Dunántúli Protestáns Lap, 1916 (27. évfolyam, 1-53. szám)

1916-02-06 / 6. szám

48. Ida!. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1916. 427, Halle 390, Göttingen 251, Erlangen 216, Marburg 312, Boroszló 190, Heidelberg 162, Königsberg 162, Bonn 147, Greifswald 135, Giessen 121, Kiel 99, Strassburg 85, Jena 81, Rostock 37, Münster 35. A külföldi theológusok száma 56, ezek közül osztrák (és bizonyára magyar) 45, svájczi 15. A magyar ref. egyház is hamarosan fogja érezni ennek az iránynak a hatását. Valószínű, hogy számításon kívül kell hagyni azokat, akik a theol. számára pusztán a megélhetésért lépnek, hiszen ezek előtt a jövedelmezőbb életpályák egész sora fog megnyílni. De másfelől bizonyára abban is reménykedhetünk, hogy a theologiára lépők komoly hivatottsággal, kötelességtudással meg tudnak felelni azoknak a fokozott követelményeknek, amelyeket velük szemben a háború utáni egyházi élet fel fog állítani. A Balassa Antal-féle családi alapítványból a roko­nokra eső 1462 K 43 fillér kiosztása tárgyában m. hó 23-án határozott a főisk. tanári kar. Az alapítványból egyenként 58 K 49 fillért, kapnak a következő rokon­tanulók: Babay Béla I. o. gimn. t.; Balassa Ferenc VI. o. gimn. t.; Balassa István VII. o. gimn. t.; Balassa Miklós egyet, hallgató; Balassa Pál II. o. gimn. t. ; Balassa Sándor egyet, hallgató; Becker Béla, Becker István egyet, hallgatók; Becker József V. o. gimn. t.; Gött Jenő II. o. gimn. t.; Kasszelik Béla VII. o. gimn. t.; Kiss Dezső II. o. polg. isk. t.; Kiss Ernő VI. o. gimn. t.; Kiss Zoltán III. o. gimn. t.; Kovács Béla II. o. gimn. t.; Kubínyi Gyula II. o. polg. isk. t.; Mészöly Elemér VIII. o. gimn. t.; Mészöly Kornél III. o. polg. isk. t.; Mészöly László keresk. isk. hallgató; Mészöly Ödön V. o gimn. t.; Mészöly Szilárd IV. o. gimn. t.; Spilka Zsigmond VIII. o. gimn. t.; Wickenhauser Gusztáv V. o. gimn. t. Amennyiben a fölosztás ellen kifogása van, a Nagytiszt, és Tek. főisk. igazgató-tanácshoz cimzett föllebbezését 1916 február hó 6-ig küldje be a pápai ref. főiskolai igazgató-tanácshoz. A nyugtákat a főisk. pénztárhoz kell beküldeni Pápára. A Lorántffy Zsuzsánna-Egyesület február hó 6-án, ma, tartja évi közgyűlését s azzal kapcsolatosan hála­adó istenitiszteletét és estélyét Budapesten. A lévai Protestáns Otthon közgyűlése. M. hó 23-án tartotta a lévai Protestáns Otthon közgyűlését Birtha József elnök vezetése alatt. Elnök megnyitó beszédében ismertette az elmúlt háborús esztendő történetét, amely kihatással volt az egyesület életére is; de nem oly mértékben, hogy azt megbénította volna. Kötelességét teljesítette az egyesület minden irányban, csekély hát­ralék íródott át az 1916. év számlájára, amelyre bő fedezetül szolgál a hadbavonúlt tagok tagsági díja. Majd dr. Kersék János igazgató mutatta be a szám­adásokat, amely rendbenlevőnek találtatott és Tatás István pénztárosnak köszönetnyilvánítás mellett a köz­gyűlés a felmentvényt megadta. Végül a választásokat ejtette meg a közgyűlés. Elnök lett Birtha József, igaz­gató dr. Kersék János. A református egyház jubiláris alkotásai. A kon­­venti palotában e hó 17-én összeült püspöki és fő­gondnoki értekezlet arról tanácskozott, miként emeljen magyar ref. egyházunk maradandó emléket a refor­máció négy századik évfordulójának. Az ünnepély rész­letes programmját a tavasszal összeülő konvent, vagy a konvent által kiküldendő bizottság fogja meghatározni. Határozatba ment, hogy a ref. egyház egy középponti egyházfentartási