Dunántúli Protestáns Lap, 1917 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1917-12-23 / 51. szám

51. szám. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 341. oldal. kiküszöbölni, de mindig a javítás és javulás érdekében. Mélyen tisztelt Közönség! Íme ilyen munkára vannak hivatva a patronage-egyesületek. Ki ne látná be, hogy igen szép, igen hasznos munka ez; valóban a Krisztusi megtartó szeretet munkája. És igen szükséges is. Mert a veszedelem nagy. Dr. Vámhéry Rusztem egyetemi magántanár ú. i. azt Írja : „Érthetően indokolt a megdöbbenés, amellyel a statisztikának az a tanúsága járt, hogy a fiatalkorúak bűntetteinek szaporodása a XIX. század második felé­ben ijesztő módon meghaladta a kriminálitás általános emelkedésének arányszámát. Ez a tünet Nagy Británnia kivételével az összes európai államokban meg volt állapítható s Magyarország is osztozott a kultúrtársa­­dalmak e csapásában. Mig a múlt század hetvenes éveiben a 20 évnél fiatalabb elitéltek száma alig ha­ladta meg a 2000-et, addig ma a 18 évnél fiatalabb bűntettesek száma évenként 12.000-ren felülemelke­dett.“ Bizony megdöbbentő jelenség ez! Egészen érthető tehát, ha a társadalom legjobbjai és maga az államkormány is mindent elkövetnek a pártfogó, védő munka emelésére és kiterjesztésére. A buzgó munkásság eredménye az, hogy ma már az Országos Patronage Szövetség „76 egyesülettel vesz részt a romlottság elleni küzdelemben s már nincs nagyobb város az országban, ahol ily egyesület ne működnék“. Városunkban is van már egy: a római katholikus patronage. A városnak azonban, mint ilyennek, az eggyel beérni nem lehet; mert mintegy 8000 lélekszámra eső gyermek, fiatalkorú bűnöző és nagykorú bűnös kívül esik az egyesület körén. Az Országos Patronage Szövetség nagy örömmel vállalja az útbaigazítás, a szervezés munkáját. Mozduljon meg szivünk; ma karácsony ünnepén ihlessen meg bennünket a bűntől és kárhozattól meg­váltó isteni szeretet. Ezt az évekkel ezelőtt, a Jókai körben tartott fel­olvasást időszerűnek láttáim közölni most, mikor a szeretetmunkának jóval bővülni kell a háború folytán. Gondozásba kell venni a hadirokkantakat és család­jukat, továbbá a hadiárvákat és hadiözvegyeket. E részben minden elismerést megérdemel a Tisza kor­mánynak 1917. évi 900. M. E. rendelete, amely teljes körültekintéssel alkotta meg az ide vonatkozó szerve­zetet. Ebben a munkában elől kell járnunk. Kis József lelkész. Levél Szibériából. Benedek Elek szép verse, melyet kedves gyermeklapjának, a Jó Pajtás-nak legújabb számába irt, a Szibériában sínylődő magyar hadifoglyok szomorú hangulatát szólaltatja meg; a Jó Pajtás ugyanebbe a számába Balta Ignác irt elbeszélést, Dánielné Lengyel Laura folytatja regényét. Nászai Ella levelet egy kis lányhoz, Endrödi Béla verset irt és szép képet rajzolt hozzá. Az Emmi Csodaországban cimü világhírű regény, tarka mesék, szép képek, szerkesztői üzenetek egészí­tik ki a szám gazdag tartalmát. VEGYES. Olvasóinknak s lapunk m. t. barátainak boldog■ karácsonyi ünnepeket kívánunk. Kitüntetett tábori lelkész. Mohácsy László, tápi lelkészt, aki 1915 március 15-ike óta teljesít katonai szolgálatot, a Il-od osztályú lelkészt érdemkereszttel tüntették »ki. A megérdemelt kitüntetéshez szívből gratulálunk! Tompa-ünnepély. Főiskolánk f. hó 16-án d. e. 11 órakor ünnepelte Tompa Mihály születésének száza­dik évfordulóját. A nőnevelő-intézet díszterme egészen megtelt érdeklődő közönséggel. A Főiskolai Énekkar Tompa népdalaiból énekelt igen hatásosan, Gáty Mik­lós VI. gimn. o. t. Lévay József, Tompa emléke cimü költeményét szavalta ügyes előadással. Tompától szavalt Bolla Erzsébet VII. o. t. (Három a daru) és Farkas István IV. é. pn. (Uj Simeon), mindenik meg­érdemelt tetszést váltván ki a hallgatóságból. Nagy figyelem mellett tartotta meg Tompa melancholiájáról szóló, mélyenjáró előadását dr. Trócsányi Dezső főgmn. tanár, melyben Tompát Eötvös Karthausiájával hason­lította össze, majd Tompa müveiből vett idézetekkel mutatta be a költő mélabús lelkivilágát és hogy miként küzdött ez ellen. Zajos sikert aratott Tapsonyi Sándor főiskolai szénior, aki Tompa-dalokat énekelt. Csengő tenorja pompásan érvényesült. Az ünnepélyt a Főiskolai zenekar zárta be Gaál Magyar Ábrándjának hangulatos előadásával. Kitüntetett tanító. Szeremley János, lovasi tanítót, aki a háború eleje óta katona, szép kitüntetés érte. Vitézségéért megkapta az előbbi kitüntetéseihez a második signum laudist. Ez már a negyedik kitünte­tése a bátor harcosnak ! Nemes adomány. Az Őrségi Takarékpénztár r.-t. 50 koronát küldött egy őrségi szegénysorsú, jó­­igyekezetü főgimn. tanuló segélyezésére. A nemeslelkü adományért ezen az úton is hálás köszönetét mond Faragó János főgimn. igazgató. Karácsonyi szünidő. Pápai főgimnáziumunkban a karácsonyi szünidőt 1917 december 22-én, szom­baton d. e. 10 órakor kapták ki a tanulók s 1918 január 3-án, csütörtökön d. e. 8 órakor újból meg­kezdődik a tanítás. A főgimn. igazgatóság ezen az úton is emlékezteti a szülőket, hogy a tandíj II. rész­lete 15 korona — 1918 január 3-án esedékes lesz. Mind ezt, mind az esetleges hátralékot fizessék ki. A Főtiszteletü egyházkerület ebben az évben is ad a tanulóknak rendkívüli köztartási segélyt. Akik ilyen rendkívüli köztartási segélyt akarnak kapni, a Nagytiszt, és Tekint. Igazgató-tanácshoz címzett folyamodásukat 1918 január 5-ig adják be a főgimn. igazgatósághoz. Reformáció és demokrácia. Irta Takaró Géza ref. lelkész. Budapest—Kőbánya. Igen tartalmas, jó olvasmány, nagy serkentő erővel. Ára?

Next

/
Oldalképek
Tartalom