Dunántúli Protestáns Lap, 1916 (27. évfolyam, 1-53. szám)
1916-01-02 / 1. szám
6. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1916. KÖNYVISMERTETÉS. evangéliumi szellemű elmélkedését a szenvedés természetéről és céljáról, Csomasz D. egyházi beszédeit az Beszédek és Imák háborúi alkalmakra. 3. kötet. Összeállította dr. Lencz Géza debreczeni ref. theol. tanár. 1915. Debreczen. Hoffmann és Kronovitz könyvnyomdája. on elismerő fogadtatás után, amelyben e vállalat két első kötete hazai protestáns lelkészi köreinkben részesült, várni lehetett, hogy a tudós szerkesztő mihamarább módját ejti a harmadik kötet megjelentetésének is. És csakugyan a legalkalmasabb pillanatban, a karácsonyi és új-évi ünnepi magunkbaszállás idejére a debreczeni Hoffmann és Kronovitz cég meglepett a csinos kiállítású és változatos, gazdag tartalmú harmadik kötettel. — A világháború nagy és rettenetes tényének akart magyar protestáns igehirdetők vallásos gondolataiból emléket állítani e gyűjteményes mü s most az utolsó rész megjelenése után örömmel állapíthatjuk meg, hogy célját: a háború hatásainak valláserkölcsi megvalósítását, a sok gyásszal és aggódással, fájdalommal és fel-feltörő reménységgel tarkított esemény sorozatának evangéliumi szellemben való magyarázatát teljes sikerrel elérte. Távol legyen tőlünk, hogy azt higyjük, hogy e kötetekben foglalt beszédek, imák, elmélkedések és szertartási dolgozatok mind felölelik azt az értékeket, amit e prédikátoraink leikéből e világháború váltott ki, de annyit a legszigorúbb kritikával is el kell ismernünk, hogy bennük igen becses termékeit, világnézeti leszürődéseit s a nagy események által megihletett mély felfogásbeli kifejezéseit nyerjük a magyar prot. gyakorlati igehirdetésnek. Egy olyan emlékművet, mely hazai viszonyainkkal és theol. kultúránkkal számolva — méltán állítható párhuzamba a német igehirdetés termékeit összefoglaló hasonló irányú és célzatú gyűjteményekkel. A 3-ik kötet Írógárdája is fényes igehirdetői múlttal rendelkező nagy nevekből (dr. Baltazás D., Bodor János, Jánosi Zoltán, Futó Zoltán, Csűrös József, Jancsó Lajos, Csiky Lajos, dr. Veres István, Kis József, Andrássy Kálmán, dr. Erdős József, Uray Sándor, Dombi Lajos, Lukácsy Imre, S. Szabó József, Szuhay Benedek) s a szárnyait hatalmasan bontogató ifjú seregből (Pongrácz József, Erdős Károly, Vásárhelyi János, Varga Jenő, Szombati-Szabó István, Izsák Aladár és a többi) kerül ki és tartalmi része úgy változatosság, mint érték tekintetében méltóan sorakozik a két előző kötetei mellé. Baltazár püspök hatalmas reformációi beszéde és hozzácsatlakozó szépséges imái mellett ott találjuk „a győzelem biztosítékáénak mesteri felmutatását Bodor Jánostól, „a tények prédikációjét“ Kirms átdolgozása után Csűrös Józseftől, Futó Zoltán mélyen járó bizönyságtételét Krisztus mindenütt jelenvalóságáról, Jánosi Zoltán helyes exegetikai alapon és nagy gondolatgazdagsággal fölépített szép beszédét Keresztelő János menyországáról, Kis József feldolgozásában Nehemiás példaképének a felmutatását, Pongrácz J. □ --=□ 2 A\ Úrban való csendességről és a Sión Ítélet általi megszabadításáról, Kiss Albert sikerült ó-évi búcsúzó beszédét stb., a bibliamagyarázatok közül megkap tartalmasságával és evangéliumi mélyenlátásával a dr. Erdős Józsefé, az Andrássy Kálmáné, de igen sikerültek a többiek is. A népszerű vallásos elmélkedésnek igen hatásos és ügyes mintája áll előttünk Erdős Károlynak „Új életet várunk“ c. felolvasásában. Az imák közül tartalmi szépsége kiemeli a dr. Baltazár D. püspök úr imáját, dr. Erdős Józsefét és S. Szabó Józsefét, amelyekben egyik tanártársunk, illetőleg kedves tanítványunk hősi emlékezetének fájó visszhangja csendül vissza, költői lélek alkotásai a Szombati-Szabó István imádságai, melyek tartalmi szempontból is megütik a mértéket. Általában nincs a kötetnek egyetlen egy darabja sem, amely az olvasó lelkére építő hatást ne gyakorolna és ez menti itt-ott a stilus szakadozottságát, a beszédek egynémelyikének a textus kimerítetlenül hagyását is. A prédikációnál az építés szempontja a fő s emellett csak másodlagos a homiletikai elv és szabályszerűség pontos betartása, érvényesítése. Azzal a nyugodt lelkiismerettel és meggyőződéssel ajánljuk tehát a háborúi beszédek és imák 3. befejező kötetét protestáns közönségünk és lelkészi karunk figyelmébe, hogy benne egy nagy idők komolyságához alkalmazkodó derék és értékes alkotást méltat szives figyelmére. A szerkesztőt pedig önzetlen és fáradságos munkájáért illesse a nyilvánosság előtt is a legteljesebb elismerés és köszönet. Dr. V. Zs. Az Út. Folyóirat a lelkipásztori munka számára. I. évf. 2. sz. A Csendes óra rovatban Ravasz László „Ébredő tüzek“ cimen „bátran és nyilván“ szól arról a szerencsétlen lelki állapotról, az interna vocatió teljes hiányáról, amellyel némelyek tanítói, tanári, lelkészi pályára lépnek. „Ebből következik : — írja — mégha sonlás, a szellemi magtalanság ezer rigolyája, a meddőség önzése, embergyülölete, vagy pedig más, talán még nagyobb veszedelem: a hazugság életrendszere, a megfizetett képmutatás, cinikus kétéltüség, augur-morál“ . . . Mennyivel más az életük, munkájuk és sikereik azoknak, akik látták és megtapasztalták a láthatatlan világ boldog valóságát . . . Elragadóan mondja róluk: „Mi égni akarunk: fényt, és meleget szórva ellobogni az Örökkévaló országa előtt — oltártüzek gyanánt ... Az Igehirdetés; Kultusz rovatban megint R. L. szól a bibliamagyarázatról; ád egy csomó alapigét és tételt és egyszerű bibliaolvasáshoz való textusokat. Közöl két beszédvázlatot. A vallásos nevelés rovatban igen szép fejtegetés van a szülői ház jelentőségéről a vallástanításban, „Nem győzzük eléggé hangsúlyozni, hogy a rossz családi élet valósággal hazugsággá tette Istent a gyermek szivében. Az egészséges családi élet az egész nevelés nélkülözhetetlen alapja“. A kiterjedt családokban: az iskolákban, a gyülekezetekben hány fizetett nevelő nő van, aki valósággal hazugságg á teszi Istent növendéke szivében I Ki törődik ezzel komolyan ?! Majd a vallástanítás általános paedagogiai vonatkozásairól olvasunk Két órára való tanítás is van Jónás történetéről. A gyüle
