Dunántúli Protestáns Lap, 1918 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1918-01-20 / 3. szám
Huszonkilencedik évíolyam. 3. szám. Pápa, 1918 január 20. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP AZ EGYHÁZ ÉS ISKOLA KÖRÉBŐL. A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik minden vasárnap. Kéziratok a szerkesztőséghez: Kis József <=> felelős szerkesztő címére küldendők. <=> Belső munkatársak: BORSOS ISTVÁN CZEGLÉDYSÁNDOR Előfizetési díjak (egy évre 14 K, félévre 7 K). hirdetések, reklamációk Faragó János főmunkatárs cimére küldendők. Az 1848 : XX. t.-c. végrehajtása. Lapunk mult számában már említettük, hogy az ág. h. ev. egyetemes gyűlése e hó 10-én veszi tárgyalás alá az 1848: XX. t.-c. fokozatos végrehajtása tárgyában a képviselőház elé terjesztett javaslatot. Az egyetemes gyűlést megelőzően január 8—9-én egy bizottság, előkészítette a tárgyalást, javaslatot terjesztett az egyetemes gyűlés elé, amit ez élénk vita után el is fogadott. Elfogadásával az ág. h. ev. egyház állást foglalt ekképpen: „Az egyetemes közgyűlés megállapítja, hogy az 1848. XX. t.-c. végrehajtását éppen a jelenlegi vérzivataros időkben az ev. egyház nem kereste, hanem, hogy annak tárgyalását a r. kath-. autonómia és az azzal kapcsolatos vagyoni kérdések hozták felszínre. Megállapítja továbbá az egyetemes közgyűlés, hogy nem állott módjában a törvényjavaslattal az 1848. XX. t-c. rendelkezésének megfelelően előzetesen foglalkozni, mert a két megbízottnak csupán előzetes tájékoztatásra volt felhatalmazása, ellenben az egyetemes közgyűlés, amely a szükségletek megállapítására, továbbá az egyenlőségi és viszonossági elvekből folyó követelmények előterjesztésére egyházi alkotmányunk értelmében hivatva lett volna, nem foglalkozhatott a javaslattal előzetesen azért sem, mert megbízottai 1917 november 15-én tárgyaltak csupán a kormánnyal, velők a javaslat végleges tervezete nem közöltetett,, december havában pedig a javaslat benyujtatván, arra ezen folytatólagos egyetemes közgyűlés már csak utólag teheti meg észrevételeit. Megállapítja az egyetemes közgyűlés, hogy a benyújtott „az 1848. XX. t.-c. fokozatos végrehajtásáról“ szóló törvényjavaslat egyházunk jogos követeléseit és igényeit sem a 2-ik, sem a 3-ik § tekintetében nem elégíti ki, egyrészt mert a törvényjavaslatban tévesen „segélynek“ jelzett javadalmi összeg a törvényjavaslat indokolása szerint egy régi (1904), azóta elavult és a mai szükségletnek távolról sem megfelelő memorandum alapján történt és semmi arányban sem áll a r. kath. egyház által élvezett állami javadalmak jövedelmeivel; másrészt a viszonosság és egyenlőség megvalósítása tekintetében nem intézkedik. Mindezek dacára az egyetemes gyűlés — méltányolva a kormány jóakaratát és igyekezetét — a törvényjavaslatot kiindulásul elfogadni hajlandó és an-rták megállapítása mellett, hogy a fokozatos kifejlődést úgy értelmezi, hogy a törvényjavaslatban biztosított örök alapítvány teljes jövedelmének kiszolgáltatásakor sem áll még be az 1848. XX. t.-c. teljes végrehajtása az alább felsorolandó, részint a javaslat egyes szakaszaihoz fűződő, részint az abban egyáltalán nem érintett, holott már ma is akadálytalanul kielégíthető viszonossági és egyenlőségi követelmények tekintetében felir a magyar országgyűléshez s a törvényjavaslatnak megfelelő átdolgozá sát és módosítását kéri. a) A törvény 1. §-ában kimondandó volna, hogy az örökalapítványnak legalább felerésze ingatlanokban szolgáltatandó ki és hogy a kiszolgáltatásra 10 évi határidő állapíttassák meg. b) A törvény 2. §-a oda módosítandó, hogy az évi járadék már az 1918/19. költségvetésbe teljes öszszegében iktattassék be; továbbá, hogy a törvényben megállapíttassék, hogy a 4 százalékos járadéknak megfelelően az alapítvány tőke vagyonának kiadása 4 százalékos tőkésítés mellett történjék. c) A törvény 4. §-ával kapcsolatban kérelem intézendő a lelkészi fizetések újabb rendezése iránt a congrua reviziójával kapcsolatban, olykép, hogy a lelkészek a köztisztviselők összes pótlékaiban és az állami tisztviselők egyéb kedvezményben is részesíttessenek. d) A törvény 5. §-a oda egészítendő ki : Az összes felekezeti iskolák tanárainak és tanítóinak járandóságai állami kiegészítéssel egyenlővé teendők a megfelelő fokú állami iskolák tanárainak és tanítóinak mindenkori járandóságaival. Állami hozzájárulásban részesítendők azok a felekezeti fő-, közép- és népiskolák, amelyeknek dologi kiadásairól a fenntartó egyházi hatóságok gondoskodni nem képesek. Beruházási állami hozzájárulásban intézeti és internátusi épületekre és azok felszerelésére és berendezésére részseítendők azok a felekezeti fő-, közép- és népiskolák, amelyeknél azt tanügyi érdekek indokolttá teszik. e) A 6. § oda módosíttassék, hogy az egyház a számadás alól mentessék fel, illetve az egyet, gyűlési jegyzőkönyvben foglalt számadást számadásnak fogadja el.
