Dunántúli Protestáns Lap, 1916 (27. évfolyam, 1-53. szám)
1916-03-19 / 12. szám
96. Idái. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1916. voltak irányítva és az új nemzedékek mit sem akarnak róla tudni. Az angol egyház jövője attól függ, hogy lesz-é bátorsága megőrizni katholikus egyház jellegét és kellő nyomatékkai mer-é gondoskodni róla, hogy Rómától ne távolodjék el, sőt inkább lehetőleg közeledjék és egyesüljön Rómával“. A barsí ref. egyházmegye lelkészegyesülete f. évi február hó 9-én Akucs Lajos nagypeszeki lelkészt választotta az egyesület elnökévé. Ugyanakkor alelnökké Szabó S. Zsigmond bajkai lelkészt, jegyzővé pedig Czeglédy Pál hontvarsányi lelkészt választotta. Holland történeti munka magyarul. Fruin Róbert, volt leideni egyetemi tanár, Hollandia egyik lenevesebb történetírója „Tiz év a holland szabadságharc történetéből“ cimü művét dr. Antal Géza theologiai tanár, egyházkerületi főjegyző magyarra fordította és a Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Vállalata kiadásra elfogadta. A munka még ez évben megjelenik. Örülünk, hogy így a holland történet eme korszakát, mely reánk, magyar protestánsokra nézve olyan érdekes, kiváló holland munka alapján ismerheti meg a magyar olvasó közönség. Abban a tényben pedig, hogy a művet legelőkelőbb tudományos intézetünk pápai tanár fordításában adja ki, főiskolánk megbecsülését is látjuk. D. D. Erdős József. Amint a Debr. Prot. Lapból olvassuk, a f. hónapban múlt 25 éve, hogy a magyar ref. theologiai tudomány e nagynevű munkása a doctor theologiae címet elnyerte a bécsi ev. theol. facultáson. Erdős doctor azok közé a kevesek közé tartozik, akiknek tudományos munkásságát a külföld is ismeri. A Római levélről német nyelven írt művét a német szakkritika is elismeréssel fogadta, a genfi egyetem pedig később érdemei elismeréséül doctor theologiae honoris causa tisztelte meg. A magyar egyházi lapokban egész kis könyvtárra rúg működése. Önálló alakban megjelent müvei számosak, nevezetesebbek közülük a fenti német nyelvűn kívül a Zsidókhoz írt levél. (Debreczen, 1894) és a Paróchiális Könyvtárban megjelent monumentális mű: Újszövetségi bevezetés. (Pápa, 1911). Művei nemes egyszerűségű stílussal, mélyreható, egyetemes theologiai tudással, az Ó- és Újszövetség nyelvének és világának alapos ismeretével és búzgó, hitből fakadó vallásossággal tűnnek ki. A Heidelbergi Káté új fordításával jótékony hatással volt és van népünk egyháziasságára. Kívánjuk a jubilánsnak, hogy még sokáig lehessen méltó dísze a debreczeni egyetem ref. theologiai facultásának, használja fel Isten ezután is tudását, szorgalmát, evangéliumi hitét a magyar Sión előmenetelére! Megjelent és szétküldetett az 1916 március 7-én tartott igazgatótanácsi gyűlés jegyzőkönyve. Nőegyleti közgyűlés. A pápai ref. nőegylet e hó 12-én tartotta 1915. évi közgyűlését Kis József né elnöklete alatt a főisk. dísztermében. Faragó János titkár terjedelmes jelentésben számolt be az egylet 1915. évi működéséről. Jelentéséből közöljük az alábbi adatokat: Az egyletnek van 119 tagja, akik közül 20 alapító, 99 rendes tag. Kegyeletes szavakkal emlékezett meg a jelentés özv. Peti Józsefné elhunytáról, aki végrendeletében évi 320 K-t biztosító tőkét hagyott az egyletre. Az egylet vagyona 3522 K 50 f, 944 K 15 f-rel kevesebb, mint az előző évben, ami főleg a háborús kiadásoknak tulajdonítható. Segélyezésre 1385 koronát fordított az egylet, hadi kölcsönre 3000 K-t jegyzett, Széky A