Dunántúli Protestáns Lap, 1916 (27. évfolyam, 1-53. szám)
1916-07-30 / 31. szám
246. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1916. minden árnyalatában érvényesülnie kell; aki azon a nézeten van, hogy a keresztyénségnek nagy ártalmára volt az, hogy azt az emberek csak ünnepeiken, csak ünneplő ruhául, csak templomaikban használták: imé járt út van előttük, lépjenek rá, érvényesítsék a keresztyén elvet az anyagi élet terén is. Első sorban a falusi lelkészek tekintsenek szét maguk körül! (Vége.) Kiss Zoltán. WWW IRODALOM. A Dunántúli Református Egyházkerület Pápai Főiskolájának Értesítője az 1915—16. iskolai évről. Kiadták: Csizmadia Lajos theol. akadémia, Faragó János főgimnáziumi igazgatók. Pápa, Főiskolai Könyvnyomda, 1916. 228 1. —}— 3 tábla. Főiskolánk vaskos kötetben számol be múlt évi munkásságáról. Természetesen itt is minden a háború jegyében folyt. A háború hatását, ha talán nem is oly mértékben, mint a gimnázium, de rendkívüli módon érezte a theol. akadémia is. A főgimnáziumi igazgató pedig 21 lapon (76—96) fejtegeti a főgimnáziumnak a háborúhoz való viszonyát. Valóban „zord idők“ ezek. Az értesítőt Sarudy György főgimn. tanár értekezése nyitja meg, amelyben meleg, baráti hangon ismerteti Farkas Dezső nyug. tanár életét. Az újabb nemzedék sok tanulságot meríthet az egyszerű, szerény tanár emlékezetéből, aki nehéz viszonyok közt is emberül megállta helyét és híven teljesítette kötelességét úgyis mint tanár, úgyis mint családapa. A közvetlenségével ható életrajz érdekes világot vet a múlt évszázad utolsó negyedének tanügyi viszonyaira. A következő szakasz, az 1914 szeptember 20-án megválasztott új theológiai tanár Czeglédy Sándor székfoglaló értekezését hozza. A székfoglaló címe: „Izrael Mózes előtti vallásának nyomai“. A szigorú tudományos módszerrel, de azért élvezhető alakban megírt értekezés érdemére vonatkozólag majd a szakbírálat mondja ki az illetékes ítéletet, mi csak sajnáljuk, hogy önálló alakban nem jelent meg. Külön figyelmébe ajánlom az olvasóknak Czeglédy vallomásszerü kijelentéseit a székfoglaló végén (50—51. 1.), szerző mélyen bele enged látni lelke legmélyére. A fenntartó és kormányzó testület ismertetése után Csizmadia Lajos évzáró jelentése következik, majd a theologiai akadémiára vonatkozó adatokat olvashatjuk. A tanévet 1915 szeptember 14-én nyitották meg, melyen igazgató „A lelkészi pályára való előkészületről“ értekezett. Kár, hogy a fontos témát tárgyaló értekezést nem hozza az értesítő. Az iskolai év II. féléve aránytalanul rövid volt, mert május 13-n már colloquiumok is befejeződtek. Ez is a háború következménye volt. örvendetes, hogy még a jelen nyomasztó viszonyok között is tanultak a hallgatók közül külföldön, egy Hollandiában, kettő Svájcban, három Bécsben. A tanári testület és az előadott tantárgyak rovatába néhány tévedés csúszott be, Pongrácz Józsefet a kerület rendes tanárnak minősítette és dogmatikát a múlt tanévben nem adott elő. A vallástörténetet a Il-ik évfolyamon mind a két félévben dr. Antal Géza adta elő, a keresztyén hittant, ép úgy, mint a III. évfolyamon, ahol helyesen találjuk feltüntetve, a IV-ik évfolyamon is szintén dr. Antal Géza adta elő. A theologiára 44-en iratkoztak be; a II. évre iratkozott be két,*a III. évesekkel egy idős, hallgató Bállá Károly és Járdánházy Béla, akik önkéntesnek vonultak be, az előbbi 1915-ben, az utóbbi még 1914 őszén. Az első évesek közül 9-en voltak a harctéren, úgy, hogy csak egy első éves hallgatta az előadásokat. A Theologiai Önképzőkör tudósításából kitűnik, hogy csak két pályamunka érkezett az évvégi pályatételekre, ennek azonban az egyik és előre nem látott oka az volt, hogy a pályaművek beadási határideje 1916 junius 1-re volt kitűzve, a hallgatóknak pedig május közepéig vizsgázniok kellett, a colloquiumok után mindenki hazasietett. A Keresztyén Diákegyesület munkája is összébb szorult, de azért, amint az adatok bizonyítják, az iskola életében számottevő munkásságot fejtett ki. Nagy jelentőségűek az egyesület által évenként rendezni szokott szeretetvendégségek, az idén csak kettőt rendezhettek, melyek közül az április 7-ikin 60 diák és 20 tanár volt jelen, köztük a helybeli bencés főgimnázium 4 tanára és 1 r. kath. hitoktató. A főgimnáziumra vonatkozólag az igazgató először közli a vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszter rendeletére készült háborús krónikát, melynek száz meg száz adatát ugyancsak nagy munka árán lehetett összeszedni. Mivel a miniszteri rendelet értelmében az 1914—15. iskolai év adatait is közzé kell tenni, több olyanra is találunk, amit már a tavalyi'értesítőben is olvashattunk, amit már a tavalyi értesítőben is olvashattunk, de legalább itt egybefoglalva olvashatjuk a két háborús is-I I I I IX X"^ K I W\ /r— I x I Papp Géza: Egy tábori lelkész naplója. I UU l\UI\IYVtí\! Ara ISO K | S - Dr. Bucsányi Gyula: Természetes táplálko- 8 | zás és gyógyhatása. Vászonkötésben. 6‘— E | | mi IBI Kis Tivadar könyvkereskedésében ||
