Dunántúli Protestáns Lap, 1917 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1917-12-30 / 52. szám
1917 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 345. oldal. hozza-e a következő a valóságot s nekünk az 1848 : XX. t.*c. teljes megvalósítását, ki tudná azt közülünk előre megmondani, amikor az 1917. évi orosz forradalom eszméket, gondolatokat dobott a világba, elveket, irányokat vetett az emberi társadalomba, melyek, mint a vihar, terjedni, zúgni, tombolni, rontani, építeni s új világot teremteni fognak s melyek elől népeket, országokat ideig-óráig elzárni, távoltartani lehet ugyan, de azok keresztül törnek határokon, Kárpátok, Alpesek bércein, tengerek mérhetlen hullámain. Ezt a szertelen, korlátolt méreteken, minden társadalmi renden túl csapongó irányt a keresztyénség, közelebbről, a protestántizmus mérsékelő, helyes irányba terelő, az egységes és az egyetemes emberiség jóllétét munkáló befolyása, irányítása, nevelése, hatása alá venni s ezzel az emberiséget egy újabb rázkódtatástól, véres forradalmak borzalmaitól megóvni lenne legszebb hivatása minden felekezetnek, minden vallásos iránynak, közelebbről s mindenek felett a protestántizmusnak, mely kizárólag bibliai alapon a világ Idvezítője tanításának alapján áll, kinél nagyobb, eszményibb, tökéletesebb alakja és képviselője, hirdetője és követője nem volt az igazi testvériségnek, a valódi szociálizmusnak. Hulló könnyekben, fájó sóhajokban . .. kiömlött vérnek tengerében gazdag 1917. év, amidőn reménykedve köszöntjük a béke fel-felragyogó sugarát.. . félve. .. aggódva nézzük a sötét jövőt, az ismeretlen világot, melynek eszmét, irányt, alapot te adtál. Vajha a -következő év hozná a béke olajágát... az egyetemes emberiség testvériségének, sebeket enyhítő, könynyeket letörlő emberszeretetnek szükséges érzését, hogy lenne már egyszer ünnep az egész világon ! Patay Károly. Azl848:XX. t.-cikk végrehajtása. A képviselőház december 21-iki ülésén terjesztette be Apponyi Albert gróf kultuszminiszter az egyházi szükségletek állami fedezését tartalmazó 1848: XX. t.-cikk fokozatos végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot. A javaslat'egész terjedelmében így hangzik: 1. §. A magyar állam az 1848. évi XX. t.-c. 3. §-ában foglalt elvi kijelentés alapján, a református, az ág. hitv. ev. és az unitárius egyháznak a 4. §-ában megjelölt egyházi szükségleteire, az évi költségvetésekbe eddig kifejezetten az 1848. évi XX. t.-c. 3. §-a értelmében beállított évenkénti segélyezési rendszer helyébe: 200 millió korona örökalapítványt létesít. Ez az alapítványi tőke a nevezett egyházak között a következően oszlik meg: a református egyházat illeti 126.600.000 K, a magyarországi ág. hitv. ev. egyházat 54,600.000 K, a' Magyarország erdélyi részeiben levő ág. hitv. ev. országos egyházat 12,000.000 K, az unitárius egyházat 6,800.000 korona. Az államkincstár az^alapítványi tőkét részint készpénzben, illetve állampapírokban, részint ingatlanokban szolgáltatja ki. A kiszolgáltatás határidőhöz nem köttetik. 2. §. Az állam addig is, mig az 1. §-ban megállapított alapítványi tőkét kiszolgáltatja: évi járadékot biztosít a nevezett egyházaknak a következő módon : A vallás- és közoktatásügyi tárca 1917/18. évi költségvetésében a nevezett egyházaknak az 1848. évi XX. t.-c. 3. §-a értelmében leendő segélyezésére beiktatott 5,047.800 korona helyett, a vallás- és közoktatásügyi tárca 1918/19. évi költségvetésébe a rendes kiadások címe alatt 6,000.000 korona ; az 1919/20. évi költségvetésbe 7,000.000 korona; az 1920/21. évi költségvétési évtől kezdve pedig költségvetési évenként állandóan és folytonosan 8,000.000 korona iktattatik be a költségvetésbe a nevezett egyházak javára. Ezekből az évjáradékokból a nevezett egyházakat megilleti az 1918/19. költségvetési évben a református egyházat 3,798.000 korona, a magyarországi ág. hitv. ev. egyházat 1,638.000 korona, a Magyarország erdélyi részeiben levő ág. hitv. ev. országos egyházat 360.000 korona, az unitárius egyházat 204.000 korona; az 1919/20. költségvetési évben : a református egyházat 4,431.000 korona, a magyarországi ág. hitv. ev. egyházat 1,911.000 korona. A Magyarország erdélyi részeiben levő ág. hitv. ev. országos egyházat 420.000 K és az unitárius egyházat 238.000 korona. Az 1920/21'. költségvetési évtől kezdve pedig állandóan : a református egyházat évi 5,064.000 korona, a magyarországi ág. hitv. ev. egyházat 2,184.000 K, a Magyarország erdélyi részeiben levő ág. hitv. ev. országos egyházat 480.000 korona, az unitárius egyházat 272.000 korona. Az örök alapítványi tőkének részben vagy egészben, ingatlanban vagy készpénzben, illetve állampapírokban leendő, kiszolgáltatása maga után vonja a költségvetésben az évi járadék megfelelő leszállítását, illetve megszüntetését. 3. §. Le nem szállíthatók a jövőben az állami költségvetésekben azok az összegek, amelyek az 1917/18. évi állami költségvetésben a vallás- és közoktatásügyi tárcánál az „Egyházak segélyezése“ cim rendes kiadásainak 3., 4., 7, 17., 18. és 19. rovatai alatt vannak felvéve és amelyeknek élvezete az illető egyházaknak mindenkorra biztosíttatik. 3. §. Az első és második szakaszban megállapított és részletezett alapítványi tőke vagy kamatjai a fenntnevezett egyházak által kizárólag esak a következő célokra fordíthatók: 1. az egyházi adózás rendezésére, 2. az egyházi közigazgatás költségeire és 3. az országos lelkészi nyugdíjintézet segélyezésére. 5. §. A jelen törvényben megállapított segélyek a 4. §-ban fel nem sorolt egyházi szükségletek jövőben való állami segélyezését nem gátolják, amenynyiben ily segélyezésnek azért lenne helye, mert a hívek az ezen egyházi szükségletekből eredő terheket elviselni nem volnának képesek, s amennyiben az állam pénzügyi helyzete ezt megengedi. \
