Dunántúli Protestáns Lap, 1919 (30. évfolyam, 1-20. szám)
1919-01-19 / 3. szám
22. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 3. szám. komplexumban a köztársaság elnökének többször kifejtett higgadt álláspontja érvényesülne! Dr. Vass Vince lapunk zártakor schweizi propaganda-utjáról megérkezett. Egyházi hírek a felbomló német birodalomból. Braunschweigban a volt kultuszminiszter utódául „népoktatási biztos“ cimmel Fasshauerné asszonyt nevezték ki, aki eddig üvegmosó és újságkihordó volt. A heidelbergi egyetem nagytanácsa, melynek az öszszes egyetemi rendes tanárok tagjai, kötelességének tartotta nyilvánosan s a legnagyobb határozottsággal tiltakozni minden esetleges olyan szándék ellen, hogy a német egyetemekről a theol. fakultásokat kizárják. Ha a theol. tanulmányoknak az egész egyetemi élettel való összefüggését megzavarják, ebből súlyos kár háramlik a papság tudományos kiképzésére s egyben az általános népoktatásra, ami a népállam gondolatával homlokegyenest ellenkezik. De súlyos károkat szenvedne másfelől a theológián kívül eső tudományos élet is. A theol. fakultások a maguk tudományos eredményeivel feltétlen jogot szereztek arra, hogy a tudományos egyetemek keretében egyenjogú ágak gyanánt megmaradjanak. Hamburgban a munkás és katonatanács január 1-ével a vallásos oktatást minden nyilvános iskolában megszüntette. Sziléziában szociáldemokrata bányászok és bányásznők törekesznek megalapítani az egyházukhoz hü evangélikus keresztyének népszövetségét. Pártjuk vezetőségétől megkívánják, hogy az egyházi és állam szétválasztásával az egyház életszükségleteire tekintettel legyen. Az állami támogatás megszüntetéséért az egyházat kárpótolni kell. A vallásmentes iskolázás behozatala az egyházhoz hü gyülekezetekben nem szabadság volna, hanem hallatlan erőszak. A berlini főegyháztanács a porosz kormányhoz a következő nyilatkozatot intézte: A jelen kormány programmjába vette az államnak az egyháztól való elválasztását. Azon az utón van, hogy egyoldalú rendszabályokkal beleavatkozzék a kettő közt fennálló viszonyokba. Poroszország régi tartományainak ev. egyháza nevében formálisan és ünnepélyesen tiltakozást emelünk minden ilyen rendszabály ellen. Tiltakozunk az ellen, hogy a törvényeken nyugvó állapotokat más törvényes intézkedésekkel, különösen pedig egy ideiglenes kormány rendszabályaival megváltoztassák. Követeljük, hogy az államnak az egyház belső életébe vala beleavatkozása minden esetben elkerültessék. Elvárjuk, hogy az állam és evangélikus egyház között jelenleg fennálló viszonyt nem bolygatják meg anélkül, hogy az állam és az egyház illetékes szervei előzetesen egymással kölcsönös megegyezésre jutni ne próbálnának. — Hanisch kultuszminiszter november 25-én azt a kijelentést tette, hogy meggyőződése szerint nincs ideje annak, hogy a szeparáció kérdése végleg rendeztessék. Németországnak kül- és belpolitikailag egyaránt vigasztalan helyzetében semmire sincs kevésbbé szüksége, mint egy új kultúrharcra: „Minden körülmények között rajta leszek, hogy az egyház és államviszonyainak végleges rendezése az alkotmányozó nemzetgyűlés számára tartóztassék fenn.“ A magyarországi protestánsok felhívása külföldi protestáns testvéreikhez (Appel des protestáns hongrois á leurs fréres étrangers) és „Az erdélyi ref. egyház emlékirata a külföldi prof. testvérekhez“ (Mémoire de l’Eglise reformée de Transylvanie adressé aux eglises Protestant des pays étrangers) c. alatt Schweizból két füzetkét kaptunk, amelyek közül az első térképekkel, a második súlyos statisztikai adatokkal s meggyőző történeti érveléssel mutatja ki az Erdély elszakításával s Magyarország készülő feldarabolásával beálló óriási igazságtalanságot, amely egyfelől az erdélyi protestántizmust veti bele a keleti orthodoxa tengerébe, másrészt, életképtelenné tesz egy erdeitől, bányáitól, kőszenétől, sójától megfosztott csonka-bonka országot. A füzetkékre visszatérünk. A román cenzúra fehér ürességétől eléktclenítve megérkezett ez első Református Szemle Erdélyből, Ravasz László szivekbe markoló, gyönyörű soraival Egy pillanatra úgy érezzük, mintha a Kolozsváron irt szavak egy azóta elsülyedt szépséges szivekről indultak volna útnak, de aztán hatalmas erővel lesz úrrá rajtunk az az érzés, hogy a mi elszakított erdélyi testvéreinkkel magyarságunkban, vérben és gyászban megtisztult új és nemesebb világfelfogásunkban örökre egyek fogunk maradni. Mindez, amit átélünk, csak egy rossz álom. Kis legátusaink számára újabban küldött a bokodi egyház ,11 K 69 f-t, az ősii egyház 20 K-t. Eddig befolyt összesen 325 K 97 f. Hálás köszönet & jószivü adakozóknak! Az iskolai valláserkölcsi oktatás és nevelés hívei felekezeti különbség nélkül nagy gyűlést tartottak 12-én Budapesten. A mozgalom támogatására csatlakoztak az összes felekezetek, a valláserkölcsi alapon álló tanár- és tanítóegyesületek és egyháztársadalmi intézmények. A mozgalom iránya és célja, hogy a pozitív alapokon, Isten kijelentésein nyugvó valláserkölcsi oktatás és nevelés közoktatásunkból és köznevelésünkből ki ne küszöböltessék és helyébe franczia mintára oda ne tegyék az ingatag általános emberi morált. A mozgalom természetesen nem reakciós, de védelmére akar kelni annak, ami kiállotta csaknem ezer esztendő viharát s méltó arra, hogy fundamentuma legyen az új Magyarországnak is. Az orthodox izraelitáktól kezdve minden vallásfelekezet képviselve volt. Az elnöki tisztet Szilassy Aladár töltötte be. Ezen kívül református részről Hamar István szóllott a kérdéshez. Komoly tanulság ez a felekezetközi gyűlés minden olyan támadásokkal szemben, aminők a debreczeni radikálisok gyűlésén Zoványi professzor részéről nemcsak az iskolai hitoktatás ellen általában, hanem az ó-szövetségi vallási oktatás tárgya ellen is elhangzottak. Ezek az ő nézete szerint sokszor egyenesen erkölcsellenesek, de ugyanígy vétkezett az egy-
