Dunántúli Protestáns Lap, 1919 (30. évfolyam, 1-20. szám)

1919-03-08 / 10. szám

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1919. 78. oldal. találja most is a módját annak, hogyan elégítsük ki szükségeinket, hogyan fedezzük kiadásainkat. De ez a mód bizonyára nem lehet az, hogy azt a terhet, amit — miként hangoztatni szeretik — nem bir meg 150, 200, 300 vagy ennél is több adófizető, vessük egynek a vállára; t. i. a lelkészére; ő viselje el egy-egy évben több ezer korona elvesztésének terhét. Ekkora lelkiismeretlenség nem telhetik ki kálvinistáéktól. Eny­­nyire nem fajulhat el az ős nemes vér; ennyire nem sülyedhet le a mi közérzületünk és közgondolkozásunk. Azért szentül hiszem, hogy ahol felütötték is magukat ilyenforma törekvések, elmúlnak és mint kellemetlen emlékekre nem is szeretnek majd visszagondolni rájuk. Én hiszek a tiszta nemes érzésnek és a józan gondolkozásnak uralmában; annál inkább, minél tisz­tább és tökéletesebb a szabadság! Én hiszem, hogy az én kálvinista hitsorsaim méltók maradnak derék őseikhez és érzésük mind­egyre finomabb, gondolkozásuk mindegyre emelke­­dettebb lesz, miglen eljutnak oda, hogy amit eddig és ma is a törvény kényszerítő ereje folytán tettek meg, meg fogják tenni szabadon, önként, a maguk jószántából: fenntartják gyülekezetüket. Adjon az Isten ehez mindenütt elég lelki és testi erőt! Isten áldását kérem mindnyájukra egyenként és Összesen. Esperes. Megjegyzés az újabban felemelt családi pótlékra. Nagytiszteletü Szerkesztő Úr! Engedje meg, hogy e becses lapban, itt a nagy nyilvánosság előtt kérdezhessük meg az erre illetékes egyházi felsőbbségeinktől, hogy miért vagyunk mi özvegy lelkésznék és gyermekeink a mi egyetemes egyházunknak oly elhagyott és mostoha gyermekei, hogy rólunk még mindig nem történik semmi gondos­kodás. Olvastuk, hogy a kormány méltányolva a lelké­szek nehéz anyagi helyzetét, már rendeletileg kiutalta a törvényes feleségnek és gyermeknek az újabb se­gélyt. Ez helyes] De velünk mi lesz? Mert a mi nyomorunk ecsetelésére nincs szó. Kérjük azért az illetékes tényezőket, tegyenek érettünk is a kormánynál valami formában lépéseket, hogy kétségbeejtő helyzetünkön enyhítve legyen, mert ez az állapot már elviselhetetlen. A Pápán lakó özvegy lelkésznék. * A pápai lelkészözvegyek e megható levelére ille­tékes helyen azt az információt nyertük, hogy sorsu­kon első sorban egyházi autonom hatóságainknak kel­lene segíteni s amennyiben a segítség összegének egy része erejüket meghaladná, ugyancsak az egyházi ha­tóságoknak kellene a megfelelő államsegély megszer­zésére is a kezdeményező lépéseket megtenni. Nincs más hátra, minthogy teljes szívvel a legnagyobb nyo­morban sínylődő özvegy lelkésznék mellé álljunk s minden tőlünk telhető erővel sürgessük egyházi ható­ságainknál és pedig első sorban az egyetemes kon­­ventnél a szükséges lépések megtevését. Sz. VEGYES. Lelkészválasztás. Eöry Szabó Dezső daruvári missziói lelkészt a dunamelléki egyházkerületbe tartozó kazsoki gyülekezet választotta lelkészévé. Nyilatkozott a közoktatásügyi s a vallásügyi miniszter is. Az előbbi meg sem akarja várni a nem­zetgyűlés összeülését s a forradalom hatalom jogán szándékozik kihelyezni a vallásoktatást az iskolából — a templomba. Az iskolák államosítására vonatkozó munkálatok teljes erővel folynak a minisztériumban. Legközelebb pedig rendeletileg fognak intézkedni az iránt, hogy az iskolás gyermekeknek az iskolán kívül bárminő vallási gyakorlatban való részvételét meg­tiltsák. Annál több jóindulat foglaltatik a vallásügyi miniszter nyilatkozatában. Ö különösen szivén viseli a kath. egyház érdekeit s mikor kijelenti, hogy minden felekezetnek joga van autonómiájára, nem mulasztja el, hogy ezen a címen a katholikus egyház autonó­miájába jóakaratuan beleavatkozzék. Mindössze csak annyit állapítunk meg, hogy a két miniszter nyilat­kozata között most sincs meg az az összhang, mely ilyen fontos kérdés eldöntésénél elengedhetetlen. A lelkészt diploma ügyében fontos és meg­szívlelendő határozatot hozott a genfi lelkészegyesület, amikor kimondotta, hogy a lelkészi vizsgáknál nem a professzorok kurzusai, hanem a programmszerüen megállapított kérdések lesznek az irányadók, melye­ket a vonatkozó irodalom és a gyakorlati élet tapasz­talatainak figyelembe vételével a jelöltek dolgoznak ki. Megható az a forma, melyben az Evangélikus Lap febr. 26-iki száma megjelent. A kőnyomatosok formájában, mint valami bírósági ítélet, titokzatos, ho­mályos, alig olvasható litografált gépírása mélyen a szivünkbe markol: nincs pénzünk, de lap kell. El­ismerés a modern technika vívmányaival kényszerű­ségből dacoló szerkesztőnek, aki bebizonyította, hogy mikor hivatásunk van, akkor nem lehet akadályunk. Angolok és amerikaiak Magyarországért. A protestáns internacionálé ismételten bizonyságát adta annak, hogy hazánk megmentésénél elsőrangú tényező. Hetek óta nagyszabású népgyüléseket tartanak London­ban, amelyeken „A protestántizmus veszedelme“ cím­mel előadásokat tartanak s fejtegetik azt a veszedel­met, amely a protestánsokat fenyegeti arra az esetre, ha Erdélyt Romániához csatolnák. A tüntető népgyülé­­seknek rendkívül nagy hatásuk van a vallásos angol 5 közvéleményre s a rokonérzés egyre erősödik. Az egyházi tényezőkön kívül jelentős politikusok és a nő­mozgalmak vezetői emelik a népgyülések nívóját. A

Next

/
Oldalképek
Tartalom