Dunántúli Protestáns Lap, 1916 (27. évfolyam, 1-53. szám)
1916-01-02 / 1. szám
Huszonhetedik évfolyam. 1. szám. Pápa, 1916 január 2. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP AZ EGYHÁZ ÉS ISKOLA. KÖKÉRŐL. A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE Megjelenik minden vasárnap. Kéziratok a szerkesztőséghez: Kis József ■=> felelős szerkesztő címére küldendők, o Belső munkatársak: Borsos István Czeglédy Sándor Pongrácz József. Az előfizetési díjak (egy évre 9 K, félévre 450 K), hirdetések, reklamációk: Faragó János főmunkatárs címére küldendők. Jézus első évei. Luk. II. 40.: A kis gyermek pedig növekedék és erősödék lélekben, teljesedve bölcseséggel; és az Istennek kegyelme vala ő rajta. z egyházi év adventtel kezdődik. A polgári év első vasárnapján visszaszállanak gondolataink Jézus gyermekkorára, majd az eszmék társulása utján arra a rejtelmes, titokzatos három évtizedre, amelyben az Istennek Fia, az ő isteni küldetése szempontjából, még el volt rejtve az emberek elől. Az új-szövetség néhány verse egy pillanatra mintha fellebbentené ma előttünk a titkok fátyolét és rámutatna arra a nagy gondolatra, arra az isteni eszmére, amely e három évtized sejtelmes történetének sphynx homlokára fel van jegyezve. Ez a nagy gondolat, ez az isteni eszme az, hogy a fejlődés törvényének a Megváltó is alá volt vetve. Jézus életének végtelen jelentősége még nincs kimerítve azzal, ha azt mondjuk, hogy ő tökéletes ember volt. A sociniánusok abba a formulába akarták bele foglalni az ő lényegét, hogy ő mintaember (ipílog üv- ÜQWTtog) volt, akit az Isten azzal a küldetéssel bízott meg, hogy tanítsa az embereket a jó és igaz életre s aki természetfeletti módon fel volt ruházva hatalommal, hogy ő maga is ilyen tökéletes életet éljen. Óh, mily szegényes és rideg ez a formula az isteni valósághoz képest! A puszta emberi tökéletesség nem vonz, inkább eltaszít magától. Külsőleg lehet utánozni, de nem lehet lélekben, mert az emberek csak azt szeretik követni, amiből lelkesedés és élet árad a szivükbe, már pedig a puszta emberi tökéletesség sem meg nem ihlet, sem szeretetre nem gyújtja a sziveket. A hibátlan embereket és a mintagyermekeket talán csudáljuk, ámde nagyon hűvös szívvel csudáljuk. Dicsérjétek őket, ahogy akarjátok; ámde az ő kedvükért senki sem lesz jobbá. Nem gáncsolja őket senki, de nem is szereti őket senki. Nem gyújtanak lelkesedést, nem teremtenek a magukéhoz hasonló életet, már pedig ez minden eredeti, minden igazán nagy életnek az előjoga. Ha Krisztus pusztán hibátlan emberi lény lett volna, nem hozott volna a világban létre egy új jellemtypust, n=D |a □==.- c amely két ezredév múlva is üde, életet lehelő és ihlető erő. Akkor ő soha sem szülte volna újjá a világot. Akkor nem gyűjtötte , volna maga köré az egész emberiséget önfeláldozása gyönyörű példájával. Krisztusban az isteni és az emberi elem összevegyült: a változhatatlanság egybe kapcsolódott a folytonos fejlődésre képes változandósággal. Benne az isteni elem állandóan ugyanaz maradt, az emberi állandóan fejlődött. Egész életében lehetetlen nem látnunk állandóan egy változhatatlan, isteni egységben jelentkező eszmét, de épp olyan tagadhatatlan az is, hogy ez az élet, mely az Örökkévaló akaratnyilvánításához a keretet szolgáltatta, egészében alá volt vetve a fejlődés törvényének. A Krisztus élete folt nélküli élet volt ? Igen. Hibátlan volt ? Igen. Megkisértetett mindenekben, kivéve a bűnt? Igen. Ámde a tökéletesség több, mint a hibátlanság. Az egész Szentirás megegyezik abban az állításban, hogy ő emberi voltának tökéletességét Iépésről-lépésre érte el. Benne olyan hatalom és olyan élet volt, amelyet úgy kellett fokonként kifejteni s amelyet, mint minden emberi erőt és jóságot, csak az agy és a szív munkájával és fáradságával lehetett manifesztálni. A mai szent igéknek felemelő, boldogító igazsága az, hogy Jézus élete a fejlődés törvényében is hasonlít a mienkhez. A mai szent igék azt mondják, hogy a Jézus élete folyton magasabbra emelkedő élet és minden lábnyom, amellyel ő magasabbra hágott, megmaradt számunkra, megkövesedve a kemény sziklában, beleedződve a világtörténelembe, hogy megmutassa nekünk, mikor, hol és miként küzdött és győzedelmeskedett értünk Ő. „A kis gyermek pedig növekedék és erősödék lélekben, teljesedve bölcseséggel; és az Isten kegyelme vala ő rajta“. Robertson után c------r. Adjunk látcsövet katonáinknak. Jó távcső egész csapatokat megmenthet a meglepetés veszedelmétől és az ellenség kikémlelésére is a legbiztosabb segítő eszköz ! Küldjük el távcsöveinket hős katonáink számára a Hadsegélyző Hivatal címére (Budapest, IV., Váczi-utca 38. szám).
