Dunántúli Protestáns Lap, 1919 (30. évfolyam, 1-20. szám)

1919-10-26 / 18. szám

1919, DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 121. oldal. fegyelemben, az egész kerületet lelkesítő közakarat kö­vetésében kell találnia a gyönyörűségét! Mert csak az összes tényezők vállvetett munkája, a közös erő­kifejtésben való átnemesült egység az, ami biztos győzelemre vezet. Egyelőre még — önhibánkon kívül — sok mindent nélkülözünk, ami a béke boldog korának sajátja volt. De mindezek a hiányok az idő jártával pótlódnak. Ám addig is tegye meg mindenki a maga kötelességét. Ha az, akit a legmagasabb helyre állított közöttünk a közbizalom, ébren áll a maga őrhelyén, ám legyenek éberek a közkatonák is. Ne feledjük el, hogy a mostani válságos időben a jóindulatú és bölcs vezetés mellett is a legnagyobb szükségünk van val­lásos erőtől duzzadó gyülekezetekre, az önfeláldozás­ban példát mutató lelkészekre és tanítókra, szivük mélyéig komoly és buzgó egyháztagokra. Mert az egyházi életnek e rétegeiben rejlik az az acél, amely­ből az eddiginél sokkal szilárdabban meg lehet épí­teni a magyar kálvinista Sión viharokkal dacoló, büszke oromzatát. VEGYESEK. Káplántartási kongrua. Lapunk legutóbbi szá­mában már említést tettem a káplántartási kongrua kiutalásáról. Az ügyvitel megkönnyítése céljából köz­löm, hogy a nyugta mintája legyen ez:.............azaz K-ról, mely összeget a református egyete­mes konvent kongrua-bizottsága által az 1919. év január 1. márciu* 31. áprilisi, napiatol az 1919. ev június 30. napjáig részemre julius 1. rj szept. 30. rj B megállapított káplántartási díj fejében mint a .... . gyülekezet lelkésze (egyházm. esperese), 1919. évi XIII. t.-c. és a vallás- és közoktatásügyi magyar miniszter úrnak 1909. évi junius hó 27-én 63423. sz. a. kelt rendelete alapján a dunántúli református egyházkerü­let püspökétől felvettem. Kelt............. 1919. .... hó . . . . n. — Minden évnegyedről tehát külön bélye­geit nyugta állítandó ki. Amint a nyugták beérkeznek, a háromnegyed évre szóló kongruát azonnal küldöm. Pápa, 1919. évi október hó 21. Németh István püspök. Németh István püspök úr Öméltósága Pápáról fontos egyházi, iskolai és pénzügyi kérdésekben folyó 16-án Budapestre utazott, honnan 20-án érkezett vissza Pápára. Jelentés a theol. akadémia állapotáról. A viharos eseményekben szokatlanul gazdag 1918—19. tanévről pápai theol. akadémiánkat illetőleg ft. Püspök úr elé terjesztett jelentést a következőkben ismertet­jük: Az 1918—19. tanév I. felében hallgatóink száma volt az I. évfolyamban 37, a II.-ban 13, a III.-ban 7, a IV.-ben 5. Összesen 62. Sajnos, a tanítás nem foly­hatott háborítatlanul. 1918 október 16-án az iskolánk­ban is dühöngő spanyol-járvány miatt az előadásokat előbb november 4-ig, majd november 25-ig kellett szüneteltetni. A betegségbe beleesett akadémiánknak úgyszólván minden tagja: tanárok és hallgatók egy­aránt, hála Isten, hogy komolyabbra sehol sem fordult a dolog. 1918 november 19-én főtiszteletü és méltó­­ságos Püspök urunk engedélyével akadémiánk 3 tanára, dr. Antal Géza, dr. Vass Vince és Pongrácz József a protestáns propaganda ügyében külföldre utaztak, még pedig dr. Antal Géza és Pongrácz József Hol­landiába, dr. Vass Vince Svájcba. A II. féléven, mely február 10-én kezdődött, beiratkozott összesen 37 nö­vendék. Az előadások rendesen folytak egész a kom­munizmus kitöréséig, amikor, tekintettel a bizonytalan helyzetre, főtiszteletü és méltóságos Püspök úr és az igazgató-tanács elnökének beleegyezésével az előadá­sokat március 31-én befejeztük a és kollokviumokat április 1 — 12-ig tartottuk meg. Alapvizsgát három Ízben tartottunk, mindeniket már a nagy szünidőben, amikor egy-egy katonanövendéket vizsgáztattunk le: kettőt jeles, egyet jó eredménnyel. Növendékeinknek a kommu­nizmus alatti magatartásáról a következőket mondhat­juk : A diktatúra kitörése után megalakult a főiskola kebelében is a diákok szakszervezete, melyet azonban később feloszlattak. Az alakuló gyűlés elnökének egy I. éves theológust választottak, aki nagyon szeren­csétlen hangú beszéddel foglalta el elnöki székét, úgy hogy e miatt társai felelősségre vonták s ő, hogy a bajt kikerülje, Önként kikérte érettségi bizonyítvá­nyát és távozott. A tanév befejezése után három nö­vendékünkről tudjuk, hogy beálltak Pápán a vörös hadseregbe; mentségül szolgált az a körülmény, hogy megszállott területről valók voltak, semmi anyagi se­gítségük nem volt. Az anyagiakra áttérve, sajnos, a segélyezés nem történhetett oly mértékben, mint az 1917—18. iskolai évben s mint a szükség azt az idén is kivánta volna. Sőt tekintettel a kommunizmus által bizonytalanná tett pénzügyi helyzetre, a pénztár az addig ki nem fizetett segélyeket kénytelen volt visszatartani, a megszavazott rendkívüli segélyeket pedig egyáltalán nem utalhatta ki. Egyik magát megnevezni nem akaró lelkész-tanítványa az intézetnek a nehéz helyzetre való tekintettel 500 K-t küldött, melyből a tanári kar 250—250 K segélyben részesítette Csizmadia Dániel I. és Mikos Lajos II. é. papnövendékeket. Főtiszteletü és méltóságos Püspök úr a nagytiszteletü főiskolai Gondnok úrral az idén is meglátogatták intézetünket. Több ízben meghallgatták a kollokviumokat és bölcs tanácsaikkal, meleg érdeklődéstől áthatott gondosko­dásukkal nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a tanév aránylag oly kedvezően végződött. Fogadják ezért őszinte háiánk kifejezését. Az 1919—20. tanév I. felére a beiratásokat szeptember 15-én tartottuk meg. Ugyan­ezen a napon volt a tanév ünnepélyes megnyitása. Máig beiratkozott 27 növendék. Az előadandó tárgya­kat és az órarendet az igazgató fölterjesztette a főtiszt, és mélt. Püspök úrhoz és az igazgató-tanács elnökségéhez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom