Dunántúli Protestáns Lap, 1917 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1917-04-22 / 16. szám
126. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1917. után ismételt használat előtt alapos tisztításnak vettessék alá. Ez a nézet a legelfogadhatóbbnak látszik, csak az a hibája, hogy nagyon költséges, mert a legkisebb gyülekezetnek is kellene 25—30 kelyhet beszerezni, melyek számára sem megfelelő hely nincs templomainkban, sem az öblítésre nem vagyunk berendezkedve és ha berendezkednénk is, a hely szentsége nem tűrné a mosogatás nem épen ízléses látványosságát. De tegyük fel, hogy ezen is sikerülne segíteni, még mindig ott lebeghet a kétség, hátha nem volt alapos a tisztítás? Esszerint a cél csak félig-meddig volna elérve. Legradikálisabb megoldás az volna, ha az arany poharak helyett valami olcsó anyagból készíttetnék kehely, melynek űrtartalma csak akkora lenne, ami egy ember számára kell, ezt azután egyszeri használat után végleg ki lehetne venni a forgalomból és megsemmisíteni. Ilyen kelyhet 1000 darabonként lehetne beszerezni ; ez felelne meg a higiénia követelményeinek és dogmatikai szempontból se lehetne ellene kifogást emelni. Gy. IRODALOM. Debreczeni Lelkészi Tár. Szerkesztik: Lencz Géza dr. és Varga Zsigmond dr. XIII. kötet. 1916. Debreczen. Hegedűs és Sándor könyvkiadóhivatala (202 X 468 X 59 1 = összesen 729 1.) Ára kötve 16 K. Minden vállalatnak kettős célja van: az egyik önző, a másik közös érdekek felé irányul. Az önző cél az, hogy a vállalkozás anyagi hasznot hajtson a vállalkozónak ; a közös cél, hogy munkálkodásával másoknak az örökélet hite is fizikai jellegű. De az ilyen vallás mögött is az illető népek primitiv erkölcsi felfogása húzódik meg, ha olyan tehetetlenül is, mint a ma született gyermek. Az ember kezdetbe^ külső erők ellen védekezett, az életről szerzett tapasztalatai is ilyen természetűek. Moralitása így a legdurvább önzés formájában nyilvánult. A vallásos szükséglet pedig ebből kifolyólag, mint önző, testi, fizikai félelem jelentkezett s ennek megfelelő pótlékot keresett. A primitiv vallások ezért vannak átszőve mithikus babonával, önzéssel, anyagisággal; olyanok, mint a moralitás maga. Az ember még nem emelkedett fel arra a fokra, amelyen a szellemi világ felismerésére alkalmassá válhatott volna. De a másik oldal, a moralitásra való visszahatás annál feltűnőbb, a vallás az erkölcsre annál jótékonyabb hatást gyakorol. A respectus, az engedelmesség, az áldozat, a ceremóniák, a közösségben kialakult solidaritas, az ősök hitének tisztelete folytán a múltba és jövőbe kapcsolódás érzete előkészítő mozzanatok a morális értékek tisztább felismeréséhez. A természeti erők helyét erkölcsi erők foglalják el s a külső is hasznára legyen. Annál nagyobb aztán a létjogosultsága egy-egy vállalatnak, minél inkább tudja a kitűzött közérdeket szolgálni, minél inkább képes kielégíteni a hozzá fűzött várakozást. De az önző cél is annál jövedelmezőbb szokott lenni ... így van ez minden téren, de így van különösen a szellemi téren működő vállalkozásoknál. Mennél inkább képes valamely tudományos, irodalmi vállalkozás a közóhajt kielégíteni, annál több a létjogosultsága s annál biztosabb az anyagi jövedelmezősége s így életképessége is. Csakhogy persze ez nagyon nehéz dolog; mert mig az anyagias vállalkozásoknál a közvárakozás meglehetősen összpontosul az anyagi haszon elérésében; addig a szellemi várakozás majdnem annyiféle, ahány az ember. Éppen ezért a tudományos, irodalmi, általában a szellemi vállalkozáshoz, mindég kell jó adag ideálizmus, ami folyton a kitartásra ösztönözzön. így van ez különösen a vallással kapcsolatos e fajta törekvéseknél. Mert itt meg nemcsak a vallások sokfélesége, vagy az egy felekezet kebelében levő irányzatok külömbözősége állít akadályokat; hanem sokszor a szegénység is, de még többször a közömbösség, sőt gyakran a fitymáló fölényesség. Ez a közömbösség az úgynevezett világi elemnél: majdnem általánosnak mondható, de a fitymáló fölényesség is meglehetősen általános vonás, szégyen, de igaz, hogy különösen a más-más irányzathoz tartozó lelkészek között. Ilyen viszonylatok között igazán rászántság kell, különösen protestáns jellegű egyházi vállalkozás indításához s folytatásához, annál is inkább, mivel az ilyen vállalkozás nem is mindég közóhaj kielégítését célozza; sőt gyakran a közóhaj hiánya mellett is lelki szükségletté akarja tenni munkálkodásának eredményeit: tehát szemlélet helyét az akarat erőfeszítése. Amint növekednek az ember céljai, úgy növekednek istenei is, melyek akkor lesznek erkölcsiekké, mikor az embernek már erkölcsi problémái vannak, mikor tudatosan küzd erkölcsi értékekért. Ekkor az örökélet reménye is erkölcsi tartalommal telik meg..A vallás fejlődése tehát az erkölcs fejlődésével áll szoros kapcsolatban. Minél tisztábban állanak a tudatban az erkölcsi értékek, annál tökéletesebb a reájuk épített vallás. A keresztyén vallás épen azért áll a legmagasabb fokon, mert alapjában olyan személyiség áll, aki az erkölcsi értékek tökéletes realizálásának a benyomását keltette kortársaiban (még ellenségeiben is) és követőiben. S minthogy a vallás célja ugyanilyen tökéletes erkölcsi személyiség megteremtése, a keresztyénség örökéletű is, örök fejlődésre képes. (Folyt, köv.)
