Dunántúli Protestáns Lap, 1917 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1917-11-18 / 46. szám
316. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1917. a párisi theologia luth. és ref. tanárait szinte egybe olvasztotta dékánságának idejében s ők együtt mentek Londonba, Amsterdamba, Genfbe unitáriusokkal kongresszusokat tartani, Hollandia-, Franczia ország, Genf reformátusainak nagyobb része a „dogmát alá nem irók“-hoz tartozik. A német prot. egyház állapotát tudósaiknak könyvei mutatják. Magyarországon a 70-es években a Protestáns Egylet szabadelvüsége hozta létre theol. irodalmunk csudálatos virágzását stb. Mit mondjunk tehát ? A protestántizmus szellemi vallás, iránya, midőn az Evangyéliomra visszamutat, ugyanakkor a tudomány és lelkiismereti szabadság 'fegyvereivel előre tör s e fegyvereket soha le nem teheti kezéből, mert ha leteszi, olyan talajba ülteti át fáját, melyből gyökerei a valódi protestántizmus életnedvét nem szívhatják. E fegyverek sok lényegtelent megingattak a múltban, megingatnak a jelenben s a lényegtelenek utolsó maradékát is megingatják a jövőben, ezzel azonban csak a lényeget vonják tiszta fénybe s ez az, hogy Jézus tanítása a mindnyájunk Atyjának tanítása, hogy Jézus a végső következmény levonásáig eme tanítás szerint való élés által egyesült az Atyával s azt akarta, hogy hasonló élet által, az ő követése által mi is legyünk eggyé vele, felebarátainkkal s az Atyával. Ez az a nagy egység, amely a protestántizmusra, mint szellemi vallásra vár. Ennek a nagy egységnek könyvében bűnnek van jelezve a mi prot. életünknek is nem egy vonása, de minden esetre lényegtelennek van írva az Atya félé haladó szellemi vallásoknak a vallás érzéki tárgyairól való fölfogása. Tudják ezeket nagyon jól az úrvacsorái vitában a végszót kimondani hivatott felső fórumnak a prot. theol. fejlődését ismerő tagjai. Miért nem zárják le tehát a vitát, holott egyet, egyház közönségünk többségének nézeteit jól ismerik? Kálvin szöv., Lelkészegyesület, egyházmegyék nagytöbbsége, mind amellett foglal állást, hogy a kérdések már megvannak állapítva, azok mellett kell megmaradni. Még sem mondhatták ki a kötelező végszót a többség óhajtása szerint. Visszafelé, a szétválás irányában nem lehet. A szellemi egység felé való haladást a protestántizmus, mint szellemi vallás meg nem kötheti. Kötelező kérdéseket megállapítani csak egyfélekép lehet: ama szentegység felé való haladás szellemében, vagy sehogy. Történelem és haladás szelleme biztosítja, hogy a végdiadal a miénk. Írnom kellett, hogy megbizonyítsam, hogy sem hazugok, sem álnokok nem vagyunk. Maradjon közöttünk az ember Fiának jele! (Vége.) Kiss Zoltán. Az Érdekes Újság kitűzött célját, hogy tudniillik minél aktuálisabb legyen, egy életrevaló újítással még jobban meg fogja ezután közelíteni. Nem a rákövetkező héten, hanem még ugyanazon a héten fog a legaktuálisabb képekkel megjelenni. Az Érdekes Újság kiadóhivatala ezúton is értesíti olvasóit, hogy az említett okból ezután Az Érdekes Újság már a hét végén megjelenik. VEGYES. Személyi hir. Főt. és mélt. Németh István püspök úr a szokásos iskolalátogatásra f. hó 11-én délután Pápára érkezett. Este résztvett a főiskola reformációi ünnepélyén. 12—14-ike között dr. Antal Géza főjegyző és Kis József főiskolai gondnok társaságában a theológiai, gimnáziumi és leánynevelőintézeti előadásokat hallgatta meg. Gyászhir. Mély sajnálattal vettük, mint széles körben sokan mások is, a hirt dr. Vida Károlynak, a csurgói főgimnázium 34 éven át volt igazgató-tanárának elhunytáról. Tudtuk, hogy mint évekkel ezelőtt, úgy a nyáron is komoly betegség rongálta életerejét; de most, mikor a szükségesnek mutatkozó két operációt szerencsésen átélte és határozottan a javulás utján volt, elannyira, hogy már már Csurgóra akart menni, hogy kisegítse a háború miatt és nyugalmazások folytán megfogyatkozott tanári kart — teljes jó reménységgel voltunk fölépülése iránt. Örült a családja is, melynek bizony még sok esztendőn át nagy szüksége lett volna rá. Örömük azonban hirtelen szomorúsággá lett. F hó 4-én még jól érezte magát — és hetedikén már meghalt ! Bizony nem tudjuk sem a napját, sem az óráját, mikor itt kell hagynunk kedveseinket. Budapesten hunyt el; élete 60-ik évében. Csurgón temettük el f. hó 11-én délután 3 órakor a város egész intelligenciájának, de a köznépnek is teljes részvétével. A háznál, azaz hogy a főgimnáziumban, melyben volt a lakása, Nagy Lajos esperes, a csurgói főgimn. fenntartó testületének elnöke, a simái Mozsonyi Sándor, a főgimnáziumi igazgató-tanács elnöke, majd Matolcsy István főgimn. vallástanár és a Varga Dezső csurgói lelkész méltatták az elhunytnak a közönséges mértéket jóval megütő érdemeit és búcsúztatták el a családjától, az egyházmegyétől, a tanári kartól és ifjúságtól. Kiemelték, hogy igen nagy része volt Körmendy Sándor oldalán a csurgói hatosztályu főgimnáziumnak nyolc osztályúvá emelésében, majd az új épületnek a mostani, párját ritkító szép helyen fölépítésében, az új telek parkírozásában ; nagy elismeréssel emlegették tapintatosságát, kartársi hűségét, az ügyek intézésében állandóan megbizonyitott tárgyilagosságát. Egyéni kiválóságának elismeréséül választotta meg a főgimnázium fenntartó testületé igazgatónak élethossziglan. A jövő január 1-én ment volna nyugalomba. Az Úr az örök nyugalomba hivta el. Sok fáradtsága és nehéz küzdelmei után nyugodjék békével! A németek betiltottak egy budapesti darabot. Földes Imrének Der blonde Traum cimen németre fordított Halló cimü vigjátékát a berlini cenzúra betiltotta. A betiltás oka az, hogy a darab témája : házasságtörés. A németek ellen a darab betiltása miatt teljesen fölösleges volna dühbe gurulni. Ha a német gyomor nem veszi be az ilyen budapesti irodalmat és művészetet, ez nem a német kultúrára nézve szomorú jelenség.
