Dunántúli Protestáns Lap, 1919 (30. évfolyam, 1-20. szám)
1919-01-26 / 4. szám
30. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 4. szám A protestánsok kérelme Wilsonhoz. Folyó évi január hó 18-án délben Raffay Sándor dr. ev. püspök, Kováts István dr., a protestáns ügyek kormánybiztosa, Józan Miklós unit. esperes és Boér Elek dr. ref. főgondnok megjelentek az amerikai delegáció elnökénél, Coolidge tanárnál és részletesen ismertették előtte a magyarországi protestántizmus válságos helyzetét az ország területi integritásának tervbe vett megcsonkítása esetére. Ebből az alkalomból átadták Coolidge tanárnak a protestánsoknak Wilson elnökhöz intézett alábbi kérelmét is: „Elnök Ur! Két ügyben kérjük sürgős közbelépését. 1. A Magyarországot megszálló román, szerb és cseh csapatok minden érintkezést lehetetlenné tesznek, egyházi hatóságaink és gyülekezeteink, felekezeti iskoláink között. Egész egyházi életünket megbénulással fenyegeti ez, ha sürgős segítséget nem kapunk. Elnök Urat kérjük, kegyeskedjék sürgősen közbelépni, hogy a románoktól, szerbektől és csehektől megszállott területeken lévő gyülekezeteinkkel, azok lelkészeivel, felekezeti iskoláinkkal, azok tanítóival és tanáraival szabadon érintkezhessünk, levelezhessünk, a nékik járó pénzösszegeket, illetményeket, segélyeket szabadon elküldhessük s azok is írhassanak, egyházi járandóságaikat szabadon küldhessék nékünk, hasonlóképpen, hogy akár a mi megbizottaink fölkereshessék őket, akár ők utazhassanak hozzánk. 2. A másik ügy, amiben sürgős közbelépését kérjük, az, hogy az Erdélyt megszálló román csapatok VII. divíziójának parancsnoka az erdélyi társadalom 14 vezető tagját, elsősorban a Kolozsvárott élő vezető egyházi személyeket őrizetbe vette s őket tette felelőssé életükkel, minden Erdélyben történő bolsevista. vagy egyéb zavargásért. Az őrizetbe vettek közt van Ferenc József, az unitáriusok 84 éves, ősz püspöke, Barabás Samu ref. esperes, dr. Hirschler József pápai prelátus, róm. kath. főesperes, dr. Eisler Mátyás és dr. Glasner Mór neol. és orth. zsidó főrabbik, hasonlóképpen dr. Boér Elek, az erdélyi ref. egyházkerület főgondnoka és dr. Árkossy Gyula az unit. egyház iskolai felügyelő-gondnoka. Ki merné eme vezető egyházi férfiakat, különösen egy aggastyán püspököt meggyanúsítani azzal, hogy ők a társadalmat felforgató és az egyházakat is romba döntő bolsevizmus hívei?! Nyilvánvaló, hogy a megszálló románok ezen az utón akarják rövidesen megfosztani az erdélyi nagyszámú magyarságot legfőbb vezető férfiaitól, hogy azokat, miként már a szászokkal is tették, behódolásra késztessék és a békekonferenciát már fait accompli elé állítsák. Bízunk Elnök Ur igazságszeretetében és abban, hogy nem engedi így megcsufoltatni magasztos elveit, amelyeket nemzetünk is minden fenntartás nélkül magáévá tett. Budapest, 1919. évi január hó 16-án. Őszinte tisztelettel a magyarországi protestáns egyházak nevében: Petri Elek s. k., Raffay Sándor s. k., Józan Miklós s. k. P. H.