásu imája s a mai kor eszméire az evangyéliómmal rávilágító beszéde nyitott meg. Azután Tihanyi Kiss Sándor segédltlkész elő­adásával : „A jelen helyzet és a jövő feladatai“ be­ható megbeszélések kezdődtek, melyekből nagyszabású munkaprogramm kristályosodott ki, mely a közeljövő­ben az intenzív egyháztársadaími életben áldólag és hathatósan meg fog nyilatkozni. 28-án, szerdán, egész napon közgyűlés volt. Reggel 9 órakor istenitisztelettel vette kezdetét melyen imádságot és szentbeszédet Tihanyi Kiss Sándor mon­dott I. Kor. III. 11. —Más fundamentumot senki sem vethet azon kivül, mely egyszer vettetett. Mely a Jézus Krisztus —- alapján. Utánna következett Demjén Márton esperes megható szép eskütétele és esperesi hivatalába való beiktatása. Dr. Segesdy Ferenc egyházmegyei gondnok szeretettől áthatott, magas szárnyalásu beszéddel üd­vözölte az újonnan beiktatott esperest, ki elfoglalván az ünnepélyes közgyűlés elnöki székét, hatalmas hit­től és meggyőződéstől sugalt beszédében vázolta jövendő munkálkodása irányát s imádkozott a gyüle­kezet színe előtt bölcsességért, kegyelemért és segít­ségért a jó Istenhez. A közgyűlésen egyházi és köz­­igazgatási ügyek nagy száma volt tárgysoron, melye­ket Csomasz Gyula egyházi jegyző, Csajághy Károly és dr. Győrffy Zoltán világi jegyzők előadásában tárgyaltak. Ezzel párhuzamosan az egyházmegyei tanítók is gyűlést tartottak Balassa Kálmán igazgató-tanító elnöklete alatt. A gyűlés tárgya „A jövő nevelés fel­adatai“. Ennek keretében a tanító-egyesület volt elnökének, néhai id. Száz. Ferencnek Tihanyi Kiss Sándor hatalmas szárnyalásu emlékbeszédben áldozott. Délután bírósági ülések voltak fegyelmi és közigaz­gatási ügyekben. Egy munka nyomán elkövetkezendő boldogabb jövendő reménykedésével és azzal a tudat­tal és hittel oszlottak cl mindkét napon gondolatok­kal terhesen a résztvevők, hogy: „Soli Deo gloria!“ “Az őrségi egyházmegye közgyűlése. Az őrségi egyházmegye közgyűlését aug. 12-én tartotta Körmenden nagy érdeklődés mellett, amennyi­ben az alkotó tagok közöl csak két világi tanácsbiró és egy lelkész — akik elmaradásukat kimentették — hiányoztak. A gyűlés a helybeli lelkész magasan szárnyaló imájával kezdődött, amely után Chernél Antal egyház­­megyei gondnok rövid, magvas beszédével az ülést megnyitotta. Az esperesi jelentés felolvasása következett ezután. Ebből kitűnt, hogy az egyházmegyében sehol 'baj, viszály nincs. Az adakozások ismét szép összegre rúgnak. A tanügy állapota örvendetes képet mutat, egy talnító kivételével — aki ellen eljárás tétetett folyamatba — az összes tanítók odaadóao- teljesítették kötelességükét és az általános' eredmény dicséretre méitó. Őszinte részvéttel adózott a gyűlés Szőnyi Sándor őriszenípéteri lelkész, Fülöp Gyula körmendi és Hodossy Lajos pankaszi tanítók emlékének, akik munkásságuk legszebb korában hunytak el. Az egyház­megye területén egy leányegyház és négy fiókegyház van megszállás alatt. A tartalmas és minden részletre kiterjedő jelentés és az esperes működése iránt a köz­gyűlés elismerését nyilvánítja. Dr. Tornyos György újonnan megválasztott világi tanácsbiró, Imre Sándor, Kovács Mária, Dömö­tör Jolán tanítók a hivatalos esküt letették. Az őri­­szentpéteri lelkészválasztás — ahová Vörös Lajos volt erdélyi püspöki titkár kartársunk hivatott meg —, a nagyrákosi, kisrákosi, senyeházi, körmendi tanító­választások jóváhagyattak. Az államsegélyre ajánltatott: Kercza. Számvevői jelentés jóvá lett hagyva. Csukás lelkésztárs azon indítványa, hogy költségkímélés szem­pontjából és mint eddig feleslegesnek bizonyult intéz­kedés: kerületi jegyzőkönyv ezután csak a lelkészi hivatalok, leányegyházak részére pedig ne nyomattas­­sék, pártolólag terjesztetik fel a kerületre. Felír a köz­gyűlés a lelkészek részére adandó kedvezményes vasúti jegy kieszközlése tárgyában. Négy bírósági ügy volt. Egy kommunista üzel­mekkel vádolt tanító —r a vizsgálat terhelő körülményt

Next

/
Oldalképek
Tartalom