Dunántúli Protestáns Lap, 1916 (27. évfolyam, 1-53. szám)
1916-06-11 / 24. szám
190. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1916. ciplina, de amelynek alapjait a valláslélektan eredményei képezik, amelynek minden Rendszeres theologiát meg kell előznie. A dolgozat öt részből áll. 1. A bevezetésben „a vallásos ismereteknek az igazságra való érvényességé“-nek — fontosságát tárgyalja, azaz igazolnunk kell hitünket a saját értelmünk itélőszéke előtt. 2. Az ismeretelméleti rendszerek és a vallásos ismeret címen sorban tárgyalja a szerző a különböző ismeretelméleti rendszereket a vallásos ismerettel kapcsolatban. E rendszerek a racionalizmussal kezdődtek ugyan, de Kant volt az, aki a probléma megfejtéséhez a legnagyobb mértékben hozzájárult, — a sensualizmus és racionalizmus egyesítésével. Ismeretelméletében azonban nincs helye a vallásos ismeretnek. Majd tárgyalja Fries, Schoppenhauer, Schleiermacher, aztán a voluntarisztikus ismeretelméleteket. Megismertet Eucken, Böhm, Prohászka, Bergson e tárgyra vonatkozó nézeteivel. Nagy hibája e részben, amit felületes olvasó is észrevehet a lap alján levő jegyzeteiből, hogy a rendszerek ismertetései több helyen másod-harmad kézből vettek és nem az eredeti főmunkák után készültek. 3. A vallási ismeretelmélet felállítására irányuló törekvések — címe alatt megismertet Frank és Ihmels nézeteivel, amelyek a vallásos ismeret speciális voltára vonatkoznak, majd áttér Troeltsch vallásos apriorijának ismertetésére, aki szerint ez az apriori „a lélek természete és működési összefüggésének lefolyása mögött lévő kisugárzó észcsíra“. (71. old.) Ezt követi a neofriezianus Otto, Bousset, majd Dunkman, Sabatier, Natorp Wobbermin vallásos ismeretelméleteinek ismertetése, végül említi dr. Szelényi Ödön vall. ismeretelméletet, melyet nagyjából maga is elfogad. Szerinte a vallásos apriori az „összes lelkiélet egységes fenekében gyökezik“ és a vallásos ismeret természetére vonatkozólag csatlakozik Szelényinek eme megállapításához: „A logikai (tudományos) ismerésmód mellett van egy sajátságos közvetlen, intuitiv ismerésmód, melynek ugyan nincs külön szerve, mely nem támaszkodik külön képességre, hanem tudatunk oly funkciójára, mely nem következtet, bizonyít, hanem szemlél, érez, melynél tehát a tudat akarati és érzelmi elemeinek van döntő szerepe. E közbe tartozik a vallási megismerés is“. 4. Tudományos és vallásos ismeret — címen a tudományos ismeret általános voltát tárgyalja, majd a vallásos ismeret specialitását meg állapítja e két megállapításban : A vallás teljes aktivitás, melyben a gondolat és képzelő tehetség, az érzelem és az akarat együttműködnek anélkül, hogy megkülönböztethetők volnának, de amelyben mégis az akarat a mozgató hatalom“ (128. old.) és hogy: „Az igazi vallásos ismeret nem teóriái problémáknak a megoldása, hanem a vallásos élet mélyén lefolyó nehéz küzdelmeknek a kikristályosodása, a mi vallásos életünknek kisugárzása az intellektuális síkba. (129. old.) 5. Összegezés és befejezés — cím alatt összegezi eredményeit. A munka teljes lelkesedéssel és odaadással íródott. Alapos készültség se tagadható el tőle. A szerző, akinek ez a második theol. dolgozata („Jézus bűnnélkülisége“ az első), még sok értékes dolgot fog produkálni Isten segítségével. Bár e munkáján itt-ott meglátszik a sietés, ami a kidolgozásban néha ellenmondásba is keveri, — mégis a legmelegebben ajánljuk e könyvet lelkésztársainknak, mert e dolgozat egy elmélyedni és gondolkozni szerető ember munkája. spectator Háborús idők imádságos könyve. Hadbavonúlt katonák és azok családjai számára. írta Sántha Károly. Debreczen, 1916. Hegedűs és Sándor könyvkiadóhivatala. Zsebkiadás, 175 1. Ára kötve P20 K. A költő-pap költői szép imádságait foglalja magába ez a kis könyvecske, mely sok szívre áraszt áhítatot, megnyugvást és vigasztalást. Minden imádság után van egy-egy hangulatos vers, az imádságon végigvonuló érzések és gondolatok költői paraphrásisa, sőt egynémely imádság pusztán csak verses alakban található a könyvecskében. Sántha a lantot valóban mesterileg kezeli. Költői imádságai szívet, lelket megragadók s hisszük, hogy a legegyszerűbb ember leikéhez is megtalálják az utat. A mi népünk különben is kedveli a verset. Kár, hogy ezek a verses imádságok nem mentek a sajtóhibáktól. A zsebben hordható s így bármikor és bárhol elővehető könyvben több mint 50 rövid imádság és néhány szép ének van. Az imádságok a következő alkalmakra szólnak: 1 .Hétköznapi és vasárnapi imádságok; 2. Hadbavonultak imái; 3. Imádságok a hadbavonultakért; 4. Hazaszeretet; 5. Hit, bizalom, megnyugvás. Az énekek is alkalmiak (katona gyászisteni tiszteletére és temetésére) meg ünnepiek. — A könyvecske szép kiállításban, tartós, Ízléses vászonkötésben jelent meg s mint a háborús vallásos irodalom egyik jó és hasznos termékét különösen ajánljuk olvasóink becses pártfogásába. —ó. A lelkipásztori gondozás és a gazdasági szociális kérdés. Irta Ürmösi József homoródszentpáli Alkalmas egyházi beszédek és imádságok a világháború idejére BODOR J.: Isten igéje a háború idején. Egyházi beszédek az 1914—15. világháború alatt 3*—K F. VARGA L.: Imádságok templomi használatra háborús időben — — — — — — 4*— „ SOÓS K.: Krisztus a mi életünk. Közönséges egyházi beszédek — — — — — — 3*— „ SOÓS K.: Isten és a haza mindenünk — — — — — — — — — — — — 1'20 „ SZLEMENICS M.: Amig Ö eljövend — — — — — — — — — ~ — — — 1*— „ Megrendelhetők KIS TI VA DAR könyvkereskedésében Pápán, Fő-utca 21.