ládámé helyére, aki a pénztárnokságról leköszönt, lie. Rácz Kálmánnét választotta meg a közgyűlés. Ugyanő érdekes beszámolót tartott a keresztyén nőegyletek orsz. szövetségének budapesti közgyűléséről, melyet a tagok nagy élvezettel hallgattak. Indítványára a közgyűlés köszönetét mondott a budapesti Loránffy Zsuzsánna egyesületnek a szives vendéglátásért, kimondta, hogy a hadi árvák sorsa iránt érdeklődni fog s téli hónapokban bibliaolvasó órákat tart. A németek péterfillérei A „Münchener Zeitung“ január 20. száma szerint a pápa a párisi érsek Amette előtt kijelentette, hogy ő nem hisz Németország gazgasági összeomlásában, mert a német katholikusok a háború kitörése óta több mint hét millió márka péterfillért küldöttek Rómába, tehát többet, mint az összes államok katholikusai együttvéve és húszszorta többet, mint amennyit ugyanez idő alatt a francia katholikusok ajándékoztak a szentszéknek. De hát — kérdi egy másik lap — valóban dicséret számba megy-é a német katholikusokra nézve, hogy ebben a nehéz időben többet gyűjtenek, mint a többi államokegy ütvéve ? Március tizenötödikén főiskolánk ifjúsága d. e. 9 órakor a tanári karral együtt a ref. templomba ment, ahol Czeglédy Sándor theol. tanár imádkozott. „Az elnémult harangok“-at oly sokan akarták látni, hogy az előadást másnap, 16-án megismételték, amikor a színház újból megtelt. — Komáromban ref. egyházunk templomi ünnepélyt tartott, melyen a megnyitó beszédet főtisztelendő Németh István püspök úr mondotta, az ünnep jelentőségét pedig Szabó Imre s.-lelkész méltatta alkalmi bibliamagyarázatban. Kurucz Gyula s.-lelkész énekelt, Benedek József tábori lelkész szavalt. A háború alatti irodalmi tevékenységben igen nagy szerepet játszik D. Traub dortmundi lelkész a maga Eiserne Blätter c. kiadványával. Háborús iratait úgy a harctéren, mint az otthonlevők nagyon szeretik. 1916 elején az elterjesztett iratok száma elérte a 3.000,000-t. Eddig 36 szám jelent meg, minden kiadásban 30.000 példányban. A legtöbbnél további nyomatásra volt szükség, úgy hogy ez idő szerint a példányszám az egyes kiadványoknál 45—50.000 között áll. Jellemzésül a legjobb kiadványok címét ide jegyezzük: „Németország imádkozik“, „Veszteséglajstrom“, „A mi századunk*, „Komolyság“, „Üdvözlet hőseinknek“, Gyógyulás és üdv“. □□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□ HIVATALOS RÉSZ. Pályázati hirdetmény. Alulírott pályázatot hirdetek a somlóvecsei református leányegyház praeoráns tanítói állására. Javadalom: kétszobás, megfelelő lakás, új, cserépzsindelyes házban, melléképületekkel, házikerttel. Készpénz 36 korona, 4 pozs. mérő búza, 17 pozs. m. rozs; öt öl hasogatott tűzifa hazahozatallal és felvágatással; nyolc hold szántóföld, melynek minden munkája és javítása az egyház kötelessége, egy darab egy szekér szénát termő rét s két temetőnek fele, melyen szintén egy szekérre való széna terem. Az egyházközség által adott e fizetést az állam törvényszerűen kiegészíti. Az állást elfoglaló tanítónak kötelessége lesz a mindennapi és az ismétlő iskolában járó gyermekek tanítása ; a mindennapi tankötelesek száma átlag 16—18; hétköznapokon, vasárnapokon és ünnepnapokon a templomi istenitiszteletek végzése; az egyházi számadások vezetése, a költségvetés és zárszámadás elkészítése. Pályázók kérvényeiket a szükséges okmányokkal felszerelve, hozzám küldjék Pápára, folyó 1916. évi április hó 10-éig (tizedikéig). Kis József esperes. — Pápa, 1916. Főiskolai könyvnyomda. —
