Dunántúli Protestáns Lap, 1917 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1917-11-04 / 44. szám
306. oldal. ______________DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP, 1917. Az istenitisztelet után mindjárt ott a templomban, a korelnökök: dr. Baltazár Dezső és gróf Degenfeld József elnöklete alatt megtörtént a megbízólevelek benyújtása. Élénk sajnálkozást keltett a jelenlevőkben gróf Degenfeld elnöknek az a jelentése, hogy a hivataloskodásra legidősebb püspök dr. Kenessey Béla, betegsége miatt nem jelenhetik mega zsinaton. Helyét az utánna következő püspök tölti be. Körjegyzők Nagy Ferenc és Bertók Béla esperesek, dr. Benedek Zsolt és Kun Béla zsinati tagok lettek. Ezután gróf Degenftld (Írek felhívta a konvent jegyzőjét: Sass Béla urat hogy olvassa fel Ő Felségének a zsinattartásra adót engedélyét. Az igazoló bizottság, mely ß. püspökökből, főgondnokokból és a körjegyzőkből állt, délután öt órakor megvizsgálta a megbízó-leveleket. Másnap, október 23-án,xaz első ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után gróf Degenfeld elnök jelentette, hogy a zsinattartás költségeire az egyházkerületeknek nem szükséges semmit beküldeni (Egyházi Törv. 102, és 130. §), mert zsinati alapunk ma 30.234 K 79 f. Ugyanő előterjesztette a zsinat tanácskozási szabályzatát és ügyrendjét, ami ugyanaz, ami az eddigi zsinatoké volt. így hát hozzászólás nélkül elfogadtatott Beterjesztette az ülések iárgysoiozatát és a zsinati elnökség javaslatát a zsinati szakbizottságok kiküldése tárgyában. Éz alkalommal megállapíttatott, hogy a zsinatnak összesen 116 tagja van jelen. Ez után megválasztotta a zsinat a tisztikarát így: elnökök: dr. Baltazár Dezső és gróf Degenfeld József; alelnökök: dr. Tüdős István, dr. Darányi Ignác. Jegyzők: Révész Kálmán, Sass Béla, Vajda Ferenc lelkészek, Kun Béla dr., Ravasz Árpád dr. és Segesdy Ferenc dr. világiak. A zsinat gazdája dr. Benedek Zsolt. A tisztikar nevében gróf Degenfeld elnök mondott köszönetét a nagy megtiszteltetésért, melyben részesültek. Aztán megokolta, hogy e nehéz körülmények között is miért kellett zsinatunkat összehívni. Teendői közül, mint fontosabbakat, leemelte a lelkészválasztásnak és a lelkészi kar anyagi helyzetének szabályozását. Ez utóbbit illetőleg általános óhajnak jelölte meg azt a törekvést, hogy a lelkészi javadalom minimuma felemeltessék, másrészt a természetbeni szolgálmányok esetleges megváltása oiy módon szabályoztassék, hogy lelkészeink ne juthassanak oly szomorú helyzetbe, mint a háború folytán előállott példátlan drágaság miatt azok a lelkészeink jutottak, akiknek javadalmát az utolsó zsinat óta készpénzzé változtatták át. Lelkészeink nyugdíjügyét, valamint a lelkészözvegyek és árvák ellátását is szükséges új alapon rendeznünk. A hosszú háború annyira megváltoztatta hazánkban a viszonyokat, hogy az évekkel ezelőtt megállapított javadalmak és ellátási összegek ma már teljesen túlhaladottaknak tekinthetők. Tudom — úgymond — hogy ezek most a felszaporodott háborús költségek miatt nem könnyű kérdések, de a 48-iki törvények módot adnak rá, hogy az égető kérdések kedvezően oldassanak meg, minél hamarább, de különben is, különösen ma, mikor a kormány a római kath. autonómia létesítését programmjába vette, egyházi viszonyainknak az 1848. évi XX. t.-c. alapján való rendezése tovább nem halasztható s e nagyon fontos kérdéssel zsinatunknak is kötelessége foglalkozni. Az elnök indítványára a zsinat hódolatát és hűséges ragaszkodását táviratilag fejezte ki Ö Felségének. Megemlékezett az elnök az utolsó zsinatnak azon tagjairól, akik elhaltak. Ilyenek: dr. Bartók György, Kiss Áron, Kun Bertalan, dr. Erőss Lajos, Fejes István, dr. Antal Gábor, dr, Baksay Sándor püspökök, Hegedűs Sándor, báró Vay Béla és báró Bánffy Dezső főgondnokok. Dr. Baltazár Dezső elnök is külön megköszönte a részére jutott megtiszteltetést és ígérte, hogy elnöki tisztét „magyar református egyházunk hitelveihez való törhetlen ragaszkodással, alkotmánya, szabadságai és intézményei iránt kegyeletes hűséggel, igényei, céljai és érdekei iránt lángoló lelkesedéssel, a tanácskozások vezetésében pártatlansággal, igazsággal és szelídséggel fogja betölteni“. Ez után fogadta a zsinat az ág. h, ev. egyház küldöttségét, melynek élén dr. Zsigmondy Jenő egyházkerületi felügyelő mondott testvéri érzéstől áthatott szives üdvözletét. Válaszul gróf Degenfeld hasonló testvéries érzületről biztosította a küldöttséget, illetőleg a testvér hitfelekezetet. Baltazár püspök indítványára a beteg Kenessey Béla püspököt sürgönyileg üdvözölte a zsinat és buzgón kívánja egészségének helyreállását. Most következett a 13 bizottságba a tagok megválasztása. (Folyt, köv.) VEGYES. Gyászhir. Őszinte részvéttel vettük a hirt, hogy Szalay József ref. lelkész f. évi október hó 19-én este ' 7 órakor 62 éves korában elhunyt. Temetés november 1-én d. e. 11 órakor Nagybecskereken volt nagy tészvét mellett. Legyen áldott emlékezete! Uj theol. magántanár. A kerületünkből is sokak által ismert Forgács Gyula péczeli ref. lelkész a dunamelléki ref. egyházkerület theol. tanárvizsgáló bizottsága előtt „A misszió elmélete“ c. elfogadott dolgozata alapján szept. 20-án a gyakorlati theologia és egyházjogtan tudománycsoportból sikerült szóbeli vizsgát tett. Az új magántanár az újabb papi nemzedék egyik legkiválóbb tagja, különben lévai származású. A theologiát a budapesti theologián végezte s már ott kitűnt a különböző evangéliumi munkákban való buzgólkodásával. Egy évet Edinburghban töltött, a New Coilejgeban s e külföldi tanulása alatt több keresztyén világgyülésen vett részt. Hazatérte után a kőbányai
