Dunántúli Protestáns Lap, 1917 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1917-04-08 / 14. szám
110. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1917. Az a tény, hogy a vállalat, amihez hasonló terjedelmű magánvállalkozás nem volt és nincs e téren körünkben, fennt tudta tartani magát, sőt folytonosan erősödött, mígnem a XIII. kötettel havonként megjelenő füzetes vállalattá vált: ékesen szóló bizonysága annak, hogy a szerkesztő gondossága jól felismerte a kor lelki szükségeit és eltalálta kielégítésük módját. E kötettel, a XII-kel, megvált a nagyérdemű szerkesztő e vállalattól. Midőn elbúcsúzunk tőle, készséggel nyújtjuk feléje elismerésünk pálmáját. Ebben a 612 lapra terjedő vaskos kötetben van 8 bibliamagyarázat, 4 beszéd ifjúsági istenitiszteletre, 13 vasárnapi egyházi beszéd, 16 ünnepi egyházi beszéd, 24 alkalmi egyházi beszéd, 3 keresztelési, 2 konfirmációi, 2 urvacsorai, 5 esketési beszéd, 3 gyászbeszéd és imádság. Végül dr. Nagy Zsigmond nyug. tanár fordításában közöl egy derék előadást „Az igehirdetés két alkotó része“ címmel, Brooks Fülöp, előbb gimnáziumi tanár, végül amerikai anglikán püspöktől. E két lényeges alkotó rész az igazság és személyiség. Az igehirdetői tisztre való előkészítésről ezt mondja: „Nem lehet az kevesebb, mint, hogy a leendő igehirdetőket egész emberré kell képezni. Nem lehet az bizonyos müfogásokra való betanítás. Sőt nem állhat csupán bármily gazdag ismeretkincs megszerzésében sem. Nem kevesebb ez az előkészítés, mint az ember egész lényegének a magyarázata és olyanná idomítása, hogy képes legyen az Isten igéjét befogadni és másoknak átadni ... Az igehirdetés üzenetátadás és tanabizonyságtétel“ Tanulságos értekezés ez! Igen méltó a megszívlelésre. A kötetben névmutató is van csatolva az I—XII. kötethez ; ebben előbb a hazai szerzők (202), aztán az idegen szerzők (83) neveit olvashatjuk. Megtudjuk, hogy a mi egyházkerületünkből köztük van: Babay zete, az emberi lélek Istennel való rokonságának, egységének ez a bizonyossága a vallásos lelkiállapot éltető rugója, a vallásnak a szentélye; ez a szentély a vallásnak a specialitása. Ez erő megragadásával megszületik az örökéletbe vetett hit is. Sőt több ennél: bizonyosság az örökéletben, megtapasztalása annak itt e véges földi életben. Az ember Isten örök életének a részese, Isten gyermeke; belőle születik, általa növekedik. A szeretet élete így megnyitja az akarat erőforrásait, lendületet ad neki, új élet lehetőségének ajtóit nyitja meg előtte. Az élet értéke most már felemelő világosságban ragyog az egyén előtt. Ha Istennek rám ilyen nagy gondja van, ha munkálja bennem a szellemi életet, az azt jelenti, hogy nagy érték van bennem; az én személyiségem végtelenül értékes kincs a világmindenségben. De az önértékek is örökéletüek s ha belém oltattak, ha realizálom őket, ebben a mértékben én is részese vagyok örökéletüknek. Az élethez való vak ragaszkodás, az ellenállhatatlan életösztön így nyer világossáKálmán (27 beszéd, illetőleg imádsággal), Barakonyí Kristóf (11 bibliamagyarázattal), Csizmadia Lajos (8 beszéd és értekezés), Kis József (6 beszéd), Mészáros András (3), Nádasdy Benő (1), Olé Sándor (3), Pap Kovács Ödön (1), Peti Lőrinc (5), lie. Rácz Kálmán (6), Sedivy László (2), E. Szabó Dezső (lí), Szentkuti Károly (2), Szűcs József (13), Vargha Kálmán (7), Vargha Károly (1), Végh János (2). Aztán van a csoportosított tartalomjegyzék. A tartalmas kötetet szívesen ajánljuk az érdeklődők figyelmébe. k. j. Nagyszombat éjszakáján. A Golgotán nagy, bús, fekete éj lett, Csak a Megváltó szent keresztje fénylett, Mint egy arany tőr a sziklába döfve. Alant a város szunnyadóit a völgybe’ . . . Beteljesült minden, mi megvolt írva: Krisztus szente teste ott pihent a sírba’. De a főpap félt s hogy nem alhatott, A sirhoz őrzőt állított, hatot; Kettőt lábához, négyet a fejéhez. Oly borzasztó az, mit szivében érez: Az elnémított lelkiismeret Vörös szemével mindig rámered ; A lelke, mint a tenger, háborog. Ágyában ébren, álmatlan forog; Úgy reszket ott, mint izzó kinpadon: Hátha feltámad harmadik napon. Nagy csend. Titokzatos homály. Setét. A sziklasiron kő. Kövön pecsét. Nikoméd, József és a többi szentek got, tartalmat, jelentést. Ez az örökélet nem jutalom, hanem eszköz az értékek realizálására. Ez az egész élmény tehát ekkép fejezhető ki: Van bennünk valami, ami örökéletre tör, aminek elnyomása fájdalmat, diadalra juttatása megnyugvást, békét, örömöt okoz. Annak az örökkévaló erőnek a megélése mely erkölcsi tökéletességre vezet, tehát kiemel ez akádályokkal teli véges világból s a végtelen felé fordítja xszemünket, hol az értékek realizálását látjuk kivetítve ; a bennünk levő emberfeletti értékeknek a megérzése s az értékek elpusztíthatatlan voltának a bizonyossága az örök élet hitének lesz forrásává. Életet termékenyítő meggyőződéssé lesz a vallásos hivő előtt az, ami azelőtt csak^valószínűség, vágy, sejtelem, álom volt. 1 G. Class: Die Realität des Gottesidee. München 1904. 38.1, 2 James W.: i. m. 39. 1. (Folyt köv.)
