Dunántúli Protestáns Lap, 1918 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1918-03-10 / 10. szám
50. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1918. A német császár tudományfejlesztő társaságának munkája. Ismeretes, hogy Vilmos császár hét év előtt birodalmának gazdag embereiből egy társaságot alapított, amelynek céljául a tudományos kutatások anyagi támogatását tűzte ki. Ez a császár nevét viselő társaság (Kaiser-Wilhelm-Gesellschaft zur Förderung der Wissenschaft) rövid hét év alatt valóban bámufátos munkásságot fejtett ki. Eddig 24 tudományos intézetet alapított, vagy vett át gondozásba, köztük olyanokat, amelyek a tudományt már is örökbecsű kutatásokkal gazdagították. Külön intézet áll az izlam archaeológiára vonatkozó kutatások, a német történetírás, az egyptológiai kutatások támogatására. Újabban külön intézet létesült báró Üxküll, Schilling orvos kutatásainak támogatására, a német léghajózásra vonatkozó kísérletek, az elmebetegségek kísérleti kutatásainak tanulmányozására. A fizikai-kémiai intézet a háború folyamata alatt új felfedezéseket tett, amelyeket ma még titokban tartanak, v Annyit tudunk, hogy Németország óriás salétrom és egyéb nitrogénvegyület szükségletét maga állítja elő. A tudományfejlesztő társaság évi jelentése még a következő célokat jelöli ki, mint olyanokat, amelyek számára külön kutatóintézetek felállítása tervbe van véve: fémnyerési módszerek, hasznos növények, növények táplálása, gázkutatások, textilipar, bőripar, kisérleti pathológia, kísérleti anthrópologia. A tudományos kutató-intézeteknek e hosszú sora azt mutatja, hogy a német tudományos, ipari és gazdasági haladás jól megalapozott, rendszeresen szervezett és céltudatos munka. Látjuk azt is, hogy ott az állam fejétől, a császártól kezdve, a gazdag és előkelő gyárosokon és földbirtokosokon át az egyszerű munkásig mindenkiben él a meggyőződés, hogy az ország haladása csakis a tudomány elöljáró vezetése mellett történhetik. A stóla. A tiszakerületi ev. lelkészegyesület 1918 február 12-én, Miskolczon tartott gyűlésén elhatározta, hogy „szeretettel és bizalommal felkéri az összes ev. gyülekezeteket, hogy lelkészeiknek stóladíját az eddiginek kétszeresére felemelni ne terheltessenek. Felkéri a püspököket, hogy a papságnak ezt a méltányos ügyét kezükbe venni s bölcseségükkel az össses kerületekben megnyugtató megoldáshoz segíteni kegyeskedjenek“. Erre az elhatározásra az indította a lelkészegyesületet, hogy „fájjó szívvel és aggódó lélekkel szemléli az ev. lelkészi karnak anyagi leromlását“. Marivaux magyarul. A rokokó elbájoló kedvességü írójának, Marivauxnak most jelent meg először magyarul leghíresebb színdarabja, A szerelem játéka, melyet a Nemzeti Színház legközelebb fog felújítani. Marivaux a franczia psychológiai vígjáték megteremtője, aki a szerelem ébredését, fejlődését, ielki harcait először merte a színdarab főtárgyává tenni s ezzel megnyitotta a modern dráma fejlődésének a legtermékenyebb útját. A franczia szellem minden finomsága és bája megvan ebben a kis remekműben, a költészet aranyával beborítva. Radó Antal, a kiváló műfordító, nagy érdemet szerzett magának ez elragadó báju vígjáték művészi és gondos lefordításával. A színdarab a Magyar Könyvtárban jelent meg a Lampel R. (Wodianer F. és Fiai) cég kiadásában ; ára 80 fillér. A „Vasárnapi Újság“ február 24-iki száma szenzációs képekben mutatja be az Ukrániával kötött békeszerződés aláírását, különös érdekességül szolgálnak a rheimsi városi tanácsról felvett képek, melyek az ostrom alatt készültek, mikor a városi hatóságok pezsgős-pincékben húzták meg magukat. Az amerikai csapatok partraszállása Francziaországban, Abdul Hamid ex-szultán halála, a flamandok függetlenségi mozgalma stb. adják. Szépirodalmi olvasmányok : Szemere György regénye, Bán Ferenc novellája, Ambrus Balázs verse, kénezi Nagy Ferenc érdekes följegyzései az angol fogolytáborok életéről, Bennett pompás angol- regénye stb. adják. Egyéb közlemények : néhány harctéri képek s a rendes heti rovatok: a háború napjai. A „Vasárnapi Ujtyg" előfizetési ára negyedévre 10 korona. — Megrendelhető a „Vasárnapi Újság“ kiadóhivatalában (Budapest, IV., Egyetem-utca 4. sz.) Ugyanitt megrendelhető a „Képes Néplap", a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre 2 K 40 fillér. Legenda az ezer arcú lélekről. Karinthy Frigyes nemcsak humorista, hanem mélységekbe néző elmélkedő szellem is és csaknem egyedüli képviselője irodalmunkban a fantasztikumnak. Most e fajtájú müvei jelentek meg a Magyar Könyvtár egyik új füzedében : egy hosszabb novella és négy rövidebb. Fantasztikus történet mind, az életnek megfejtetlen problémáira világítanak rá, olyanokra, amelyekhez a logika vezetése alatt nem tudnánk eljutni, csak a képzelet szárnyain. Karinthy eredeti, önálló észjárással és erőteljes képzelőerővel vezeti az olvasót ezeken az ismeretlen tájakon. Ezek a novellák legérettebb és legsúlyosabb munkái közül valók. A füzetet a Lampel R. (Wodianer F. és fiai) cég adta ki; ára 60 fillér. Rókáné komámasszony Budapestre utazik, még pedig folytonos kacagtató kalandok között, amelyekbe csalafinta természete keveri, amint azt olvashatja mindenki és olvassa is minden magyar gyerek Benedek Elek elbeszélése alapján a Jó Pajtás-bari. A magyar gyermekek kedves lapjának legújabb februári száma ezenkívül is egész seregét közli az érdekes olvasmányoknak, Vargha Gyula versét, Havas Alisz elbeszélését, Altai Margit kis színdarabját, P. Ábrahám Ernő szép meséjét stb. Kitűnő művészünk, Garay Ákos különösen szép képet rajzolt ebbe a számba. A jó egészség kis kátéja és a kis krónika rovat, tarka mese, a rejtvények, szerkesztői üzenetek egészítik ki a szám gazdag tartalmát A Jó Pajtás-1 a Franklin-Társulat adja ki; előfizetési ára negyedévre 4 K, fél évre 8 K, egész évre 16 K. Egyes szám ára 32 fillér. Előfizetéseket elfogad és mutatványszámokat küld a „Jó Pajtás“ kiadóhivatala Budapest, IV., Egyetem-utca 4. — Pápa, 1918. Főiskolai könyvnyomda. —