“ Genfi ösztöndíj papnövendékeinknek. Örömmel értesültünk arról, hogy a jövő tanévtől kezdve a genfi theol. fakultás újra megnyilik papnövendékeink előtt és a magyar theológusok segélyezésére alakult bizottság két papnövendékünknek ismét kiadja a boldog emlékű Claparéde Sándor által alapított ösztöndíjat. A vonatkozó hivatalos értesítés rövid idő múlva meg fog érkezni egyházi hatóságainkhoz. Ezzel kapcsolatban kiemeljük a bizottság elnökének, Choisy professzor urnák szavait: „Inkább a minőségre, mint & mennyiségre legyünk tekintettel“. Az a külföldi delegáció, melyet a magyarhoni protestáns egyházak az ország területi integritásának megmentése érdekében két hónap előtt küldöttek ki, a hét folyamán haza tért. Dr. Antal Géza régi, előkelő összeköttetéseinek felújításával Hágában, Amsterdamban, Utrechtben nagyarányú tevékenységet fejtett ki a magyarság érdekében. Az összes prof. egyházak közös értekezletet tartottak, ezen magukévá tették ügyünket. Angol földre szállt delegátusok nem tudtak útlevelet szerezni s szintén Hollandiában voltak kénytelenek maradni. Kieszközölte végül azt, hogy a magyar prot. egyházakat s általában a magyarságot a románság részéről fenyegető veszélyt feltáró s ügyünk igazságát vitató memoranduma Lloyd George kezébe eljusson. Dr. Vasg főkép Genfben és Bernben tartózkodott. *Ö társával együtt francia memorandumot készített s ezt minden illetékes tényezőnek eljuttatták. Mint Hollandiában, úgy Svájcban is nagy részvét nyilvánult meg hazánk balsorsa iránt. Látjuk-e mindennek hasznát, ki tudná megmondani. Megnyugvásunkra szolgáljon az, hogy minden lehető ez úton is megkiséreltetett Nagy kitüntetés érte Miklós Ödönt, főiskolánk volt növendékét, akit a Holland Történelmi Társulat 1918 december 18-án tartott gyűlésén a holland történelem terén végzett eredményes munkássága jutalmául rendes taggá választott. Történelmi tanulmányai a Nederi. Archief voor Kerkgeschiedenis, Hét Boek„ továbbá a groningeni tartományi történelmi társulat és a holland történelmi társulat Bijtragen en Mededeelingenjében jelennek, illetve jelentek meg. Felhívás. A pénztári hivatal felkéri a megszállott területeken lakó lelkész urakat, szíveskedjenek egy levelezőlapon közölni, hogy járandóságaik (kongnia* korpótiék, 600 K-ás segélyek) hová küldendők, mert eddig is visszaérkezett a belsősomogyi egyházmegyéből 19, a komáromiból 3 küldemény. A kon vent által kiutalandó továbbmenő segélyek még nem érkeztek meg, tehát nem fizethetők ki. A tűzkár-segélyek szétküldése folyamatban van. A radikálisok berkeiből. Az utóbbi időkben mindig jobban tapasztaljuk, hogy azok a gondolkodók, kik mélyebben beletekintettek a társadalmi kérdésbe, valami „vallási renaissancenak“ a szükségét érzik úgy magukra, mint a társadalomra nézve. Nem titok, hogy Jászi Oszkár, a radikálisok vezére, elengedhetetlennek tart egy ilyen vallásos megújhodást. Most Biró Lajos tett őszinte vallomást a Világ jan. 19-iki számában : „Én vallásos ember vagyok — Írja — a lelkem minden erejével és egész hevületével. Templomba nem szoktam járni, de ha betévedek, minden istenitisztelet mély áhítattal tölt el. Ha Magyarországon netalán kultúrharc törne ki, én egész szerény tehetséfemmel a vallás, sőt az egyház mellett volnék . . . n ismerem az evangéliumokat és én tudom, hogy miért volt a biblia évszázadokig tilalmas olvasmány a nép számára . . . Tegnap vallásellenes volt a szociálizmus? Holnaptól kezdve a vallás nevében kellene harcolnia. Nincs erősebb fegyvere és talán soha nem lesz, mint az evangélium“. Mi csak arra kérjük Bírót, mondja meg a kormánynak is, hogy a keresztyénség nem „felekezeti“, de életkérdés. Életkérdése neki, nekünk és hazánknak.