alapot teremt, amelyet a konvent fog kezelni, hogy bizonyos idő múlva az állami segítségtől függetlenítse az egyházat. Az értekezlet felszólítást intéz az egyet, egyházkerületekhez, hogy anyagi erejük­höz mérten valamely jotékonycélú, vagy kultúr intéz­ményt létesítsenek, végül elhatároztatott, hogy a M. P. I. Társaságot szélesebb körű s a tudomány minden ágára kiterjedő irodalmi és tudományos társasággá alakít­ják át. Az Evangélikus Lap a püspöki s főgondnok­­értekezlet megállapodásait a következő érdekes meg jegyzéssel kiséri: „Első pillantásra is nyilvánvaló, hogy a ref. egyház szerencsésebb a maga alkotásaival, ille­tőleg egyelőre még csak terveivel! Mig mi a szeretet­­ház annak idején abszolúte szerencsétlen, most a háború következtében szomorúan aktuális tervénél maradtunk, addig a reformátusok az ilyen kaliberű alkotásokat a kerületeik figyelmébe ajánlják, a konvent maga pedig az egész református egyház anyagi létének biztos megalapozását tűzi ki célúi! . . .- Ez hatalmas terv í Méltó azokhoz a közönséges egyházi mértéket igazán meghaladó emberekhez, akik most a ref. egyház élein állanak“. Állami ajándék a jezsuitáknak. A Prot. Egyh. és Isk. Lap szóvá teszi a második pécsi katholikus főgimnázium ügyét. Ezt az iskolát gróf Zichy Gyula pécsi püspök alapította s jezsuitákra bízta annak veze­tését. Tudnivaló, hogy tételes törvényeink szerint a jezsuitáknak nincs tartózkodási joguk sem Magyar­­országon. Ez azonban nem akadálya annak, hogy a jezsuiták nálunk nyugodtan lakjanak és működjenek, sőt gimnáziumokat vezessenek. A kormány ennek a pécsi második kath. gimnáziumnak, mely a jezsuiták vezetése alatt áll 700.000 K államsegélyt adott. A Magyar Kultúra „Kard és paizs“ c. rovatában bb. (= Bangha Béla páter) fölényeskedő modorban felel a P. E. I. L. cikkére, mire a P. E. I. L. éles tollú Írója tárgyilagos és megdönthetetlen érvekkel támasztja alá állításait. A Kálvin-szövetség budapesti lelkészkonferen­ciája iránt még utólag is meleg érdeklődés mutatkozik sok lelkésztárs részéről és pedig nemcsak azoknál, akik ha a nehéz viszonyok miatt nem jöhettek is el, lega­lább lélekben velünk voltak. Mások is szeretnék, ha már a gyűlés emelkedett, nemes szellemét a jelenlevők­kel nem érezhették, legalább azokat a mélyen járó és nívós előadásokat megismerni, amelyek ott elhang­zottak. Az erdélyi Református Szemle cikkírója R. L. a gyűlést egyenesen korszakosnak mondja egyházunk életében. Mindenképpen helyesnek és áldásosnak tart­juk a Kálvin-szövetség ama szándékát, hogy a kon­ferencián elhangzott előadásokat könyvben közzé teszi s a magunk részéről teljesen magunkévá tesszük a Református Szemlének a konferenciai emlékfüzet kibocsátására irányuló kívánságát. Mi kell a népnek? A becsületes magyar népet nem egyszer rágalmazzák, hogy ami nívós, Ízléses és igazán szép, az magas neki és nem szívesen vásá­rolja. Ezt a rágalmat egyszeriben agyonütötte Az Érdekes Újság csodálatosan gyors hódítása. Ez a három évi fennállása óta országhódítónak bizonyúlt képes hetilap művészi képeivel, Ízléses kiállításával s olvasmányai­nak irodalmi hangjával egyaránt meg tudta hódítani az úgynevezett intellektueleket s a nagy közönséget. Az Érdekes Újság a kunyhótól a palotáig mindenüvé eljutott s ezt a nagy képszerüséget még fokozni fogják azok a harctéri, irodalmi, művészi és szociális pályá­zatok, melyeket a gyönyörű hetilap most tűzött ki 7500 korona értékben. — Pápa, 1916. Főiskolai könyvnyomda. —

Next

/
Oldalképek
Tartalom