Dunántúli Protestáns Lap, 1917 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1917-04-08 / 14. szám

14. szám. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 107. oldal. A zsoltár dallamok közül III, XVII, XXVII, LI, LVII, LXXV, CV, CXVII, CXXXVI, CXLVIÍ. új szövegre is vannak alkalmazva ; bár e dallamok az elmúlt száz év alatt nem tudtak népszerűvé lenni, mégis erőltetve vannak, pedig úgyis hiába, mert mint holt kincsek fogják terhelni az énekeskönyvet. Kihagyandónak, illetve más dallamra átirandónak vélem a II, Ili, IV, VII, X, XI, XIV, XVII, XVIII, XX, XXI, XXII, XXVII, XXIX, XXXI, XXXVII, XL, XLIII, XLIX, Lí, Lili, LIV, LV, LVI, LVII, LX, LXXXVIII, XCVII, C, Cl, CVI, CXII, CXIII, CXVII, CXXI, CXXXIII, CXXXVI* CXLIV, CXLV, CXLVII. zsoltárokat, valamint azon zsoltárokat és dicséreteket, melyek az itt felsorolt dallamokra vannak írva. Ezek a gyülekezetre éppen dallamuk miatt hozzáférhetetlenek és értéktelenek. Egyes zsoltár dallamra, hogy mennyi és melyik zsoltár szöveg van átírva, azt a következőkben szem­léltetem: Az I: CXXIX; V : XIII, LXIV = 2; VIII : XII, LXXXVII, XCIII, CX = 4; XIV: Lili; XVII: LXIII, LXX = 2; XXII: X!; XXIV : LXII, XCV, CXI, CXXX1I = 4; XXV : CXXIII, CXLIX = 2; XXVII: XLIX, CXLV = 2; XXX : LXXVI; CXXXIX - 2; XXXI: LXXI; XXXIII: LVIII, LXVII = 2 ; XXXV : LIX; XXXVI : LXVIII; LI : LXIX; XLVI: LXXXII, CXXVI = 2; LVII: CXXVII; LX : CVI 11; LXViXLI, LII, LXXIl = 3; LXVI: XCVI1I, CXVIII = 2; LXXVII: LXXXVI; LXXX:CXIV; LXXXIV: XLV; LXXXIX : XLVIII; XC : LXXVIII, CXV = 2 ; 'C : CXXXI, CXLIl; CIV : LXXXV ; CXVI: LXXIV ; CXVII: XCIV, CXXVII; CXXXVI: CVII; CXXXVIII : XLIV, LXXXIII; CXLVII: VII, LIV, CXX = 3. Összesen 34 zsoltár dallamra 55 zsoltár van Írva. (Folyt, köv.) donképeni lényegével, igazi énjével van kapcsolatban. Bizonyos, hogy ez a felette álló erő benne van közel hozzá, meghitt, bizalmas közelségben, olyasvalami, ami mintha ő maga volna, amiben önmagát igenelné. Egye­lőre mi csak constatáljuk e tapasztalati tényt. Ha az eddigiek alapján magyarázatát akarnók adni, akkor csak azt mondhatnánk, hogy nem más ez, mint az ér­tékek absolutságának a tudatban való spontán felvilla­nása s ennek folytán az értékekhez kapcsolt személyi­ség suverenitásának, emberi méltóságának belső harcok viharai nyomán öntudatra ébredése. A tehetetlenségből tehát már emelkedik a személyi­ség. Eddig csak keresve, kutatva fordult önmaga felé. Most hangot hall belsejében, mely mintha az övé, az ő igazi énjéé volna, de mégis felette áll, személyes, de absolut. Ez a tapasztalat tovább ragadja s a meg­bizonyosodás utján álló személyiség már nem naiv, de férfias reménységgel most öntudatának a legmélyére fúrja be magát, mely két részre oszlik, kettéhasad: a szeretet és gyűlölet területére1 Érzelmi állapota a leg-Az egyet, adóalap szab.=rend. tervezetéhez. in. 28. §-ból a javaslattétel az I. alatti indokok alapján törlendő és változtatandó az előbbi 27. § szerint. 34. §. Felesleges idő- és munkapazarlás. Végezze az utalványozást a végrehajtó bizottság elnöke s küldje a konventi iroda a segélyt csekk-lapon az egyház­­községeknek közvetlenül a nyugták beérkezése után ; ezért kapja a dotációt. Felesleges a pénzt annyifelé utaztatni s ezzel késedelmet okozni és más hatóságok­nak és intézeteknek új munkát szerezni. Az iroda tarja nyilván a segélyeket, vezet róla törzskönyvet, a csekk­lapok kiállítása sem vesz fel több időt, mintha arról kivonatot készít a püspöki és pénztári hivataloknak. 43. § módosítandó akként, hogy azok a javadalmak, melyek a fizetők száma szerint változnak, az utolsó 5 év átlaga szerint veendők fel. Ez felel meg a költ­ségvetés többi tételénél alkalmazott eljárásnak. A 10. év éppen elegendő arra, hogy minden újra felszámít­­tassék, így nem áll be fizetéscsonkítás. Ennélkül egyszersmindenkori összeg lenne beállítható csak az esetben, ha az új adókulcs életbeléptetésével ezek kü­lön kivetés tárgyát 10 évig nem képezik s az alkal­mazottak pedig a konventi megállapítást elfogadják. 44. §-ban 1913—1917 teendő az 1910—14 helyett a II. alatti indokok alapján. 45. § módosítandó akként, hogy főleg a szolgál­­mányok értéke nem országos átlag szerint, hanem a helyi viszonyok hatósági igazolásával az utolsó 5 év átlaga szerint veendő fel. A gyalogos és igás munka­bérek és fuvarok az ország kíilömböző vidékein na­gyon eltérők voltak mindig háború előtt és azóta is. Az egyes vidékek munkabér viszonyai között nem rit­kák az 50—2OO0/o különbségek. Ezeket országos át­intenzívebb formákat ölti magára. Ezért használjuk a kettéhasadás jelölésére ez emotiokat jelentő kifejezése­ket. Eddig az akarat volt az ur, most az érzelem ve­zet. Az egyén lelkiállapota újabb szálak beleszövődé­­sével gazdagodott színekben s a belejutott érzelmek intenzitásánál fogva újabb cselekvésekre ad ösztönzést és erőt. A szeretet odakapcsolódik az örök értékeket realizálásra vezető szellemi hatalmassághoz, mely az egyénben van, mely tudatával egybeesik, de amelyet nem ismert fel eddig. Nemcsak aláveti magát ez erő befolyásának, de személyes viszonyba lép vele, keresi őt és szereti, a szeretet legintenzívebb formájával kap­csolódik hozzá. Ugyanekkor a gyűlölet megsemmisítő erővel fordul szembe minden ellentétes, gátló és tév­útra vezető hatással. Felismeri az ember haladásának akadályait, de felismeri az erőt is, mellyel le tudja győzni az akadályokat. Ez az élménye gyakorlati állás­­foglalásra és philosophiai reflexióra kényszeríti, de az ember nagyon hajlandó csak az egyiket elvégezni, a könnyebbet. Szeret megállani jogtalanul, mert az élet-

Next

/
Oldalképek
Tartalom