Dunántúli Protestáns Lap, 1916 (27. évfolyam, 1-53. szám)
1916-07-16 / 29. szám
230. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1916. belé a szalmát, két pápai diák szedi össze a pokrócokat. A parochiára meg krumplit, babot, zsírt, szalonnát, tojást hordanak a jó lelkek. A faluban az „első házak“ egész nap nyitvák, mert friss levegő kell a „diákurak“-nak. Mire az alsóörsi állomástól felballag este a mindenfelől összesereglett társaság, már minden rendben és Fazekas barátunk örömtől sugárzó arccal üdvözli a megjelenteket. A gyűlés, a számot tekintve, az idén az első helyen áll a többi, hasonnemű gyűlés között, mert a helybeli résztvevőket nem számítva, tagjainak száma 64. E szám az iskolák szerint a következőleg oszlik meg: Pápa 17, Szarvas 15, Hódmezővásárhely 7, Losonc 6, Komárom 5, Budapests Kunszentmiklós 2, Nagyenyed 2, Eperjes 1, Kecskemét 1, Sárospatak 1, Székesfehérvár 1, Zalaegerszeg 1, Brünn 1. Gimnáziumi tanuló volt 41, tanítóképzős 2, theologus 1, jogász 1, gimnáziumi tanár 3, theol. tanár 1, lelkész és segédlelkész 13, hölgy 2. Julius 1-én este megnyitóra gyűlt össze a konferencia, 2-án reggel pedig megkezdődött a kemény munka. Az összes tagok öt bibliakörbe szétoszolva, naponta egy órát foglalkoztak bibliatanulmánnyal. Négy körben a keresztyén lélek fejlődéséről beszélgettek János evangéliuma nyomán, itt Deme László a BEKDsz. titkára, Gombos Ferenc losonci h. vallástanár. Mendöl Lajos szarvasi ág. h. ev. főgimn. vallástanár és Szabó Imre komáromi ref. s.- lelkész voltak a vezetők. Egy körben József élete volt a téma, ezt Pongrácz József theol. tanár vezette. A bibliakör után egy-egy előadás következett. Egyik sorozat a jellemmel foglalkozott, megadta a kulcsot a diákléleknek. hogy hol találhatja meg az igazi jellemet és miként fejlesztheti azt ki saját életében. A sorozat tagjai voltak: A diákság jelentősége a nemzet életében (Kiss Zoltán nyárádi ref. lelkész); Az ideális jellem nak azért kellett élnie, hogy létrejöhessen az a nép, amelyben lehetséges volt aztán Jézusnak messiási pályát megfutni. Rajta keresztül áldattak meg Ábrámban a föld minden nemzetségei. Ami Ábrám életében maradandó érték: reménysége és hivatásérzete egy megáldott emberiségre nézve, áldozatkész engedelmessége és nagy bizalma ennek a célnak a szolgálatában — az Jézusban áll előttünk teljességében. Ő a valóságát hajtja végre annak, aminek csak távoli előkészítése jutott Ábrámnak. Ő abszolút értéket bir a maga benső életében s azért valóban Önmagában láthatja az egész világ reménységét, váltságát és eleitől fogva elküldöttnek érzi magát az új rend megvalósítására. (Nem „elhivottnak“ — mert hívni azt kell, aki távol van, elhívást az nyer, aki egy ideig még nem szolgálta a célt.) És Ő nála abszolút betöltést nyernek a feltételek is: a legkeserübb poharat is kiüríti, ha szükséges a célért, engedelmes mind halálig és bizalma is végtelen Abban, aki útjára elküldi, a halálon is ke(lic. Rácz Kálmán pápai fog. vallástanár); A jellem akadályai és veszélyei (Vass Vince püspöki titkár); A kereszt és a lelkiismeret (Deme László); A keresztyén élet természetrajza, táplálkozás, növekedés, gyümölcstermés. (Többen). A második sorozat a diákélet gyakorlati kérdéseire igyekezett feleletet adni. Szabó Imre bő szemelvényekkel a modern magyar költők szebb termékeiből azt fejtegette, milyen szemmel olvassuk ezt a modern irodalmat. Fontos kérdés, melynek a diákgyülések, egész helyesen, minden évben szentelnek időt, a tisztaság kérdése. Erről Gombos Ferenc beszélt nyíltan, de természetesen az evangélium szellemében. Az utána következő felszólamlások és magánbeszélgetések megmutatták, hogy itt valóban a „legkeményebb küzdeleméről van szó és valóságos áldás, hogy a diákok e kérdésről ilyen hangon hallanak beszélni. A külmisszió, bár még egyáltalán nem gyakorlati kérdés diákságunk életében, mégis két tárggyal szerepelt. A diákmozgalom t. i. azon az állásponton van, hogy ennek gyakorlati, életkérdéssé kell lennie. „A keresztyénség nem keresztyénség, ha nem önmagát terjeszti.“ Fazekas Lajos adászteveli ref. lelkész „A keresztyénség világhivatása“ címen fejtegette Krisztus vallása abszolutságát, Pongrácz József a mohamedanismus fény és árnyoldalait tüntette fel. Délutánonként lejárt a társaság fürdeni és csónakázni Alsóörsre; az ottani fürdőtelep igazgatósága szíves készséggel bocsátott mindent ingyen a rendelkezésünkre. Kedden egész napon kirándulást csináltunk Balatonkenesére, ahol Czakó Gyula ref. lelkész, a Pápai Kér. Diákegyesület első elnöke, nagy szeretettel és pazar vendéglátással fogadott. Segédkeztek neki Borsos Dezső, a község jegyzője, volt pápai diák, a Vonatkísérők Országos Egyesületének elnöke és az Otthon Szálloda fáradhatatlan igazgatója. Itt volt a nagy „tenresztül mer vágni, mert tudja, hogy a túlsó oldalon is el van már készítve útjának folytatása. Amit Ábrámban megkivánunk: Jézusban kapjuk meg. Ábrám a messze ókornak egy elmélete, mely felelevenedik nehány percre, hogy Jézusra mutasson, aztán megint feledésbe merüljön. Jézus velünk van mind a világ végéig, mint élő, vezérlő Ur, akiben mi is elnyerjük életünk elhívását, célját, programmját. (Vége.) Ifj. Victor János. Adjunk látcsövet katonáinknak. Jó távcső egész csapatokat megmenthet a meglepetés veszedelmétől és az ellenség kikémlelésére is a legbiztosabb segítő eszköz! Küldjük el távcsöveinket hős katonáink számára a Hadsegélyző Hivatal, címére (Budapest, IV., Váczi-utca 38. szám).
