Dunántúli Protestáns Lap, 1916 (27. évfolyam, 1-53. szám)

1916-03-05 / 10. szám

10. szám. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 77. oldal. tűk sok, amelyik régisége, ritkasága, vagy egykori tulajdonosának híressége miatt nagyon értékes. Pápai könyvtárunkba belefér. Adjuk be oda. Ugyanezt ajánlom régi használatlan edényeinkre (csutorák, kőedények), melyek otthon lassan elpusztulnának, Pápán pedig talán iparművészeti értékükért megőriztetnének. Még a tulajdonjogukról sem kell lemondani. Az élő könyv­gyűjtő pásztorok pedig híveik látogatásakor vessenek egy tekintetet a hívek régi könyveire s nagyon komo­lyan gondolkodjanak a felől, hogy mi lesz haláluk után a saját könyveikkel, szivük eme kedves kincseivel ! ' K. Z. IRODALOM. Beszédek és imák. Szentkirályi Károly garbolczi ref. lelkész a háborús egyházi irodalom egyik legtermékenyebb munkása. Egy­házi beszédeiből és imádságaiból eddig mintegy két kötete valót bocsátott közre és pedig az egyik kötetet négy füzetben különböző cimek alatt. Az 1. füzet cime: Tavaszi imádságok háborús időben, melyben egy hétre való köznapi imádság van. (31 oldal.) A második füzetben (41 oldal) bünbánat heti és egypár prédikáció előtti s utáni imádság foglal helyet. A harmadik füzet (82 oldal) imádságokat és háborúi prédikációkat tar­talmaz; a negyedik Őszi termés cimen szintén egyházi beszédeket foglal magában megfelelő elő- és utóímák­­kal. (110 lap.) A II.-ik kötet úrvacsora osztás utáni beszédeket és egyheti bűnbánati imádságot tartalmaz ; minden beszéd­hez van elő- és utóimádság. A 23 egyházi beszéd a legváltozatosabb témákon épült föl s méltó az olva­sásra s tanulmányozásra. Úgy a négy füzet, mint az úrvacsora utáni kötet az 1915-ik év folyamán került ki a sajtó alól és a jóhírnevű Kovács Gyula nagybányai könyvkereskedő kiadása. Nyomása elég tiszta, könnyen olvasható nagy­betűkkel, bár sajtóhibáktól nem ment. Tekintettel a papír és nyomdai drágaságra az árak élég olcsók, mert a négy füzeté együtt 5 korona 80 fillér, az úr­vacsora osztás utáni kötet ára nincs jelezve. Szerző igazi tanúit ember, ami bármelyik munká­jából kiviláglik. Különösen a remekírókból vett szá­mos idézet mutatja, hogy nagy olvasottságú, képzett­sége az átlagon felül van és éles megfigyelő tehetsége nem mindennapi. Irálya könnyű, sima, gördülékeny. Korra nézve, úgy látszik még a délponton innen van, mert a fiatalos hév s a hazafias tűz gyakran túlzásra ragadja, pedig az egyházi szónoknak a hatás kedvéért sohasem volna szabad feláldozni a komolyságot, bölcs mérsékletet és nem szabad feledni, hogy az Isten előtt áll könyörgésével és az ő nevében szólja az igét mindenkor és mindenütt. A hatásvadászat az oka, hogy némelykor szem elől téveszti a liturgikai és homiletikai szabályokat, különben nem kezdené így egyik hétköznapi imáját: (II. f. 25. 1.) „Verik az in­dulót, harsog a trombita: fegyverre, csatára! Hull a golyózápor, bömbölnek az ágyúk, tombol a paripa, csattognak a kardok, az összeütött szurony döfése peng; a harckiáltás egetver ... a haldoklók nyögése nem hallik többé ... a zászlók lobognak, a fehér füst fellebben . . . foly a vér ... a vér, mintha a halálnak neve napja volna!“ Még a nehéz idők s ben ! Mintha azt mondaná Jézus: engem fogsz meg­látni, engem fogsz megtalálni ott. „Amennyiben csele­­kedtétek azt eggyel emez én legkisebb atyámfiai közűi, én velem cselekedtétek“. És „aki befogad engem, azt fogadja be, aki engem elküldött“. Mily gyorsan és feltartóztathatlanúl elsötétíti a tisztátalanság Istent-látó látomásunkat. Szent tisztelet, ezen át láthatunk be emberbe és Istenbe egyaránt, a tisztátalanság ezt fel­hővel borítja be. Tehát a kapcsolat nem véletlen. Isten kijelenti magát a tiszteletteljesnek s különösen annak, aki teljesen, még a legerősebb nyomás alatt is tiszteletteljes. Legyetek rendben az emberekkel és meg­találjátok Istent. „Boldogok a tiszta szívüek, mert ők az Istent meglátják“. Erkölcsi szempontból ez az ígéret arra vonrtkozik, hogy a tisztaság lelke, amint azt Jézus felfogja, különös mértékben képes belehozni az életbe az élet egységének és összhangjának mély érzését. A tisztaság alapvető a legnagyobb fokú boldogság elérésére. A békesség előmozdítása, mint a boldogság feltétele. A békességre igyekezőknek Jézus azt a boldogságot ígéri, hogy őket Isten gyermekeinek tartják, ami erkölcsi értelemben azt jelenti, hogy életük és jellemük sze­rint a legjobbakhoz tartoznak. Ez természetes, mert a békesség és szeretet terjesztése az emberek között magának Istennek a munkája. Azok, akik kiváltképen ebben a munkában foglalatosak, részesednek nemcsak a vevés, hanem az áldás isteni örömében is; mint fiáknak részük van az Atya munkájában és örömében. Ezek bizonyára Isten fiai lesznek és azoknak fogják őket mondani. Állandóan erősödik bennük Istennel való rokonságuk érzése s ennek a legmagasabb sze­mélyi viszonynak mély jelentése. Amint mindjobban beállanak Istennek az emberek iránt való szeretetteljes szándékai megvalósításának munkájába, — az Isten Lelkének munkájába, mindig fogékonyabbak lesznek az Ö szeretetének megérzésére s övék lesz a fiuság teljes tudatának az öröme. Ehhez járúl még az az öröm, hogy az emberek mindinkább megismerik lel­kületűket s Isten gyermekeinek hívják őket. Az önzet­len, békét terjesztő életet nem fogják állandóan félre­ismerni. A békességre igyekező munkája egyenes út a bol­dogságra. (Folyt, köv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom