Dunántúli Protestáns Lap, 1917 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1917-08-12 / 32. szám
248. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1917. A dobogókői diákgyiilés. A Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetség ez évi nyári gyűlését — amint előre jeleztük — Dobogókőn tartotta juni us hó 26—29. napjain. Dobogókő a Pilis hegység egyik legmagasabb helye, hová elmenni pusztán turisztikai szempontból is sokatigérő, élveztekkel kecsegtető vállalkozás. Ha pedig egy diákcsoport azért keresi fel a magaslatot, hogy ott n.agába s egyszersmind az emberi élet mélységeibe is leszálljon, ennél alkalmasabb helyet nem találhaínatna. A gyűlés a megszokott keretek között folyt le. Reggel biblia tanulmány, majd pedig egy előadás, amit egy-egy kérdés felett meginduló eszmecsere következett. Az előadások a szociális kérdésről, Arany és Tompa költészetéről, a tisztaság kérdéséről szóltak; az eszmecserék tárgyait pedig: Ki volt Krisztus ? Miért tanulunk ? és a barátság kérdése képezték. Délutánonként kirándultak a résztvevők vagy sportoltak. A napot minden alkalommal pásztortüz mellett tartott bibliamagyarázat zárta be. Nem túlozunk, ha kijelentjük, hogy az esti bibliamagyarázatok a maguk nagy témáival (megtérés, imádság, bibliaolvasás) világítottak be leginkább, mint a pásztortüz fel-fellobbanó fénye sok-sok diákszívbe. Az egész gyűlés jellemét az ilyenkor fel-felhangzott énekvers adta meg: Krisztus ki vagy nap és világ, minket sötétségben ne hagyj... Nem az éj sötétsége a legfélelmesebb, de a lélek sötétsége. Pápáról 3, Komáromból 5, Csurgóról 3 és Zalaegerszegről 1 diák volt jelen. Nyugtázás. A dr. Thury Etele-alapítványra érkezett újabb adományok: Kátay István balatonarácsi lelkész gyűjtése 174 K. Ezt az összeget a következők adták össze: Siskey Imre lelkész (Monoszló) 40 K; Vámos Géza s. lelkész (Balatonfüred), Fazekas Mihály lelkész (Felsőörs), Szilassy Sándor lelkész (Magyarbarnag), Jákói Pál jegyző (Gyulafirátót), jákói Ernő jegyző (Csajág), Horváth Lajos lelkész (Vilonya), Sári Imre lelkész (Gyulafirátót) 10—10 K; Herczeg Lajos leikéz (B.-henye) 15 K; Somogyi Zoltán lelkész (Szentgál), Segesdy Miklós esperes (Balatonfüred), Hölgye Endre lelkész (Várpalota), Farkas Endre lelkész (Kádárta), Csonka Ferenc lelkész (Vörösberény), Nagy Benő lelkész (Nemespécsely) 5—5 K; Váczy Dezső lelkész (Köveskál) 4 K; Cséry Ernő jegyző (Nemespécsely), Mészáros Lajos tanító (Hajmáskér), Pamotyay Lajos tanító (B.-kövesd), Szűcs János lelkész (Zánka), Tánczos Gyula lelkész (B.-udvari), Szombathy István lelkész (Királyszentistván), Szeness Imre lelkész (Papkeszi) 2—2 K; Csomasz Gyula lelkész (Szentkirályszabadja) 1 K. Ezenkívül adakoztak még: Szüts Károly lelkész (B.-kövesd) 20 K; Czeglédy Sándor theol. ak. tanár (Pápa) Gyimóthy Lajos tanító, honvéd hadnagy (Kéttornyulak), Magyaródy Dénes, h. lelkész (Mohi) 10—10 K. Eddig befizettetett összesen 849 K. A példa nemesít. Május hó 22-én este Tápon tűz ütött ki, mely hogy nagyobb arányokat nem öltött, köszönhető a lakosság példás összműködésének. Ezen esettel kapcsolatban 2 havi szabadságát itthon töltő Mohácsy László tábori lelkész úr a pünkösdi ünnepek alkalmával adakozásra buzdította a híveket s az általa 40 K-val megkezdett gyűjtőiv 725*10 K eredménnyel záródott, mely összegből négyen fejenkint 111 kor.-t, négyen 55 kor.-t, hárman pedig 38*70 kor.-t kaptak. A tüzkárosultak az irántuk ily alakban is megnyilvánult részvétért meghatottan mondottak köszönetét. Szomorú statisztika. Az Egyetemes Konvent tanügyi bizottságának jelentéséből általánosan ismert dolog, hogy a háború milyen jelentékenyen megapasztotta theológiai akadémiánk népességét. Theol. akadémiánk, mely népesség tekintetében rendesen leghátul szokott állani, már évek óta az utolsó előtti helye" áll; legcsekélyebb a hallgatók száma Kolozsváron. A sivár statisztika egyik legszivbemarkolóbb adata, hogy — amint a kolozsvári theol. fakultás ez évi értesítőjéből olvassuk — az erdélyi több, mint félezret számoló lelkészi statusból fiát lelkészi pá'yára nevelteti 3 (három). Papok a háborúban. A Magyar Figyelő „Szemle“ cimü rovata a Revue des deux mondes érdekesen világítja meg a francia papságnak a háborúban játszott szerepét. A francia papok túlnyomó része katonai szolgálatot teljesít, ezért nagyon sok templom maradt pap nélkül. A párisi kath. egyházmegyéből 1916 márciusig 662 papot és theológust hívtak be, akik közül 45 halt hősi halált. A mozgósítottak sorában 4 püspök is követte a mozgósítási parancsot. Az egyház ,és állam szétválasztása idején kivándorolt szerzetesrendek tagjai közül számosán tértek vissza, a Jézus-társaság tagjai közül a háború első 27 hónapjában 110-en estek el. Bizonyára nem maradnak hátra e tekintetben a francia prot. egyházak papjai sem. Annyi bizonyos, hogy e veszteségek révén is nagy megpróbáltatások várnak a francia keresztyénségre. Hadisír-alap bizottság alakult Pozsonyban, azzal a céllal, hogy azt a földdarabot, amelyben hőseink a pozsonyi katonai parancsnokság területén 456 temetőben alusszák örök álmukat, maradandóan megjelöljék és nevüket kegyeletteljes megemlékezésre az utókornak megörökítsék. A bizottság már több, mint 50.000 K-val rendelkezik e célra. De ez mégíávolról se elég. Azért most gyűjtőíveket bocsátott ki. Kérjük olvasóinkat e kegyeletes cél támogatására. Adományokat a Hadisíralap Felügyelőségéhez Pozsonyba kell küldeni. Ahol nincsenek közvetítők. Mindenesetre kissé furcsán hangzik, hogy a háború harmincegyedik hónapjában találunk a mi országunkban akár csak talpalatnyi kis földet, ahová nem férkőztek volna a közvetítők és áruelrejtők, kiknek száma ma már meghaladja a 30 ezret ebben az országban. És mégis úgy van. Vas vármegye Monyorókerék községében nincsen közvetítő, sőt a közelfcévő községekben sem tűrik meg ezeket a nélkülözhetetlen üzéreket. Felsoroljuk azokat a községeket, ahol rend van, ahol nincsen uzsora, ahol min
