Dunántúli Protestáns Lap, 1916 (27. évfolyam, 1-53. szám)
1916-04-23 / 17. szám
132. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1916. is még sok erőt fog lekötni az állam jövedelméből s miután a háború okozta nagymérvű kimerültség lehetetlenné teszi az államra nézve, hogy belátható időn belül új egyetemek felállítására gondoljon: kétségkívül kevesebb animózitással fogja kezelni az államkormány a ref. jogakadémiák ügyét. Az összes jogakadémiák elvesztéséről tehát ne csináljunk felesleges rémképeket, de bizonyára meglesz az az érthető törekvés az államnál is, hogy — a segélyezés megtakarítása céljából — egyesítsük a három jogakadémiát. Erről már mind erősebb hangok emelkednek most is. Hát hogy aztán ez az egységesített jogadémiánk Sárospatakon legyen, ebbe aligha nyugodnék bele nemcsak Kecskemét, hanem a református közhangulat is. Másfelől ha egy élénk, fejlődő városba, tehát kellő környezetbe kerül a tiszáninneni egyházkerület akadémiája, akkor jogos ellenvetése alig lehetne a közvéleménynek s az ő iskolája javára döntené a mérleget az is, hogy a tiszáninneni akadémiának theol. fakultás is van. Mig tehát Patak nem versenyképes az egyetlen ref. jogakadémiai székhely elnyerése dolgában, egy nagyobb város már nagyobb szerencsével fog kilépni a porondra, ha ott van már elhelyezve az akadémia két fakultása. És ez a város — helyes érzékkel mondja a pataki akadémia tanári testületé — csakis Miskolcz lehet. Azt a társadalmi miliőt, ami Patakon hiányzik, Miskolcz eléggé tudja nyújtani már most is s ha már meg van a kezdet, a folytatás önként következik. Miskolczon kerekszámban beszélve 50 ezer a polgári lakosság lélekszáma, ami a háború után az ipari és kereskedelmi gócpontok előrelátható fellendülése révén rohamosan fog emelkedni. Mint megyei székhely, vasúti csomópont, sok iparvállalat színhelye (amelyek közt vezet a 800 munkással dolgozó államvasuti javító műhely) nagyon alkalmas a mai szociális élet tanúlmányozására, sokféle összetételű társadalma hálás munkatérül kínálkozik a theologusok praktikus érzékének foglalkoztatására is. Két főgimnáziuma gondoskodik majd az akadémia ifjúságának succrescentiájáról, ügyvédi irodák, magántanítói alkalmaztatások fenntartási forrást nyújtanak majd a szegényebb hallgatók számára. 15 ezer lélekszámmal bíró református egyháza kitűnő alkalommá válhatik a lelkigondozói munka megfigyelésére. Ha aztán hozzá vesszük a ref. felsőbb leányiskolát, felső kereskedelmi iskolát, állami polgári fiú- és leányiskolát, kath. polgári leányiskolát, nőipariskolát, vakok iskoláját: ezek réven bizonyára meglesz az ösztönző erő arra is, hogy az oda telepítendő új akadémia tanárai ambícióval dolgozzanak a domináló szerep elnyeréséért és megtartásáért. Az is megérdemli a mérlegelést, hogy Miskolcz és egész Borsodmegye nagy anyagi erővel állhat az akadémia háta megett. A vagyonos borsodi kálvinista nép bizonyára büszkeséggel fogja keblére ölelni a Patakról oda költözött akadémiát, sőt örömmel fogja akár szive vérével is táplálni. Mig Patak csak akkor szisszen fel — nem áldozatokra, amint kellene, de gúnyolódva, ami illetlen is, hálátlan tény is —, mikor az akadémia elvitele mint Hiób-hír felrázza aluszékonyságából s ekkor is mint értékes kultúrtényezőre, nem tud másra hivatkozni, mint egy — vashidra a Bodrogon. Elvileg óhajtottunk szólni a dologhoz, abban a reményben, hogy szolgálatot tettünk a Rákócziak kollégiumának szerény véleményünk őszinte nyilvánításával. jöttem, hogy betöltsem“. „Ha a ti igazságotok nem több“. 517_20, 21—48 > 6l> 4» 6» 18» 21» ^li> 21» 24-§ 1. Ha a kötelesség lényege a szeretet, ha téged Isten valóban szeretetre teremtett és a szeretet lényed törvénye, akkor a szeretet az élet és a törvény kívánalmai a te életed, nem pedig az élet korlátozása. (Vallásos kifejezésekkel élve, ha Isten valóban Atya, akkor paranccolatai a te életed, nem pedig az élet korlátozása.9 2. Tehát nem a kötelesség törvényének áthágása, vagy kijátszása, nem annak az eltörlése, hanem annak szíves elfogadása és teljes szívvel való tökéletes betöltése teremt bennünk igazi életet. A legpontosabban kövessük a kötelesség törvényének (Isten akaratának) minden intését. 3. Azonban, ha a kötelesség lényege a szeretet, a teljes betöltés nem külső cselekmények egymásra halmozásában, hanem a szeretetnek a bensőben való tökéletes uralmában áll — új lélek ez. („A szívből“.) Ez a törvény megtartása, ez annak a teljes betöltése.10 4. S ha Isten az embereket szeretetre teremtette, ha a szeretet az élet, akkor meglátjuk, hogy a szeretetnek ez a bensőben való teljes uralma, amiből származik a szeretet minden, valódi megnyilatkozása, nem idegen uralom, sőt ez az élet igazi forrása: a törvény által való megkötöttség érzete eltűnt és szabadság uralkodik.11 5. Ez az alapelv tehát hangsúlyozza, hogy a valódi szeretet nagyon komoly és mélyreható (v. ö. 520), magában foglalja az éber őrködést és a viszonylagos javak feláldozását. IV. „A te atyádfia“. 522, 23, 24, 44, 47; 73,4,5,12. Ez az indíték hármat jelent:12 1. Az emberek élete elválaszthatatlan kapcsolatban van egymással — „egymás tagjai“ — ez a kapcsolat kikerülhetetlen, kívánatos, nélkülözhetetlen. Saját életed érdekében nem szabad elhanyagolnod atyádfiához való viszonyokat. 2. A másik ember nagyon hasonló hozzánk, — természetünk minden lényeges vonásában; neki is vannak kedvelt eszményei; ugyanazok a korlátái, kísértései és küzdelmei. Ha azt óhajtod, hogy más szeressen téged, te sem tagadhatod meg szeretetedet ettől a másiktól, ki annyira hasonló hozzád. 3. A másik embernek is hozzánk hasonló személyisége van, mely szent és végtelen értékű (Isten
