Dunántúli Protestáns Lap, 1917 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1917-01-28 / 4. szám
30. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. mely megépíti a szociális jólétet, társadalmi közboldogságot, mely meghozza a világbékét, úgy a lelkek Urának, mint a természet Urának Istenének nevében az übermenschek áldottabb életét. (Vége.) Földváry Jenő. BELFÖLD. A Kálvin-Szövetség konferenciái. II. A közgyűlést Bernét István dr. elnök nyitotta meg. Beszédében rámutatott a Szövetségre váró feladatokra. Legelső teendője az, hogy igyekezzék megtölteni a lelkeket igazán békés, igazán keresztyéni törekvésekkel ; igyekezzék a Krisztus tanításait úrrá tenni a nemzetek felett; az úgynevezett keresztyén nemzetek felett is. Azt a békét, amire egyátalán vágyik a világ, a keresztyén léleknek megújulása nélkül elérnünk nem lehet. „A mai élet sok tekintetben elmossa azokat a választó vonalakat, melyek az erény és bűn között valaha fennállottak. Ezeket nekünk helyre kell állítanunk s a mi híveinket oda emelnünk, hogy utálják a bűnt és rajongjanak az erényért.“ . . A háború mutatja, hogy az értékes és fényesnek hirdetett, de csak kizárólag anyagias irányban mozgó civilizáció léket kapott. Az emberek keresik az új irányokat és majd rá fognak jönni, hogy itt a régi, de elfelejtett igazságok azok, amelyek bennünket megmenthetnek. Szövetségünknek az a feladata, hogy ebben az irányban működjék. Törekednünk kell arra, hogy vezetőkben és vezetettekben meg legyen az odaadó készség, az érzelmeknek az az őszintesége, mely valaha kálvinista egyházunknak dísze és büszkesége volt.“ Második napon, az áhitat végeztével, dr. Ravasz László igen élvezetes előadást tartott erről a kérdésről : „Miért nincsenek igazi kálvinistáink?“ Mindenek előtt megállapította, hogy ez a kérdés — már akárki tette fel (a rossz nyelvek azt mondják, hogy ő maga tette fel így), nem jól van feltéve; mert erre a kérdésre az ő első felelete az, hogy igenis vannak! A kérdés éle a világiak ellen irányul; de siet kijelenteni, hogy a távollevőkről szól ... A kálvinistáknak több típusuk van. Egyik típus szerint a kálvinizmus egy megszentelt vallásos ürügy a hitetlenségre. A vallás hagyomány; papi tudomány; történelmi misszióját már bevégezte. A materiálizmus tételei azok, amelyek igényt tartanak elfogadásra. Ez az álláspont kálvinizmus nélkül sokkal könnyebben megokolható. A kálvinizmus csak kölönc ezen a gondolkozáson. A második típus sokkal nemesebb. Azt vallja, hogy a kálvinizmus elsőrangú eszköz nála sokkal nagyobb célok szolgálatára: a magyarság szolgálatára. Különösen érdekes tipus ez Erdélyben a nemzetiségek között. Ott a kálvinizmus ebben merül ki. A kálvinizmus eszköz itt a magyarság megtartására. A legfüggetle-1917. nebb és a leggazdagabb elem lett kálvinistává a történelem folyamán ... Kuruc kálvinizmus = magyarság. De ez az egyenlet könnyen felbillenhet. Ha bekövetkeznék, hogy: magyarság nem = kálvinizmus, akkor a kálvinizmus elvesztené alapját. A kálvinizmus több is, kevesebb is, mint magyarság. A külföldi kálvinisták nem magyarok; a magyarok nem mind kálvinisták. A harmadik tipus szerint a kálvinizmus == szelídebb kiadású katholicizmus. A társadalmi nagy rázkódások között meg kell kötni a talajt. Ilyen kötő erő a kálvinizmus. Nem olyan nagy erő ugyan e részben, mint a katholicizmus, de mégis ehez a famíliához tartozik. Látnivaló, hogy ez a tipus közel áll az elsőhöz. Itt a kálvinizmus közel áll a reactióhoz. Reactiót csinálni azonban könnyebb kálvinizmus nélkül épp úgy, mint destruálni is jobban lehet. A negyedik tipus szerint a kálvinizmus egy olyan magától értetődő állapot, amelyen változtatni nem lehet, de nem is kell. Ez a népnél tapasztalható ; megszokás. Némelyek már baptisták, de nem tehetik, hogy ebben ne haljanak meg, mivelhogy ebben születtek. Ennél az álláspontnál nemesebb a hagyományos, a diszmagyar kálvinistaság. Őseik alapítványokat tettek; pátrónusokká lettek; a család kegyeletes tárgyakat őriz ; az egyház jegyzőkönyveiben keblüket dagasztó följegyzések vannak. A szent árnyékok jóleső hatását érzik a kis gyülekezet tagjai között. De hiába kérdeznénk, miért kálvinisták hát? Nem tudnának válaszolni. Ötödik tipus. Némelyik csak azért kálvinista, mert az egyház ád neki kenyeret. Nem becsmérli az egyházat, mert ismeri az illemszabályt, hogy csúnya madár az, amelyik nem viseltetik tisztelettel a saját fészke iránt. Idegenek előtt tartózkodó, de magunk közt annál inkább kiönti lelke igaz valóját. Templomba elvezeti az ifjúságot, amikor rákerül a sor, ha mindjárt újságot olvas is ott. A kálvinisták tehát igen sok más egyébért kálvinisták, mint magának a kálvinizmusnak belső értékeiért. Igen soknál csak eszköz a kálvinizmus. A legtöbb nem tudja igaz okát adni annak, miért kálvinista ? Lorántffy Zsuzsánna, vagy Bethlen Kata bezzeg tudták, miért kálvinisták! Kiveszett a kálvinizmusból a közvetlen vallás; a közvetlen primér keresztyénség. Megvan ennek a kényszerű históriának a menete. A reformátorok azt keresték, hogyan tudok jobb keresztyén lenni ? Ez volt nekik drága; ezért romboltak le titáni erővel minden akadályt, ami őket Jézus Krisztustól elválasztotta. Az átélt, a megtapasztalt igazságokat vették aztán tételekbe. Dogmák. Hitük nárdus olaj volt arany vödörben. Vigyáztak rá, hogy el ne illanjon ! A dogmákban őrizték meg. Utódaik már csak az arany vödrök külsejét nézték. Azt vizsgálgatták, hogy melyikük szebb, formásabb; melyiket csinálta derekabb mester. A vödröket föl se nyitották. Alázatosságuk óráin nem kenték föl magú at az olajjal papokká, királyokká . . . Megáporodott a nárdus ... A XVIII. szá-
