Dunántúli Protestáns Lap, 1918 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1918-12-15 / 50. szám
Huszonkilencedik évfolyam. 50. szám. Pápa, 1918 december 15. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LÁP AZ EGYHÁZ ÉS ISKOLA KÖBÉBŐL. A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Me gjelenik minden vasárnap. Kéziratok a szerkesztőséghez: Kis József 0 felelős szerkesztő címére küldendők, t=> Belső munkatárs: CZEGLÉDY SÁNDOR Előfizetési díjak (egy évre 14 K, félévre 7 K), hirdetések, reklamációk Faragó János főmunkatárs címére küldendők Hol a helyünk ? E lap politikával nem foglalkozhatik. Nem üzünk hát politikát. De a körülöttünk történő események előtt mégse dughatjuk fejünket homokba. Bármennyire okosnak, a történelem által igen bebizonyítottak tartjuk is az elvet, hogy a politikát nem kell bevinni a vallásba, és megfordítva: a vallást nem kell bevinni a politikába, a vallásos ember nem vonhatja ki magát a politikai áramlatokból és viszont a politikus nem különítheti el magát a vallásától. Ebből következik az a nagy kötelesség, hogy az országos politika vezetésében soha se szabad szem elől téveszteni a vallás által hirdetett örök igazságokat, és hogy a komoly politikus nem veheti semmibe, mégcsak kicsinylőleg se beszélhet a vallásról. A napilapok tudósításaiból úgy látjuk, hogy a szociáldemokraták nem látják elég nagynak országunk baját, nem tartják elég súlyosnak a helyzetünket arra, hogy ezt a szerencsétlen időt is, ezt a teljességgel kiszámíthatatlan zűrzavart fel ne használják a vallás elemi támadásokra. Ezt mi nagyon sajnáljuk. Sajnáljuk több szempontból is. De főleg azért, mert kétségtelen, hogy népünknek, országunknak most elsősorban csillapító szerekre van szüksége. Izgatószert kap bőven úgyis. Megnyugtatásra, vigasztalásra, reményébresztésre, reménytáplálásra van szükségünk. Összetartásra van szükségünk a mindenünnen fenekedŐ külső ellenség ellen. Komoly politikusnak, jó magyarnak semmiképpen se szabad hát a belpolitikai ellentéteket élesen kihegyezni, sőt az ellentéteket el kell hallgattatni; hátra kell szorítani arra az időre, amikor majd csak magunk közt, csak magunkkal lesz bajunk. A szociáldemokraták megkezdett agitációját azért is sajnáljuk, mert bátran mondhatjuk, hogy irányukat általánosságban helyeseljük; elveiket jórészt valljuk; és nagy elismeréssel vagyunk az iránt a fegyelmezettség iránt, amelyről e nehéz időben olyan szép és igen-igen értékes tanúbizonyságot tettek. Október 31. óta a rend fenntartásában oroszlán-részük volt! A másik országos párt, amelynél szintén igen élénk mozgolódás érlelhető: a keresztény szociális néppárt. Ezt is szeretnénk arra kérni, hogy programmjának azon pontjait, amelyek éles ellentétben vannak a szociáldemokrata pártéval, lehetőleg hagyja pihenni. Kétségtelen, hogy ez a párt is jól kiforrott, tiszta,, szép elveket vall. Most azonban még csak a haza közös ellenségeire kell irányítani egész figyelmünket, az ellen keli fordítani teljes egyetértéssel minden erőnket. Nagy erőt képvisel még a Földmives-párt, vagy talán úgyis mondhatjuk: a Kisgazda-párt. Eggy-e, kettő-e, nem tudom. Ezek is megkezdték a szervezkedést; ezek is agitálnak, tömörülnek. Hát hiszen, hogy a főszempont mellett, a közös ellenség mellett ezek a pártok a saják külön érdédeikre, terveikre is figyelemmel vannak, ez természetes, csak az éles harctól, a nekirohanásoktól tartózkodjanak. És nekünk, nos nekünk hol a helyünk? Ott, ahol csillapítani, vigasztalni, megnyugtatni kell! Ott, ahol követelik, hogy adjuk meg Istennek, ami az Istené, és hazánknak, ami a hazáé. Mi ez? Főtisztelendő Püspök Urunk Öméltósága a tőle megszokott gyors előzékenységgel annak idején, még a külön miniszteri rendelkezés megérkezte előtt volt szives szétküldeni az állami alkalmazottakéhoz hasonló Ürlakokat a lelkészi ruhabeszerzési segély gyors kiuta Itatása végett. Mikor már ezek az űrlapok kitöltve beküldettek, megjött a külön miniszteri rendelkezés, mely szerint nem az államiakéhoz hasonló űrlapok voltak használandók Rögtön szétküldettek tehát az uj űrlapok. Ezek is kitöltve beküldettek még júliusban. Ámde november közepe felé megkapják lelkészeink a legújabb értesítést, mely szerint újra kel! ivet kitölteni és újrá kell kérni a ruhasegélyt mindenkinek mert „a bejelentőlapok nem pontos kitöltése miatt“ a segélyek nem voltak kiutalványozhatók. Hát kérdezzük szeretettel és elfogulatlan tárgyilagossággal : mi ez ? A dolog érthetetlen. Egy egész egyházkerületnek lelkészi kara, akadémiát végzett testületé nem tudta légyen kitölteni pontosan azt az űrlapot, melyen minden készen, úgyszólván a szájához van adva, mint a tányéron levő eledel, melyhez csak a kanalat kell megfogni?
