Dunántúli Protestáns Lap, 1916 (27. évfolyam, 1-53. szám)
1916-05-07 / 19. szám
146. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1916. az ő evangéliumától Jézusé, aki szerint sokkal jobb, ha elveszti az ember egyik szemét, mintsem gonoszra tekintsen. Természetes, az sem lehet kérdés tárgya, hogy duzzogva teljesítsük az elénk szabott kötelességet, ha már egyszer szóval visszautasítottuk. Az, aki először engedetlenségre hajolt, megbánta tettét és még meg sem fogamzik lelkében a késői engedelmességével való dicsekvés. Az atyai házhoz visszatért tékozló fiú nem gondolt soha sem arra, hogy egyenlővé tegye magát feddhetetlen testvérével. A publikánus, imájában önmagát vádolva, ezerszeresen alábbravalónak érzi magát az igaznál, ki kiváltságaival dicsekszik. Ezért példányképül állítható mások elé az első fiú, a tékozló fiú és a publikánus. Azonban feltétlenül szükséges-e, hogy az életet engedetlenségbe, bűnbemerüléssel kezdjük? Korántsem! nem —/ Az atya két fia közül az elsőt elitélendő „nem“-je s cselekedete miatt, és nem kárhoztatta a másodikat hirtelen kiejtett igenje miatt. Óh ha az az igen, igen lett volna! Nincs jobb a jókedvű elhatározásnál a parancs hallattára, ha szíves örömest alávetett szívből fakad. Bizonyára üdvösséges a kiáltás: „Uram, Uram!“, ha engedelmes életet szül. Bármit vallottunk is ezideig, mondjuk ki ma lelkünk mélyéből az elhatározó igent: „Igen, Uram én elmegyek, elvégzem a munkát, melyet reám bíztál; itt vagyok, hogy teljesítsem akaratodat“. Monod. Gy. E. Használjunk hadisegély-postabélyeget! Szabályrendelet tervezet a dunántúli református egyházkerület főhatósága alatt álló elemi népiskolákban igazgatói intézmény szervezése, hatásköre és teendőinek megállapítása tárgyában. 1. §. Az egyházkerület főhatósága alatt álló elemi népiskolákban, ahol egynél több tanító (tanítónő) hivataloskodik, ezen szabályrendelet határozati erőre emelkedésének napjától számított 2 (kettő) hónap leforgása alatt, az elemi népiskolai igazgatói intézmény — amenynyiben még nincs szervezve — mindenütt szervezendő. 2. §. Az igazgatót 6 (hat) évre, az illetékes tantestület és iskolaszék meghallgatásával, a tanító-testület tanító tagjai közül a presbitérium választja. Az első 6 (hat) év elteltével az illetőt életfogytiglan való igazgatóvá is megválaszthatja. 3. §. Kéttanítós iskolánál az igazgató rendszerint a kántortanító, esetleg a hivatalára nézve azon iskolánál idősebb tanító, akit az illetékes presbitérium határozattal bíz meg az igazgatói teendők ellátásával. 4. §. Az igazgató állásától csak fegyelmi ítélettel mozdítható el. 5. §. Változás vagy halálozás esetén igazgató-helyettes, a hivatalára nézve azon iskolánál legidősebb tanító, de az igazgatóválasztás mihelyt a tantestület létszáma teljes, azonnal megejtendő. Az igazgatóválasztás vagy megbízatás, az illetékes esperessel, hivatalból azonnal közlendő. 5. §. Az elemi népiskolai igazgató-tanítónak 2—3 tanítós iskolánál 100 (egyszáz) 4 és négynél több tanítós iskolánál 200 (kettőszáz) korona, nyugdíjba is beszámítandó igazgatói pótlékra van igénye. Az igazgatói pótlék, az illetékes iskolafenntartó egyház évi TÁRCA. Jézus erkölcstana a hegyi beszéd alapján. (Részlet dr. King C. H. „The Ethics of Jesus“ c. könyvéből.) (Folytatás.) A betöltés indítéka. S Jézusnak a betöltésről való gondolata, alkalmazva a hamisság bűnére, nem más, mint annak a hangsúlyozása, hogy itt is vissza kell térnünk a benső lelkülethez. A hazugság nem orvosolható azzal, hogy esküt követelünk (34—36. v.) Sőt inkább oly lelkületet kell szerezni, amelynek nincs szüksége esküdözésre és nem is él azzal. Mikor Jézus azt mondja : „Teljességgel ne esküdjetek“ (34. v.) nem valami új, külső parancsolatot parancsol, hanem csupán a törvény belső betöltéséről szóló elve szerint jár el. Ha e parancsot külsőlegesnek fognánk fel, teljesen félreértenénk Őt s szembekerülnénk tanítása szellemével. Tulajdonképen ezt mondja az Őt követni akaróknak : Legyetek szívetek legmélyéig oly igazak, hogy az emberek magától értetődőnek tartsák, hogy higyjenek bennetek, hogy ne legyen szükség esküvéstekre, és azt meg sohse merjétek megtenni, hogy az esküvel csalást takargassatok. Minden igazmondás hátterében a követhetők találhatók: az igazság gondolása, a dolgok látása a maguk valóságában, pártatlanság, mentesség minden előítélettől, önkénytől, minden árulástól és csalástól. Legyen a jellem oly egyszerű és áttetsző, hogy az önkéntelenül a beszéd egyszerűségében és áttetsző voltában tükröződjék vissza, az „Úgy, úgy“ — és „Nem, nem “-ben (37. v.). Ép azért az igazságot a másik embertől nem lehet megtudni az eskü külső mesterfogása utján onnan, ahol nincs igazság. Nem az eskü, hanem egyedül a tiszta szív, amely gyűlöli a hazugságot, — legyen az szóval mondott, vagy az életben megnyilvánuló, kicsiny vagy nagy, — amelyik gyűlöl minden csalást, ámítást, és minden, a becsületességgel való játszást, egyedül ez szabadít meg a hamisság bűnétől. A hamisság ellen való harcban a törvény betöltésének indítéka visszahajtja az embert a teljesen becsületes és áttetsző lélek szükségességének érzetéhez, amely gyűlöl minden tettetést, előítéletet és mindent, ami kevesebb az igazságnál és alacsonyabb a becsületességnél.
